A történelem tele van izgalmas és fordulatos eseményekkel és karakterekkel, főleg akkor, ha azt egy kiváló író meséli újra. Ebben a listában olyan könyveket szedtünk össze nektek, amelyekben fontos a korszak, amiben a történet játszódik, viszont ezt nem az iskolából ismert tankönyvi módszerekkel, hanem írói bravúrokkal, izgalmas módszerekkel mutatják be. Utazz Krisztus és Odüsszeusz korától az olasz reneszánszon és Hunyadi hadvezér korán át egészen a modern orosz hatalmi játszmákig!
Bán Mór: A hajnalcsillag féve
2025 egyik legnagyobb meglepetése a Hunyadi-sorozat, ami fogta az unalmasnak gondolt magyar történelmet, és izgalmas fordulatokkal, harcjelenetekkel és intrikával teli történetet készített belőle. A magyar hadvezér kalandjai viszont nem a képernyőn kezdődtek, hanem még egészen 2008-ban A hajnalcsillag éve című könyvvel, ami azóta egy 13 részes könyvsorozattá bővült.
Bán Mór nem bízza a véletlenre, részletesen és izgalmasan mutatja be a 15. századi Magyar Királyság konfliktusait, főbb alakjait és magának Hunyadinak a dilemmáit, barátait, sőt szerelmeit is. A könyv- és filmsorozat sikerének nemrég egy átfogó cikkben jártunk utána, hogy megfejtsük, miért is gondolnak sokan úgy a Hunyadira, mint a magyar Trónok harcára. A sorozat nemrég a Netflixre is felkerült.
Giuliano da Empoli: A Kreml mágusa
A hatalom, a politika és a showműsor sokszor szinonímák, főleg akkor, ha olyan nagy gépezetekről van szó, mint az orosz rezsim. A Kreml mágusa az elmúlt évtizedek orosz hatalmi működésébe kalauzol minket, ahol parancsszóra ugráló csinovnyikok és telhetetlen oligarchák adják kézről kézre az ország legfontosabb ügyeit.
A főszerepben Vagyim Baranov áll, aki egykori színházi rendezőként és televíziós valóságshow producerként remekül ismeri a megtévesztés fortélyait, és nem mellesleg azon dolgozik, hogy egy bizonyos Vlagyimir Putyin minél hamarabb hatalomra jusson. Ez a regény a csecsen háborútól a szocsi téli olimpián keresztül egészen az ukrajnai válságig kalauzol minket, miközben feltárja a Putyin-korszak összes titkát.
A könyvből hamarosan filmes adaptáció is várható, amiben Jude Law játssza majd a híres orosz vezető karakterét.
Margaret Atwood: Pénelopeia
Margaret Atwood, A szolgálólány meséjének írója ebben a kötetben az ókori görög mitológia világába kalauzol minket, és az irodalom egyik alapművét, az Odüsszeiát gondolja újra. Odüsszeusz bolyongása helyett most felesége, Pénelopé történetét ismerhetjük meg, aki közel 20 évig él férje nélkül egyedül, kérők és kétségek között.
Az írót foglalkoztatta, hogy egy alapvetően férfitörténetnek, ami a kitartásról, hősiességről és (természetesen) rengeteg női partnerről szól, hogyan lehetne megmutatni a teljes ellentétét, és elmondani az irodalom kezdetének női oldalát.
A legfontosabb, hogy Atwood nem a múltról mesél, hanem egy mindennapi női alakot állít elénk, aki kétségek közt őrlődik, vágyakozik és hiányolja a szerelmét, gyarló és büszke, egyszerre a görög női alakok ideálja és egyszerre a mai társadalom résztvevője. A kérdés pedig egyszerű: ki az a nő, akiről 2000 évig hallgatott az irodalom?
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Ha a Hunyadi-sorozat felkeltette az érdeklődésed, és esetleg előre be szeretnél tárazni történelmi regényekből, akkor érdemes elővenned Bíró Szabolcs Anjouk-sorozatát. A 10 éve indított regényfolyam az Anjou-kori (14. századi) Magyar Királyságról mesél, egy távoli, dicsőséges, véres és főleg fordulatos korszakról a történelmünkből.
Az első kötet főszereplője Bátor Attila egykori templomos lovag, aki a sorsdöntő rozgonyi csata után visszavonult és családjával él egy tanyán. Egy nap a távolban feltűnik egy királyi küldöttség, hogy újra hadba hívja a rettegett lovagot, mivel Csák Máté, a Felvidék ura és az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, és eljött az idő a hódításra.
A Liliom és vér egy remek kezdet, ha kíváncsi vagy a kalandos történelmünkre.
Philipp Blom: Amikor a világ kifordul a sarkából
Sokszor azt gondoljuk, hogy a történelmet csak a háborúk, éhezések, népvándorlások és hatalmi játszák határozzák meg, pedig sokszor ezek csak következményei egy sokkal nagyobb változásnak. Philipp Blom nemzetközileg elismert történész a 17. század éghajlati változásaira irányítja a figyelmünket, ekkor ugyanis az utólag csak „kis jégkorszaknak” nevezett időszak alatt a gazdaság és a társadalom válságba került, Európa pedig jeges birodalommá vált (részlet itt).
Az éghajlat mindössze 2 Celsius-fokot változott 1570 és 1685 között, de már ettől is felborultak az óceánok áramlatai, az éghajlati körforgások, kevés gabona termett, a tél hosszú, a nyár pedig rövid lett, majd megfagyott madarak hullottak az égből. Ha érdekel az éghajlatváltozás, akkor a Zöld könyv podcastünk mellett ez egy remek beugró lehet a Föld éghajlatának történelmébe és jelenleg is fontos alakulásába.
Spiró György: Fogság
A Fogság egészen a nulladik pontig megy vissza, Krisztus koráig. A kortárs magyar irodalom egyik meghatározó regénye egyszerre fordulatos pikareszkregény és tanulságos nevelődéstörténet Krisztus halálától a zsidó háborúk végéig.
Az idén 20 éves elbeszélés egy zsidó fiú, Uri szemszögéből mutatja meg a különleges kort. Uri ugyan testi adottságai miatt gyenge és rövidlátó, sok olvasás következtében igen éles eszű ezért könnyen kivágja magát a legnehezebb helyzetekből is. A fiút befogják a római delegációba, így folyamatosan vándorol, együtt vacsorázik Pilátussal, a császár előtt tolmácsol, vagy éppen a börtönben sínylődik. Ebben a korban semmi nincs még kőbe vésve, a lehetőségek és szabályok gyorsan változnak. Spiró György biztos kézzel mutatja meg, milyen is lehetett Krisztussal egy időben élni.
Anna Banti: Artemisia
Artemisia Gentileschi nem más, mint egy egyszerű festőnövendék, tájképeket készít, kisebb-nagyobb sikerrel, sokat tanul, igyekszik férfi társainak és példaképeinek nyomába érni, de női mivolta miatt szinte semmi esélye nincs. Úgy tekintenek rá, mint akinek csak szeszély és hobbi a festés, tehetsége nemisége miatt nem is lehet.
Viszont Artemisia, akit akár a lázadó nő ideájának is tekinthetnénk, nem adja fel, két árulás, egy erőszak, egy hosszú bírósági per és az elnyomó patriarchátus ellenére is sikerül kiemelkednie és maradandó festményeket alkotnia. Anna Banti lélektani regénye a 17. századba utazik vissza, hogy a valóságos Artemisia Gentileschi portréját fesse meg egy elbeszélés formájában. Az olasz modernizmus egyik meghatározó regénye egy nehéz sorsú, de annál jelentőségteljesebb festő életét mutatja be.
Fotó: Pexels
