Kele Fodor Ákos: Cápakacaj [Olimpia]

Kele Fodor Ákos: Cápakacaj [Olimpia]

Egy olimpiai érem megszerzése az emberi összpopuláció méretéhez és egyéneinek teljesítményéhez képest a „felfoghatatlan” kategóriáival írható le leginkább. És mit tesz erre a szurkolás és a sportkommentálás? Kicsinyít, vicceskedik. Jó lenne visszatalálni az őszinte és komoly ámulathoz. Olimpiai sorozatunkban Finy Petra, Baráth Katalin, Forgách Kinga és Ruff Orsolya írása után most Kele Fodor Ákostól olvashattok.

Kele Fodor Ákos | 2021. augusztus 06. |

A tízkilométeres nyíltvízi úszás véghajrájában a kommentátor egzaltációs performansza kezdődik, és meghallom, amit úgy szerettem volna elfeledni, vagy soha meg sem tudni, s milyen jó is volt eddig eszembe se idézni, hogy Rasovszky Kristóf, a balatoni cápa beleharapott Tokióba.

Rasovszky Kristóf ezüstérme a magyar sporttörténet különös jelentőségű eseménye, és én nem tudok szabadulni a róla való beszédről való beszédtől. Nem a sportkommentátori ökörség az érdekes, hanem amit jelöl, amire utal

Töltekezni szeretnék a dicsőség fényével, de minduntalan a hülye beszéd tolakszik tudatom homlokterébe.

Mire ez a viccelkedés? Mi keresnivalója van sportdicsőségben? A kérdés éppúgy nem mellékes, ahogyan a tudomány területén sem az: az igazság lehet nevetséges? Nos, minden jel arra mutat, hogy a tudományos igazság karaktere szerint szükségképpen komoly, híján van a komikumnak, ugyanakkor a tudomány művelésének ez nem törvényszerű velejárója, elég a szókratészi iróniára gondolnunk. A művészi szép vagy esztétikai igazság már némileg másképpen működik, miért ne működhetne az olimpiai teljesítmény is máshogyan?

Sokat töröm a fejem ezen, de számomra úgy tűnik, a sportbéli testi-lelki kiválóság és a fizikai térben létrehozott rendkívüli emberi eredmény is inkább komoly. De akkor milyen késztetés vezeti a sportzsurnalisztákat, hogy balatonicápázzák a világ legjobbjai közé tartozó kiválóságot? 

Nem tudok másra gondolni, mint hogy nem bírják el a teljesítmény roppant nagyságát.

Muszáj a fiatal sportolókból „kölyköket” vagy kabalaállatokat csináljanak, szükségük van arra, hogy őket emberré fokozzák le, hogy így érezhessék magukat félistennek. A rajongás énerő-protézis, nehogy szembe kelljen nézni hitványságunkkal és az olimpikonok megközelíthetetlen, komoly igazságával.

Hogyhogy megközelíthetetlen? Két órán át elemzik az úszók stratégiáját! Látszólag. Valójában kínos, kínlódásos találgatás. A műsorvezető Rasovszky edzőtársaitól várja, hogy megmondják, mit látunk. De ők nem tudják megmondani, csak értelmezési keretet tudnak adni. Elmondják, a 10 kilométerre milyen stratégiákkal edzenek, és milyen versenystratégiák léteznek, de egyikük nagyon találóan jegyzi meg, ám hiába, a műsorvezető nem veszi a lapot: 

nem tudjuk, Rasovszky Kristóf a történések mentén épp melyik taktikához folyamodik.

Nincs hozzáférésünk a sportoló adott pillanathoz tartozó testi percepcióihoz és testi-lelki appercepcióihoz. Edzője is említi, hogy az elmúlt időkben elért jelentős fejlődése a taktikai kontroll terén történt, vagyis hogy a verseny közbeni, folyamatos taktikai váltásokat hideg fejjel, jól tudja eszközölni. És éppen erről nem tudunk részleteiben semmit – mígnem ő beszámol róla a verseny után. Az olimpia és az olimpiai közvetítés egésze a látásról és a nézésről és a hallgatásról szól, mégis a szolipszizmus fényes tanúságtétele, sokkal inkább szólhatna a „hallgatásról”. A kommentár innen nézve pusztán önmaga cáfolata és a komoly sportigazság fonákja: röhej.

Rasovszky edzőtársa azt mondja, hisz a csodákban, bár nem sokat látott még. Nos, a helyzet az, hogy ezek a versenyteljesítmények hiába épülnek évekig tartó, átracionalizált és szisztematikus cselekvéssorokból és szellemi stratégiákból, az emberi összpopuláció méretéhez és egyéneinek teljesítményéhez képest a „felfoghatatlan” kategóriáival inkább leírhatók. És velük szemben állunk, vagy nem is: inkább diagonálisan álldogálunk és fecsegünk és szurkolunk, pedig szembe kellene néznük velük, hogy elbirtokoljon minket a néma ámulat. Amiben nincs nevettetés, nevetgérezés.

A dicsőségnek inkább a mosolyhoz és a könnyekhez van köze

– jó lenne ismerni, ha van, győzelme fölött kacagó olimpikont. Ki látott már győzelmi hahotát? Vajon megengedné-e egyáltalán ezt a test természettana? Sírva tudunk nevetni, de orgazmus közben lehetséges-e?

A sporttény is úgy nevet, mint a cápa: sehogy. A közvetítés fecsegése csak néma fogsorvicsor – beleképzelsz valami vidámat. A víz ezüstösen ragyog, Rasovszky Kristóf a verseny utáni interjújában szeretteire és kollégáira gondol, három perc alatt háromszor sírja el magát.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hát tehetek én arról, hogy Japán olyan messze van? [Olimpia]

A tokiói nyári olimpia jelenleg is nézők nélkül zajlik, a szigorú járványintézkedések miatt a szurkolás a helyszínen elveszítette közösségi jellegét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a magyar csapatok - például a péntek reggeli magyar-görög férfi vízilabdameccs előtt - drukkerek nélkül maradnának. Ruff Orsolya novelláját olvashatjátok.

...

Női menekülőfutás 4x400 [Olimpia]

„Ezen az olimpián a futás is másról szól. Most nem sport, hanem politika, nem harc az érmekért, hanem a legalapvetőbb reakció a veszélyre. Menekülés." Folytatódik az olimpiai irodalmi játékunk. Ezúttal Forgách Kinga írását olvashatjátok.

...

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

SZÓRAKOZÁS
...

Ez Shakespeare legnagyobb drámája: megrendítő előzetest kapott a Hamnet

A történet nem a bárd sikeres éveire, hanem a kevésbé ismert fiatalkorára koncentrál.

...

A Trainspotting írója bedrogozza magát a róla szóló dokumentumfilmben

Irvine Welsh egy dokumentumfilmben mesél arról, hogyan lett egy alig ismert íróból világsztár. 

...

Michael Mann forgatja a Szemtől szemben folytatását

Ki tér vissza vajon az eredeti stábból?

„Szerinted jó apa leszek?” – metoo-sztori, szellemnagyi és lelkizés Breier Ádám első regényében

„Szerinted jó apa leszek?” – metoo-sztori, szellemnagyi és lelkizés Breier Ádám első regényében

Elolvastuk a Lefkovicsék gyászolnak rendezőjének első regényét. Kritika.

Szerzőink

Horányi Hanna Zelma
Horányi Hanna Zelma

10 író, aki már az első könyvével berobbant

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Kali Ágnes: A kezdőlökést az anyatej és az ellenállás adta [Alkotótárs]

A hét könyve
Kritika
Sorozatgyilkos vagy családi titok felelős egy gyerek eltűnéséért? – Liz Moore: Az erdő istene
10 író, aki már az első könyvével berobbant

10 író, aki már az első könyvével berobbant

De mit szóltak hozzájuk a kritikusok? A cikkből kiderül!

Olvass!
...

Az űrben pár centire van a halál, mégis csodálatos a látvány - Olvass bele Samantha Harvey Booker-díjas regényébe!

A kötet 2024-ben elnyerte a Booker díjat, hamarosan magyarul is olvasható lesz.

...

A varázsvilágban nincs szükség mobiltelefonra: Olvass bele M. Kácsor Zoltán új könyvébe!

Az ötezer éves átok három kamaszról szól, akik egy másik világba kerülnek.

...

A történelem egyik legnagyobb birodalmát egy vízcsepp is romba döntheti – Olvass bele Elif Shafak új regényébe!

A legnagyobb uralkodó sem lehet felkészülve a történelem viharaira. Olvass bele!

...

Nyáry Luca: Szeretném, ha egyáltalán nem érdekelne, hogyan látnak mások

...

Shakespeare a teremtés fele: tömegkultúra és a 400 éves hatás

...

Egy Mad Max-világ lehetséges forgatókönyv, de van remény