Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Az idén végre magyarul is megjelent Frida Kahlo teljes naplója, amely maga is olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A gazdagon illusztrált, különböző színű tintával írt naplót Kahlo az élete utolsó tíz évében vezette. A feljegyzésekben szó esik férjéről, Diego Riveráról, előkerül a gyerekkora, a politikai elképzelései, az álmai és az operációk is, amelyeken át kellett esnie. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.

Forgách Kinga | 2022. április 08. |

A fordítói előszóban szó esik róla, hogy Frida Kahlo körül komoly kultusz alakult ki az utóbbi években, a portréja rengeteg helyről köszön vissza, sokan magukon viselik vagy az otthonaikban tartják a hozzá kötődő kultusztárgyakat. Mit gondolsz, mi lehet az oka ennek a nem múló Frida-láznak? Vajon miért övezi a személyét ekkora érdeklődés?

Épp a napokban nyílt egy kiállítás Los Angelesben, a Sunset Bulevardon, „Immersive Frida Kahlo” címmel, ahol az összes falra folyamatosan vetítenek, álomi zene szól, és mindenhonnan az ő fénykép- vagy festményarca nézi a térfilmfestménybe lépő látogatót, újraértelmezve a művészmozi fogalmát; múzeumokban láttam már hasonló installációkat, ismerem a hipnotikus lebegést, amit egy ilyen színes-hangos tér óhatatlanul létrehoz – lehet, hogy ez a kiállítások jövője? Csak azért mesélek most erről, mert Frida ezt a különös hatást minden mozis varázslat nélkül is meg tudta teremteni: a képei azonnal magukba rántanak, nem tudjuk levenni róluk a szemünket, hiszen egyszerre gyöngédek és brutálisak, szépek és ijesztőek, bohéman színesek és kopáran végletesek. Tanulságos az is, hogy a Fridáról készült fotókat még egy ilyen technikai csodavilágban is változtatás nélkül kivetítik, ez pedig azt mutatja, hogy

élet és mű most már véglegesen azonosult egymással, nem lehet szétválasztani a kettőt

– és ez a legnagyobb vonzereje ma, a személyes és hiteles igazság ígérete egy illúziókkal és álvalóságokkal tele világban. Azt, hogy milyen fontos a személyesség hitele, éppen ez az újféle, illuzórikus, festmények nélküli kiállítás és film nélküli mozi mutatja meg a legjobban. (Korábban egyébként Van Goghnak a testi-lelki szenvedés másik mártírjának a képtörténetével kezdődött ez a tér-művészmozi, ez is beszédes.) Fotográfus lányaként (és egy időben segédjeként) Frida pontosan tudta, hogyan kell beöltözni és beállni egy portréhoz a legnagyobb hatás érdekében, és ez, természetes szépségével és a szeméből sugárzó értelemmel, lázadással és szenvedéssel együtt, olyan kombináció, hogy soha nem tudjuk kivonni magunkat a hatása alól. Korábban talán a határokat áttörő feminizmusa volt a legvonzóbb, máskor a népi gyökerekhez való visszanyúlása, megint máskor a forradalmi hevülete, de most, úgy érzem, a valóság izzása az, amely ilyen átütő erővel érint meg bennünket.

-

Számodra mit tett hozzá a Frida Kahlóról kialakult képhez, illetve a műveihez fűződő személyes viszonyodhoz a napló magyarra fordítása?

Minden napló kultusztárgy, kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a művész közülünk való volt – hiába sokszorozódott meg most már magyarul is ezerszeresen ez a legintimebb titkos tulajdon, mégis mindenki egyedül a magáénak érzi, mert általa sokkal erősebben azonosulhat az alkotóval, mint bármilyen kép előtt – hiszen lapozás közben együtt sodródunk a belső eseményekkel mi magunk is, és a folyamatában ragadhatjuk meg a lelki formálódást, a belső világ megjelenítését, kibontakozását. Nagyon szeretem a naplókat, egy időben magam is vezettem efféle alkotáslélektani jegyzeteket, és boldog amatőr gyűjtője vagyok a reprint feljegyzéseknek (Weöres, Arany, Nemes Nagy rajzos-kéziratos könyvecskéinek). Frida közelebb került hozzám, mint bármikor – nemcsak azért, mert a kézírását sillabizálgatva, a privát rajzait bámulva elvesztettem az időérzékemet, és átléptem a tükrön (az övén, az enyémen), hanem azért is, mert, mint minden műfordító, a lélegzetemből adtam neki, rajtam át beszélt – olyan ez, és Frida esetében különösen jó a hasonlat, mint egy nagyon intim páros tánc, ahol hol elválnak, hol egybeforrnak a táncosok. Nyilván ez – különösen versfordítás esetében – azzal jár, hogy hol egyikük, hol másikuk arcát látja jobban az olvasó, de ez itt kicsit sem baj, hiszen ezúttal az eredeti szöveget is sorról sorra megnézheti. Ebben a naplóban a képek nélkül nem úgy élnek a szavak, mint az írás-kép egyidejűségében, úgyhogy a magyar szöveg inkább csak segédegyenes, mint cél. Nem a fordítás a lényeg itt, hanem az élmény.

Ezeken a házi videókon megnézheted, milyen volt Frida Kahlo!
Ezeken a házi videókon megnézheted, milyen volt Frida Kahlo!

Frida Kahlo nemcsak híres festőművész volt, hanem igazi ikon is. Nézz bele ezekbe a felvétekbe, amelyeken ő maga és a férje látható, valamint az otthonuk, a La Casa Azul is. 

Tovább olvasok

Frida Kahlo elsősorban szuggesztív önarcképeiről ismert. Ha ezt a naplót egyfajta irodalmi önarcképnek tekintjük, akkor szerinted mi a viszonya a festményeken visszaköszönő arcnak és ennek a költői, töredékes szövegfolyamnak?

A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai (főleg a végletes szerelmében tűnik kiszolgáltatottnak), de tanulságos, hogy még itt is, amikor csak önmagának tartozik elszámolással, mennyire kézben tartja az életét, még csapongásában is fegyelmezett. Engem nagyon megragadott az a gyöngédség, ami a világhoz való költői viszonyából sugárzik, ahogy a szavakkal bánik, az egészen kivételes, szinte szinesztéziás élmény, a hangzással ugyanúgy játszik, mint a képein a színekkel. Az is feltűnt, hogy

a naplóírás pillanataiban – a magányos befele figyelés idején – időnként mégiscsak átengedi magát a szenvedélynek,

talán a gyógyszerek hatására is, és ilyenkor nemcsak lihegő szerelmi vallomásokat vet papírra, hanem a világképét alakító gondolatokról is beszél – és itt nem a kommunista világnézetéről beszélek elsősorban (ez szintén hangsúlyos elem, főleg az élete vége felé, amikor erősen kapaszkodott egy ügybe, hogy érezze, érdemes tovább szenvednie, van miért élnie), hanem arról, amit a tudomány számára egyelőre még megfoghatatlan, egzakt módon leírhatatlan összefüggésekről megsejt. Ezek túlmutatnak a rögzíthetőség keretein, a rajzokkal és a szöveg írásképének változásaival (a kihúzásokkal, a törlésekkel, a nagybetűk és a színek használatával), illetve az ezekből levonható érzelmi-lélektani tanulságokkal állnak rokonságban.

-

Ha jól tudom, ebben a formában először jelent meg a teljes napló magyarul. Mennyire jelentett kihívást az, hogy egy ilyen szabadon áramló szövegről van szó, ami inkább érzések, benyomások, emlékek álomszerű lenyomata, nem pedig klasszikus naplószöveg?

Költőként ez a legjobb, hiszen olyan

 az egész napló, mint egy töredékekből, kis szövegegységekből összeálló verseskötet.

Nagyon örültem ennek a fordítói szabadságnak, és már olvasás közben érzékeltem ennek a csodáját: minden oldal új meglepetést tartogat, teljesen kiszámíthatatlan, hogy mit fogunk olvasni legközelebb, politikai manifesztót, orvosi jegyzéket, verset, szerelmes levelet vagy éppen festékkészítési receptet. Épp ezért ez a könyvecske különösen kínálja magát a szakaszos olvasásra, jó elvinni magunkkal és itt-ott beleolvasva, vagy éppen csak a képeket megnézve eltűnődni. És persze utánzásra is csábít, arra, hogy nekünk is legyen egy ilyen szabadötlet-jegyzékünk, ilyen színes és izgalmas saját vázlatkönyvecskénk.

Nézz bele a Frida Kahlo műveit összegyűjtő gyönyörű albumba!

Szeptemberben egy grandiózus album jelenik meg Frida Kahlo életéről és műveiről angolul. A Frida Kahlo. The Complete Paintings című könyvben az alkotó 152 festménye lesz látható.

Tovább olvasok

Caren Cordero Reiman egyenesen arról ír A képzelet művészete című szövegében, hogy Frida Kahlo új logikát teremtett, új nyelvtant alakított ki a naplóban. Hogyan lehetett a fordítás során ráérezni erre az ösztönös, asszociációs logikára?

Eltartott egy ideig, amíg ráéreztem, sok időt töltöttem a szöveggel, mert meg-megtorpantott, ha valami nem volt egészen világos – és egy ilyesféle magán-naplóban mi lehet teljesen egyértelmű? A ritmuson, a szójátékokon vagy a szókimondóbb részeken is sokat gondolkodtam, ezeknek nyilván lehet másféle megoldásuk is – az előszóban egyenesen arra biztatok mindenkit, hogy fordítsa le magának a számára legizgalmasabb részeket. Én főleg angol közvetítő nyelvet használtam, de szóról szóra elolvastam és (először nyersben) lefordítottam az eredetit is a kéziratból, sokszor frusztráló volt, hogy maradnak homályos szöveghelyek – de talán már maga Frida sem tudná mindenről megmondani, hogy mi a pontos értelme. Inkább költészet ez, mint bármi más. Színek és évek, ahogy Kaffka Margit mondaná, és ezért egy leheletnyivel kevésbé zavarnak azok az utólag észrevett hibák, amelyek még a szerkesztési folyamat ellenére is benne maradtak (részemről) a kötetben. Így, ezekkel az esendőségekkel egész a napló, az áthúzandókkal és az átírandókkal, mert minél többet gondolkodunk rajta, minél intenzívebben foglalkoztat minket, annál jobb. 

-

A képek és a szavak összemosódnak a naplóban: különböző színű tintákkal írt szövegek vannak, olykor vázlatok, egész oldalas rajzok ékelődnek közbe, máskor kihúzott, átírt szavakat, sorokat is látni. Mennyiben segítették a fordítói munkát a képek, a napló festői részei?  Hogyan kapcsolódnak össze a nyelvi és a vizuális elemek?

Néha kapcsolódnak, néha nem – sőt, sokszor szavak vannak a képen (ahogy Frida kész festményein is), ráadásul a szavak konkrét színének is szerepe van, és akár az is meghatározhatja a tartalmat, hogy aznap milyen színű tintát választott Kahlo az íráshoz. Megvalósult és csak képzeletben létező festmények vázlatait is láthatjuk, sajátkép-magyarázatokat is olvashatunk (a legmegrázóbb – mert legszebb – A két Frida eredetét elmondó gyerekkori élmény leírása), a kedvencem pedig az a pont, ahol az oldal jó részét csak annyi foglalja el: DIEGO. 

Kimeríthetetlen kincsesbánya ez, szerintem sok költőt és festőt megihlet majd, akár minden oldalról egy újabb oldalnyi verset lehetne írni, a lehetséges képekről nem is beszélve.

Az előszóban azt írod, rögtön első olvasásra kiderült számodra, hogy Frida Kahlo költő volt, méghozzá nem is akármilyen. Milyen költőnek látod őt a naplóban lévő szövegek alapján?

Frida nagyon szeretett énekelni, rengeteg balladát tudott fejből, és alighanem át is költhette, tovább is gondolhatta éneklés közben a dallamokat és a szöveget. Ez az ösztönös képesség, kombinálva az olvasottságával és a festői látásával, meg azzal a határozottsággal, ahogy a színekkel és a szavakkal bánt, simán felteszik őt a költészet térképére – nem itt alkotott jelentőset, de a hangja nem felejthető, a dallamos szövegek az életmű részét képezik. Azt mondta egyszer a szürrealizmusról, hogy ez voltaképpen az ő valósága. A naplószöveg is az ő valósága, a vers is az ő valósága, bármilyen asszociatív és csapongó és vázlatos legyen is, mert mindig volt mondanivalója, és azt kevés szóval is képes volt közvetíteni. Szövegekkel haladt előre a rejtélyek labirintusában, és szövegekkel alkotta meg magát, mielőtt festeni kezdett volna. Kimondta, amit gondolt – és amit mondott, az maga volt a vers: szabad és színes és szenvedélyes, mindig szellemes és a legtöbbször szép is. A napló felemeli és feleletre készteti az olvasót.

A kötet a Poketnél jelent meg. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezeken a házi videókon megnézheted, milyen volt Frida Kahlo!

Frida Kahlo nemcsak híres festőművész volt, hanem igazi ikon is. Nézz bele ezekbe a felvétekbe, amelyeken ő maga és a férje látható, valamint az otthonuk, a La Casa Azul is. 

...
Hírek

Frida Kahlo naplója végre magyarul is megjelenik

Február közepén érkezik a napló, amit Frida Kahlo sokféle színű tintával írt, és amiben 70 vízfestmény is található.

...
Hírek

Nézz bele a Frida Kahlo műveit összegyűjtő gyönyörű albumba!

Szeptemberben egy grandiózus album jelenik meg Frida Kahlo életéről és műveiről angolul. A Frida Kahlo. The Complete Paintings című könyvben az alkotó 152 festménye lesz látható.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Nagy

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

Ügynökök, fantasy és bugyiszabályok a Margó zárónapján. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Az emberi test sokféleségét illusztrálva támogatja egy gyerekkönyv az önelfogadást

Az Anybody című gyerekkönyv segít a gyerekeknek elfogadni, megérteni és megismerni a testüket. 

...
Gyerekirodalom

Egy fantasy, melyben az emberek parancsolni tudnak a szélnek és az esőnek – Olvass bele!

Bökös Borbála, a Szmirkó szerzőjének új ifjúsági fantasyregénye páratlan kalandra hív egy mágikus Erdélyben, ahol a garabonciások az általunk ismert történelmet is megváltoztatják, és a varázslat mindent átsző. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Lantos Péter gyerekkönyvének hőse érzi: ha a koncentrációs tábort túléli, mindent túlél

Az önéletrajzi vonatkozású ifjúsági regény, A fiú, aki nem akart meghalni a nonfiction gyerekkönyvek kategóriájában került a legjobbak közé. Cikkünkben annak jártunk utána, mit kell tudni a könyvről és Lantos Péterről.