Bartók Imre: A jó harc [Olimpia]

Bartók Imre: A jó harc [Olimpia]

"Sok tévedés lakozik a világban, de talán egyik sem olyan súlyos, mint hogy a futás unalmas volna." A szerénységében is példamutató Eliud Kipchoge maratonja messze túlmutat futáson, olimpián - élni tanít. Olimpiai sorozatunkban Finy Petra, Baráth Katalin, Forgách Kinga, Ruff Orsolya és Kele Fodor Ákos írásait olvashattátok, Bartók Imre záró darabja pedig igazán méltó a 2020-2021-es, különös-heroikus olimpiához.

Bartók Imre | 2021. augusztus 09. |

Abszolút példakép. Víziója és lelkiereje Ehnatonnal és Szent Jeromossal rokonítja. Gazella, kertész, filozófus. Ő Eliud Kipchoge, minden idők legsikeresebb maratonistája – érdemei ecsetelése mellett megjegyzem, az ágyamból sem rúgnám ki. Ami azt illeti, fél karomat odaadnám azért, hogy megérinthessem. Mindent, igazán mindent feladnék azért, hogy egy hétvégét mellette edzőtáborozhassak Kenya napszítta földútjain, hogy mellette haladhassak egy üdítő tempófutáson (30km 1óra 40perc alatt), netán egy játékos fartleken, hogy utána együtt fogyasszuk el kedvelt ételét, az ízetlen ugalit, az aszkéták mannáját. Kipchoge minden kimódoltság nélkül szerény, a táborban együtt pucolja a vécét a kezdőkkel. A „Professzor” – így becézem magamban – talán ilyenkor ötli ki letaglózó erejű aforizmáinak legjavát: „A győzelem nem fontos.” Persze korántsem csak a sportpszichológiai észrevételei érdemelnek figyelmet. 

„A legjobb pillanat arra, hogy elültess egy fát, huszonöt éve volt” – mondta egy ízben a befutója után, majd hozzátette: „A második legjobb pillanat most érkezett el.”

Elrajtolunk. Tökéletes szinergiák, testek mozgó temploma. Csodás súlypontemelkedés, feszes vádlik, légies verslábak. Sok tévedés lakozik a világban, de talán egyik sem olyan súlyos, mint hogy a futás unalmas volna. Az életünk unalmas, igen – a futás megváltás ebből az unalomból. La vraie vie est absente, mondta Rimbaud, mielőtt felhúzta volna a futócipőt. A „fényhozóról” deliráló Markión is feltehetően egy fejlámpás kocogót látott maga előtt, aki eltévedt a Paradicsomban. A gnózis egész világellenessége a futók attitűdje, ahol is a világellenesség valójában a funkcionális világ bírálatát jelenti, nem pedig a szabadság azon terét, amelyben újra felfedezhetjük magunkat, és természetesen egymást is – nyúlként, ellenfélként, társként, szponzorként vagy éppen a sarkon kereplővel szurkoló, gandalfsipkás („Run, you fools!”) néniként.

Közben Kiprotich máris leszakad, Kipchoge pedig elvét egy frissítést. (Bármi lesz, megvigasztalom és vigasztalódom.) Nem akarok szorongani. „…váljunk szabaddá minden tehertől, különösen a bűntől, amely behálóz minket, és fussuk meg kitartással az előttünk levő pályát.” (Zsidóknak írt levél, 12:1)

Kitata 8 km-nél összeomlik. Nem tudni, mi történt. A páratartalom? Talán szerelmes? Gyűlölködik? Pufog? Bármi lehet.

A világ második legjobb idejével rendelkező Bekele pár éve 40-nél, az élbollyal tartva egyszer csak lesétált a pályáról, és bement a szállodájába, majd kikért a büfében egy vödör csokoládéfagylaltot.

Az első tízest 3.05-ös tempóval hozzák le. Mi a terv? Van terv? „A maratont visszafelé kell lefutni.” – Gebrselassie. Viszonyításképpen: 16 perces szigetkör. Jegeled magad? A haverodat jegeled? Kisebb trükk a dologban, hogy ezek a futók – Kipchoge is – eredetileg pályaatléták, 5000-esek, 10000-esek. Aztán inkább rálazulnak. „A félmaratont nem szeretem, az sprinttáv” – Kipsang. 

Újabb harc a frissítők közelében. Klímaallegória: a forró présben szálkára fogyott, emberszerű alakok rohannak vizespalackokért. 12km-nél már nagy a morzsolódás. Kezd pokoli lenni minden. 

55 percnél bájcsevegés Kipchoge és Do Nascimento között. Nevetnek, pacsi. („Mosolyogj.” – Dan Lawson, Ultrabalaton csúcstartó.) Félmaraton 1 óra 5 perc. Gyakorlatilag semmi, de ez most nem számít. 

Alattomos vadász a meleg, észnél kell lenni.

Kétharmadnál Do Nascimentót meg is legyinti a hőség, beledől a kordonba, üldögél egy kicsit, majd felkel, és egy perc alatt visszaér a mezőnyre. Ilyen van? Nincs, mert most újra leül, és úgy marad. 

Van itt baj. Orvosok mindenütt. Kezdünk szétcsúszni. De nem a kenyaiak – és nem Kipchoge, aki 30 után ellép. Tanári az egész, habkönnyű, édes gyermekem, nézzétek, hogy fut! Én csak néha tudok ilyet, ha már estére nagyon kilazultam, és esik az eső. Engem csak néha száll meg a nyugalom, egyébként fortyogok, a rosszakaróimra gondolok, eszelős bosszún töröm a fejem, kiáltványokat fogalmazgatok magamban, tépelődöm, tipródom, magamra hagyva gondolataimmal, küzdök a múlt hosszú árnyaival. 

De nem így Kipchoge – ő mindannyiunknál különb. Neki nincs múltja – neki sorsa van. Egyetlen, hátborzongató összefüggés. Nem véletlen, hogy a maraton az olimpia királyszáma. Itt kéne befejezni a civilizáció történetét: a kamera elidőzhetne ezen az arcon, amelyen egyébként Julius Caesar vonásai is könnyűszerrel felfedezhetőek, csak éppen nála több derűvel, több empátiával. Amikor már senki sem emlékszik erre a bolygóra, amikor kiégett csillagok lökdösik csupán egymást a semmiben, az ő léptei még mindig ott reszketnek majd valahol. 

Az ő befutóját megőrzi roppant képzeletében a Teremtő, tudva, hogy mégiscsak volt értelme.

Pompás, fejedelmi szereplés volt a mai, újabb pedagógiai csúcsteljesítmény. Nincs erény, amelyről ne kaptunk volna ma leckét. És vajon lesz-e tovább? Lesz, hát persze, hogy lesz. Vagy mégsem, mert már csak fákat szeretne ültetni? Legyen hát. Időzzünk el mellette, bújjunk hozzá, és suttogjuk az apostollal: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.” (Timóteus 4:7) Kipchoge hazaért, megvédte olimpiai címét, negyven éve nem tudott ilyet senki.

Pár perccel a vége előtt svenkelés közben látni a pálya mellett húzódó parkot. Egy gyerekcsapat fut a versenyzőkkel, csöpp lábakon, botladozva kissé, de annál vidámabban. Az egyikük kimonót visel. Nevetnek. 

Aztán pár másodperccel később feltűnik egy másik kisgyerek. Ő háttal áll a versenynek, a tavat nézi elmélyülten.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kele Fodor Ákos: Cápakacaj [Olimpia]

Rasovszky Kristóf, a balatoni cápa beleharapott Tokióba? Kele Fodor Ákos írása arról, hogyan és miért vicceskedünk a győzelemről.

...
Nagy

Női menekülőfutás 4x400 [Olimpia]

„Ezen az olimpián a futás is másról szól. Most nem sport, hanem politika, nem harc az érmekért, hanem a legalapvetőbb reakció a veszélyre. Menekülés." Folytatódik az olimpiai irodalmi játékunk. Ezúttal Forgách Kinga írását olvashatjátok.

...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.