Margaret Atwood világhírű kanadai alkotó memoárt ír, a könyv még idén novemberben megjelenik angolul. A Book of Lives végigvezet a szerző életművén, kitér a gyerekkorára, a korai feminista írásaira és a díjnyertes alkotásaira. A Szolgálólány meséjéről elhíresült író számtalan könyv szerzője, aktív politikai és közéleti szereplő, a mai napig termékeny alkotó.
85 évvel és 60-nál is több könyvvel a háta mögött nem kell attól féltenünk, hogy ne lenne egy tengernyi története egy memoárhoz.
Azt gondolta, hogy unalmas lesz
„Vért izzadtam írás közben, mert a könyvbe túl sok mindent bele akartam sűríteni, de
ha mondjuk 25 évesen meghaltam volna, mint John Keats, akkor sokkal rövidebb is lehetne”
– mondta Atwood a brit Vouge-nak adott interjúban – „De közben sokat nevettem. Egy memoárba csak az kerül, amire emlékszik az ember, és általában a hülyeségekre, a katasztrófákra, a bosszúkra emlékszünk, szóval ezeket mind beleírtam. Na meg persze a boldog pillanatokat, a meglepetéseket és az összes könyvemet.”
A szerző állítása szerint a kiadója vette rá a memoár megírására. Az ötletet először elvetette, mert úgy gondolta, hogy unalmas lenne, viszont a kiadó meg tudta győzni azzal, hogy
írja meg úgy, mintha regényt írna.
Színes és tartalmas életmű
A 85 éves Atwood hatalmas életművel rendelkezik, angol nyelven 67 könyve jelent meg, köztük regények, verseskötetek, gyerek- és non-fiction könyvek. Magyarul több mint 40 írását olvashatjuk. A szerző korábban Booker-díjat is kapott, két éve pedig Magyarországra látogatott.
Egy interjúban korábban nyilatkozta, hogy még 1961-ben az írói pályája elején ezt a kérdést tették fel neki:
Miért nem felejted el ezt az egész írás és ösztöndíj dolgot, és miért nem találsz inkább egy jó férfit, akihez hozzámész?”
És milyen jó, hogy senki nem tudta lebeszélni az írásról, azóta világhírű szerzővé vált. A szolgálólány meséjéből nagysikerű sorozat készült, a hatodik, egyben az utolsó évad várhatóan áprilisban érkezik.
Számos könyvéről írtunk, így például a Pénelopeia, a Rendbomlás, a Legvégül a szív, a Macskaszem, és Az ehető nő is volt nálunk hét könyve. Az pedig csak hab a tortán, hogy állítólagosan egy boszorkány leszármazottja.
Fotó: Luis Mora / Penguin Random House
