Petőfi Sándor rajza a Pajtás újság 1948. március 15-i számának címlapján (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) konyvesmagazin.hu

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak a szabadságharc százéves évfordulóján? Petőfi Sándor bukkant fel a legtöbbször a lapokban, na meg a szovjet elöljárók és a bűnügyek.

Kiss Imola | 2024. március 15. |

A nemzeti ünnepünk alkalmából arra gondoltunk, megnézzük mit írtak az 1848-as eseményekről, Petőfi Sándorról, Kossuth Lajosról és társaikról 100 évvel később az újságok (szép kerek szám, más oka nincs). Emellett persze az is érdekelt minket, hogyan, kik és mit írtak a szabadságharcról, sőt az is, hogy egyébként 1948 március idusán mi foglalkoztatta a sajtót és az olvasókat. 

Petőfi Sándor ideológiákon átívelő hős

1948 tavaszán a Szovjetunió által támogatott teljes kommunista hatalomátvétel előtt járunk, még számos párt létezett és működött, amelyeknek többnyire megvoltak a saját lapjaik. A szabadságharc centenáriumán Tildy Zoltán a köztársasági elnök, a kisgazda párti Dinnyés Lajos a miniszterelnök, helyettesei a kommunista Rákosi Mátyás és a szociáldemokrata Szakasits Árpád. 

1948-ban március 15-e hétfői napra esett, és hétfőnként, illetve ünnepnapokon a legtöbb lap egyébként sem jelent meg. Mivel azonban sok szerkesztőség a 15-i ünnepen nem dolgozott, így másnap sem volt friss újság, csak 17-én. Ennek ismeretében a fővárosi és vidéki napi-, heti- és kétheti lapok március 14-18-a közé eső számai közt kutakodtunk az Arcanumban (lásd keretes írásainkat), voltak köztük politikai, kulturális, színházi és más kiadványok is.

Mi az Arcanum?

Az Arcanum egy hatalmas digitális archívum, egyedülálló a régióban. Közel 2000 cím 60 millió oldalnyi, többségében magyar nyelvű anyaga érhető el rajta: egyetemi könyvtárak gyűjteményei, folyóiratok, szaklapok, néhány kivétellel szinte az összes napi- és hetilap, melyeknek egy része könyvtárban nem, vagy csak sokkal körülményesebb módon található meg. Egyre több anyag kerül fel rá a környező országokból, már román, szlovák, lengyel dokumentumok is vannak, a Monarchia korából pedig sok német nyelvű. Nemcsak az oktatási-kutatási intézmények, hanem a nagyközönség is használhatja, és sokan használják is. Részletesen, gyorsan és könnyen kereshető, ráadásul a világon egyedülálló módon arcfelismerést is lehetővé tesz, mellyel fotókon, csoportképeken szereplő személyeket lehet azonosítani. Nemrég a teljes technológiájukat megvette a 300 millió oldalnyi dokumentumot kezelő, amerikai Newspaper Archives.

A sajtót ezekben a napokban leginkább az induló munkaverseny és a két munkáspárt egyesülése foglalkoztatta, és persze a botrányos bűntények, mérgezéstől lopásokig, melyekből jutott az ország minden részére. Az ünnep után arról adtak hírt a lapok, hogy a rendőrség elfogta Nidossy Imrét, Szálasi „körömtépő” városparancsnokát, illetve

lelepleztek egy tojásspekuláns kört, amely mesterséges módon felvitte a tojás árát.

Szerencsére mindenkit megnyugtattak, hogy a helyzet húsvétra normalizálódni fog. Küszöbön állt a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazaengedése is.

A nagyvilág eseményei közül leginkább a „rettenetes” Marshall-terv és a nyugati hatalmak egyéb machinációi, Truman elnök esélyei érdekelték a lapokat, illetve hogy Németországot hogyan mentegetik, és hogy bujkáló nácikat is találtak még itt-ott. Bár Izrael állam függetlenségét csak két hónappal később hirdette ki Ben-Gurion, és utána kezdődött az első arab-izraeli háború, a helyzet már márciusban is nagyon feszült volt a térségben, ennek aktuális fordulatait is megírták. De azért Petőfiről és Kossuthról mindennél több szó esett.

Vorosilov, Sztálin, jobbágyok

Már a nemzeti ünnep előestéjén megérkezett Budapestre Kliment Vorosilov, a Szovjetunió marsallja. Az ő programjairól, beszédeiről – jókívánságait küldte a magyar népnek – kivétel nélkül minden napilap beszámolt, és persze arról, hogy a marsall a Szent István bazilikát is megnézte. Vorosilovnak egyébként óriási szerepe volt abban, hogy a szovjetek megszilárdítsák hazánkban a katonai hatalmat, és előkészítsék a kommunista hatalomátvételt, tehát neki vélhetően kapóra jött a centenárium némi tapogatózáshoz. 

A marsallon kívül számos más baráti országból érkeztek küldöttségek és táviratok március 15-re. Akkor például még Romániával is egészen baráti volt Magyarország viszonya a későbbiekhez képest, ezt az is jól mutatja, hogy a kommunista Néplap március 18-án arról számolt be, hogy

a román nemzet Petőfi kardját és Görgey pisztolytáskáját ajándékozta Magyarországnak a jubileumra.

Pártállástól függően minden újság igyekezett a saját ideológiájának megfelelő módon írni szabadságharcról. A szociáldemokraták szerint „1848 volt a magyar szabadság hajnalcsillaga”, a kisgazda lapok úgy fogalmaztak, hogy a forradalom hatására „a jobbágy szabad ember lett”, a munkáspártiak pedig a kétkezi munkások lázadását látták benne. Lehet persze így is keretezni, de az biztos, hogy a rendszerváltás után nem jobbágyfelkelésként írtak erről a tankönyvek. Szintén fontosnak tartották kiemelni, különösen a kommunista lapok, hogy mit tanítanak a forradalomról a szovjet iskolákban, és I. Miklós cár kanosszajárását is előszeretettel emlegették, aki utólag belátta, mekkora hiba volt támogatni a szabadságharc leverését.

-

Friss Ujság, 1948. március 14. Szabad Nép, 1948. március 14. Szabadság, 1948. március 17. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

A vidéki lapok Pécstől Miskolcon át Makóig mindenütt felidézték, hogy mi történt a városukban és környékükön 1848-ban, kik voltak a forradalom jelentősebb helyi alakjai. Néhány szerencsésebb város, mint például Hódmezővásárhely pedig újra leközölhette, anno mit üzent nekik Kossuth Lajos. 

Március 17-én még nagyobb dicsőséget hoztak le címlapjukon az újságok, nevezetesen, hogy

Sztálin generalisszimusz táviratban üdvözölte a magyarságot

– na jó, Molotov is. A sajtó természetesen beszámolt a budapesti Kossuth Lajos téren és országszerte tartott centenáriumi ünnepségekről, a városok méretétől függően tíz- és százezrek, sőt milliók emlékeztek meg az 1848-as forradalom kitöréséről. A lapok tudósítottak a vezető politikusok és a külföldi delegációk beszédeiről, Tildy Zoltántól kezdve Rákosiig. Utóbbi úgy fogalmazott: „a 48-as eszmék végrehajtói vagyunk”. (Visszatekintve ez egészen hajmeresztő állítás.)

Kossuth és Bánk

A szabadságharc százéves jubileuma a hírek alapján nagyon fontos volt az ország vezetésének: ekkorra felújították és átadták a Petőfi család házát Kiskunfélegyházán, Budapesten elkészült az új Kossuth-mauzóleum, a Petőfi hídon elindulhatott a forgalom. Számtalan emléktáblát avattak országszerte, és nemcsak a forradalom legismertebb alakjainak, hanem kevésbé neves, de helyi szinten jelentős szerepet játszó honvédeknek is. Sőt, még Kossuth szülőfalujában, Monokon is nagy változás történt: bevezették a villanyt! 

A kormány kulturális téren is igyekezett méltó emléket állítani az 1848-49-es eseményeknek, ehhez először is törvénybe foglalták, hogy a szabadságharc emlékét meg kell örökíteni, Tildy alá is írta ezt.

De ami talán még fontosabb: az Országgyűlés március 14-én megalapította a Kossuth-díjat.

Indulásakor húszezer forintos pénzjutalommal járt a kitüntetés, összehasonlításként a havi átlagkereset 1000 forint körül volt (1956-ban 1235 forint). Első alkalommal többek között Szent-Györgyi Albert, Lukács György, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Derkovits Gyula, Nagy Lajos, Illyés Gyula, Déry Tibor, Füst Milán volt a díjazottak között. József Attila posztumusz díjat kapott, melyet testvére, József Jolán vett át. Ezt a ceremóniát a képes lapok fotóriport formában is leközölték.

-

Kossuth Lajos a róla elnevezett díjjal kitüntetettek körében, munkások és parasztok sorfala fölött a Friss Ujság címlapján. Illusztráció: Hidy, forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

A másik, országos érdeklődést kiváltó kiváltó esemény a felújított Bánk Bán bemutatója volt a Nemzeti Színházban, Básti Lajossal a főszerepben. Már csak azért is szimbolikus jelentőségű volt ez a premier, mert 1848. március 15-én épp Katona József drámáját játszották (volna) a színészek, ha az előadás a forradalmi események miatt félbe nem szakad. A Szabadság nevű budapesti, demokratikus napilap színházi rovatában például Zelk Zoltán írt a bemutatóról, és a Színház március 16-i számának sem lehetett volna más a címlapján, mint a Bánk Bán szereplői.

Hogyan emlékeztek?

Az újságok többsége legalább egy-két forradalmi Petőfi Sándor vagy Táncsics Mihály verset betett a cikkek közé, másutt Ady Endre, Arany János, Ábrányi Emil, Kiss József költeményei szerepeltek, és volt, ahol Jókai naplójából vagy Táncsics emlékirataiból idéztek. A Kossuth Népe előásott egy korabeli kéziratot is, mely a

Pesti Hírlap „külön kiadása“ „Újabb Hírek“ címén csak rövidítve jelentetett meg nyomtatásban, annyira félt a cenzúra a tartalmától. 

A Kassák Lajos által főszerkesztett Kortárs című kétheti lapban egész kis európai kitekintést adott olyan versekkel, melyekben Victor Hugo, Heinrich Heine, Henrik Ibsen és Leonid Pervomajszkij reagált valamilyen módon 1848-ra. Az orosz költő Petőfiről szóló műve egyébként sok más újságba is bekerült. 

Mi van még az Arcanumon?
A szöveges Digitális Tudománytár mellett van egy külön, több százezer történelmi térképet tartalmazó része is az Arcanumnak, ahová az osztrák hadilevéltár térképei kerültek fel. Az Osztrák-Magyar Monarchia kataszteri térképein ráadásul többnyire minden helység minden házának minden tulajdonosa fel van tüntetve , a régi térképeket pedig azonnal össze lehet vetni a Google Maps aktuális állásával. Emellett digitalizálták többek közt a Magyar Nemzeti Múzeum legnagyobb méretű festményeit, számos grafikai gyűjteményt, mintegy félmillió képeslapot, régi okleveleket, sőt körülbelül 820 ezer sajtófotót is a Népszava archívumából. A térképek és a Hungaricum nevű képkereső ingyen használhatók, míg a szöveges dokumentumok ingyen kereshetők, de előfizetéssel lehet őket megnézni.

Azért az adott kor írói, költői, gondolkodói sem maradtak adósak a megemlékezéssel. Különböző lapokban jelent meg vers többek között Várnai Zsenitől, Zelk Zoltántól, Gellért Oszkártól és Keszthelyi Zoltántól. A legaktívabb Illyés Gyula és Urbán Ernő volt 1948. március 15. körül, egyszerre több lapban is jelentek meg írásaik. Mindkettőjüket lehetett olvasni a Szabad Népben (a Népszabadság elődje), Illyés majdnem egy teljes oldalt kapott, de ez a lapszám közölt egy érdekes irodalomtörténeti cikket is Petőfi „pórköltő” voltáról, egy másikat pedig Táncsics kiszabadításáról. 

Illyés írt a Színházba arról, hogy hogyan zajlott vajon a jelenet, amikor Petőfi asztalon állva szavalt. A parasztpárti Szabad Szóban pedig Veres Péter vezércikkét az ő értekezése, A nép forradalma követte, melyben rámutat: „A mozgalom valóban csak diáktüntetésnek indult; egy Vers lökte föl történelmi eseménnyé”. Ugyanebből a lapból március 17-én

azt is megtudhatták az olvasók, hogy „a szovjet nép szereti Petőfi költeményeit”.

Urbán írt még verset és cikket a Nagy Imre főszerkesztésével kiadott Szabad Földbe – sőt, az ifjú elvtársakat is az ő Petőfiről szóló, egy házmester fia által narrált története várta a Pajtás március 15-i számában. Az ifjúsági lapban egyébként gyerekek forradalomról szóló versei is helyet kaptak.

-

Petőfi variációk: Pajtás újság, 1948. március 15. Színház hetilap, 1948. március 16., Magyar Nap, 1948. március 14. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

A Demokrácia nevű hetilap Ignácz Rózsa színésznő-írótól közölt le egy féloldalas elbeszélést (Színpadi kézfogó), és talán nem véletlen, hogy Jókai és Laborfalvi Róza találkozásáról szól a forradalom napján a színházban, ami aztán a politikai események helyszínévé vált. A Művelt Népbe Karinthy Ferenc írt Pilvax (A forradalom előestje) címmel egy rövidebb színjelenetet, Borsi D. (Darázs) József pedig Noszlopy Gáspárról egy novellát.

Személyes kedvenceim viszont a vidéki lapok félamatőr, grafomán szerzői által publikált, fiktív történetek voltak. A hódmezővásárhely, kisgazda Független Ujságban jelent meg Csomorkányi Pál Garabonciás című novellája, melyben

Petőfi betér a hóviharban egy hortobágyi csárdába és egész éjjel mulat a pásztorokkal meg Esztike kocsmárosnéval,

azok pedig nem is tudják, kivel akadtak össze. A Kecskeméti Ujságban egy bizonyos Slavitsekné Hegedűs Ilona kerekített történetet Petőfiről, a harcba indulása előtti, majd a harctéri vívódásairól. 

Tudományos megközelítés

Természetesen a szórakoztató anekdoták, felemelő, mítoszgyártó történetek mellett a tudományos igényű cikkek sem maradtak el. A Népszava – melynek főszerkesztője ekkor a már említett Szakasits – szociáldemokrata lap lévén a praktikus dolgokra koncentrált, és 21 oldalas mellékletükben azzal foglalkoztak részletesen, hogy milyen volt az élet 1848-ban, a gazdaságtól az egészségügyön át a divatig és más hétköznapi szokásokig. Két napilap, a Kossuth Népe és a Friss Ujság is fontosnak tartotta megírni, hogy Táncsicsnak a józsefvárosi Tömő utcában volt háza, az egyik riport kifejezetten hangsúlyozta, hogy most is munkások laknak benne.

A Vértes György szerkesztette Forum folyóirat a szabadságharc jubileumán többek közt Erdei Ferenc szociológus tanulmányát jelentette meg a „jobbágyfelszabadításról”, a ma már talán inkább gyerekkönyvei miatt emlegetett író, újságíró Fehér Klára pedig egy olyan kísérletét összegezte, melyben

azt próbálta meg kideríteni, mennyire érdekli a különböző korú gyerekeket a szabadságharc.

Az eredmény:  a kamaszokat eléggé.

Ortutay Gyula néprajzkutató ebben az időszakban vallás- és közoktatásügyi miniszter volt (egyes lapok az ő beszédét is tudósították), ám számunkra sokkal érdekesebb a Köznevelés című lapban megjelent vezércikke, melyben ezt írja: „Mondanunk sem kell, hogy a mitikus népi hősök között a legmagasabbra Kossuth Lajos alakja emelkedik: a népi hagyomány minden formájában, népdalban, mesében, a népi művészkedés, viselet formáiban, sőt –  mint föntebb írtuk – az elemi nyelvi fordulatok közt is megőrizték alakját,” utóbbival

a Kunságban használatos kosutozik igére utalva, ami a politizálás szinonimája volt.

A már szintén említett Művelt Nép kultúrpolitikai folyóiratban Hatvany Lajos Petőfi-monográfiája is téma volt, Zsadányi Oszkár pedig a Petőfi életét örökösen megmérgező pénztelenségéről írt cikket, ami végül ahhoz vezetett, hogy 1847-ben a költő teljes életművét eladta 3500 pengőért.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Hírek

Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Lezárult a Petőfi-bicentenárium alkalmából indított sorozatunk, tíz kortárs költő és író válaszolt a kérdéseinkre. 

...
Könyves Advent

Nényei Pál új könyvében a Petőfi-közhelyek mögé néz

Nényei Pál Az irodalom visszavág című sorozatából már jól ismert szakmai alapossággal és felkészültséggel gondolkodik és ír a skatulyákba gyömöszölt költőről, a Petőfi-jelenségről, és az ismert vagy épp kevésbé ismert a Petőfi-szövegekről.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

Szerzőink

...
Ott Anna

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Vass Norbert

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

KERÜLJ KÉPBE ÉS OLVASS!
...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

...
Gyerekirodalom

Ausztrál őslakos gyerekekkel foglalkozó szervezet nyerte a gyerekirodalmi Nobelt

...
Gyerekirodalom

Burgenlandi gyerekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén az Andersen-díjat

...
Gyerekirodalom

Ronja, a rabló vadóc lánya eredetileg Astrid Lindgren tollán kelt életre

...
Gyerekirodalom

A First Lady a Fehér Ház macskájáról ír gyerekkönyvet

...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!