Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Sportrajongóként az Olimpiában azt szeretjük, hogy fantasztikus hőstörténetek és óriási drámák íródnak a legkülönbözőbb versenyszámokban. Éppen ezért irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Finy Petra után most Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

Fotó: Valuska Gábor

Baráth Katalin | 2021. július 29. |

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt!* 

(Ilyen címmel írhatnék önéletrajzot is. Lehet, hogy fogok is, csak még várom a Nagy Eseményt. Hogy a rejtői nevű Huán Antónió Szamaráncs átadja az aranyat, sportág nem számít. Halogatásban például jó esélyekkel indulnék, ezt a szöveget is öt napja akarom megírni.) 

2018. július 7. Wimbledon. Centerpálya. A lelátókon Rolexek villognak, a Gucci napszemüvegek foncsorában még az angol fű is zöldebbnek tűnik, ami pedig a verseny kései szakaszára kezd kikopni, különösen az alapvonalnál. 

Ó, az a gyöp. Az a szép szent wimbledoni gyöp, úgy jár haza rá a tenisz, akár a futball a Wembley-be.

 (Persze csak míg Bonucci, a hátvédek Grétsy Lászlója ki nem igazítja a „home”-ot élő adásban, előzékenyen föltárva a kamerának egészséges manduláit.) 

Kyle Edmund – megvan valakinek? 2018-ban éppen az első számú brit teniszező, a honi nézők hirtelenszőke szeme fénye, leszámítva a jachtkulcsot mellényzsebben csörgető posztszovjet olajmilliárdosokat, de talán még ők is neki szurkolnak, sportpályán angolabbak Károly hercegnél is. Edmundnak esélye is van, ebben az évben verte már meg az ellenfelét, aki különben is pocsék formát mutat, az ATP az első húszban sem jegyzi. 

Edmund jól kezdi a meccset, 6:4-re behúzza az első játszmát.

A közönség az üdvözülés küszöbén, párásodó szemük elé kivetül az Edmund–Federer döntő, annál tényleg nehezebben képzelhető el paradicsomibb, hiszen Federer épp olyan szent, akár a wimbledoni gyöp. 

Edmund ellenfele hosszan pattogtatja a labdát adogatás előtt. A publikum, az a finom úri, fújol, mintha a Balkánról szalajtották volna. 

Hibát követnek el. 

Tudhatnák, hogy az ellenfél, akit tényleg a Balkánról szalajtottak, ráadásul ezt nem is szégyelli (hát nem szégyelli?!), egy sajátos vámpírötvözet: minél jobban gyűlöli a közönség – márpedig szívük mélyéből sűrű iszapot bugyogtatva gyűlölik, ők Rogert, esetleg Rafát vagy Andyt szeretik, a civilizált gentlemanokat, akik nem pucolják a vécét a City irodaházaiban, nem válogatnak csavaranyát futószalagok mellett, nem görnyednek eperföldeken, mosogatnak pubokban, mint a balkániak: magyarok, románok, lengyelek, bolgárok meg a mindennemű icsvicsek (Fucsovics?), vagy ha mégis, akkor sem, akkor pláne nem, utóbbiról a Nemzeti Sport Grand Slam-kommentszektora is tanúskodik, mert ők ugyan soha –, ez az ellenfél annál jobban akar. 

A fújolók, füttyögők, fanyalgók fairplaybe öltözött szeráfkara könnyen menti föl magát: hiszen ez az ütőt markoló kéz (győződnek meg róla újra és újra) Szlobodan Milosevics keze, Ratko Mladics keze, Radovan Karadzsics keze. Ez a kéz a minap még tömeggyilkosságokat követett el, tömegsírokat ásott, bűn, nép, nemzet, egyén oly könnyen keverednek messzi civilizálatlan vidékeken. (Ezek soha nem ott vannak, ahol mi vagyunk.) 

Gyokovics a csizma az asztalon. A tizenharmadik tündér, akit nem hívtak meg Federer és Nadal meséjébe.

A gonosz mostoha, szövegbuborékjában nagybetűs a sátáni HA-HA-HA. 

A bíró se bírja a nyomást (pedig hát bíró, érted, HA-HA-HA), meginti Gyokovicsot a labdapattogtatásért. 

Gyokovics ippont érőleg tekint a bíróra és a közönségre, majd rendületlenül pattogtat tovább. És alighanem a fújolásból nyeri az oxigént, mert lám, 6:3, övé a második játszma. 6:2, a harmadik is. 

A balkáni paraszt (a vécépucoló, a futószalagos, az eperszedő meg én) kinéz a szőke kapitalista hercegnek öltözött publikumra (egy merő Prince William mindenki), és a füléhez emeli a kezét: fújoljatok, a windsori (ejtsd: Szász-Coburg-Gotha-i) apátok úristenit! Hadd halljam! Hát ne éljen Edmund-Eduárd? 

Negyedik játszma, 5:4. Negyven semminél állati üvöltés szakad ki belőle, bölény veti meg patáját az alapvonalon. És bever egy ászt, olyan magától értetődően, hogy a bíró is csak némi késéssel rebegi be a gémszetmeccset, Mats Wilander és Szabó Gábor pedig repülősóért küldetik az Eurosport inasát. 

Ja, hát kellemetlen egy ürge, mindenki lássa. Balkáni paraszt, mondjuk ki.

De legalább olimpiai aranya nincs a piszoknak. És, ahogy a sport dramaqueen múzsáját ismerjük, talán soha nem is lesz. 

„Tény, hogy a meccseim kilencven százalékában, ha nem többször, nemcsak a játékos, hanem a közönség is az ellenfelem”, nyilatkozta idén Wimbledonban Novak Gyokovics. Amúgy megnyerte a tornát, ahogy 2018-ban is tette, miután az elődöntőben újabb évadot mutattak be Nadallal a Trónok harcából: 6:4, 3:6, 711:69, 3:6, 10:8. 

*Szigorúan szubjektíven. Ámbár, aki azt állítja magáról, hogy ember és pártatlan, az gyanús.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Baráth Katalin: Nincs olyan jó kedvem mostanában, hogy aranyoskodjak

...
Nagy

Baráth Katalin: Egy egész fiktív univerzumot állítottam a problémára [Ady 100]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

A Carmen Mola írói álnév mögött rejtőző három spanyol szerző mesélt extrém gyilkossági ötletekről, a közös alkotási folyamat előnyeiről és kihívásairól, valamint a jövőbeli terveikről is.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak, ám olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. Olvass bele a Lányos apába!

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!