A nép fia, nemzeti irodalmi ikon és baloldali osztályharcos? - 120 éve született Illyés Gyula

A nép fia, nemzeti irodalmi ikon és baloldali osztályharcos? - 120 éve született Illyés Gyula

Illyés Gyula életpályája átívelte az egész 20. századot, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat és kétszer terjesztették fel irodalmi Nobelre. Miközben irodalmi munkássága a mai napig gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen tekintéllyé teszi, vonzódása a baloldali rezsimekhez a kor ellentmondásosságait is jól tükröző alakká formálja. Hiszen ő írta meg az Egy mondat a zsarnokságrólt, de ő közölte osztályharcos hevülettel Nemes Nagy Ágnessel azt is, hogy a polgári költők akasszák fel magukat. Születésének 120 éves évfordulóján emlékezünk rá.

sa | 2022. november 02. |
Illyés Gyula
Oroszország - Útirajz / Naplójegyzetek / Levelek
Magyar Napló, 2019, 469 oldal
-

A kommün katonájaként harcolt a románok ellen

A Tolna megyei Felsőrácegrespusztán született Illés Gyula néven, ahol apja uradalmi gépész volt. Tanulmányait a pusztai népiskolában kezdte, majd Simontornyán, Bonyhádon, Dombóváron folytatta. 1916-ban, szülei válása után anyjával Budapestre költözött, ott érettségizett. 1918-19-ben aktívan részt vett a baloldali diákmozgalomban, önként állt a kommün katonái közé, tizenhét évesen harcolt a román csapatok ellen vívott szolnoki ütközetben. A történész és jogász Hatos Pál azt írja Az elátkozott köztársaság című könyvében, hogy  Illyés Gyula – aki amúgy első írógépét Károlyitól kapta – a könyv szerint „makacs módon megőrizte” 1918 őszének emlékét, és sok-sok év múltán is azon töprengett, hogy mi lett volna, ha Károlyi mégis hatalmon marad.  Első verse El ne essél, testvér címmel 1920-ban név nélkül jelent meg a Népszavában.

Letartóztatástól félve költözött Párizsba

Érettségi után a budapesti tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója volt, de illegális tevékenysége miatti letartóztatástól tartva 1921 végén elhagyta Magyarországot, Párizsba ment. A nagyhírű Sorbonne-on hallgatott filozófiát, pszichológiát, irodalomtörténetet és francia nyelvészetet, könyvkötésből tartva fenn magát. 1926-ban tért haza, ezután biztosítási intézetnél tisztviselő, majd sajtóelőadó volt a Magyar Nemzeti Banknál. Nagy Lajossal hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. Első felesége Juvancz Irma, majd 1939-ben megnősült másodjára, felesége Kozmutza Flóra gyógypedagógus-pszichológus volt. Ő az a Flóra, akit József Attila viszonzatlanul szeretett.

-

Kassák és a nyugatosok is segítették a költői indulásban

Illyés avantgárd stílusban írt első versei Kassák Lajos Munka című lapjában jelentek meg, de rövidesen már a Nyugatban is publikálták kritikáját, és egyre több verse, majd 1928-as első kötetét, a Nehéz földet is a Nyugat adta ki. A harmincas évek elejétől Illyés az irodalmi közélet jelentős szereplője lett, 1933-tól vette fel hivatalosan az Illyés vezetéknevet, amit már régóta használt. Munkatársa volt a Válasznak, 1934-ben részt vett az első szovjet írókongresszuson, 1937-ben egyik alapítója volt a Márciusi Frontnak. Babitscsal együtt szerkesztette a Nyugatot, a költő halála után, 1941-1944 között a lap utódja, a Magyar Csillag főszerkesztője volt. Magyarország 1944. márciusi megszállása után a fővárosban és vidéken bujkált.

“A polgári költő akassza fel magát ”

Szabó T. Anna írt két éve a Facebookon arról, hogyan lehet és érdemes mérlegelni, értékelni a viharos 20. századot megélő magyar írók-költők részvételét, illetve szerepét a különböző rezsimekben. Nemes Nagy Ágnes leveléből idézett, aki Illyés esetét hozta keserű példának arra, hogyan formálja a kommunista hatalom a saját képére a paraszti sorból felemelkedőket:

„Legjobb példa erre az Illyéssel való jelenetünk 1951-ben. Az első írókongresszus után, amikor minket kiradíroztak a magyar irodalomból, mint a „babitsi l’art pour l’art hervadó virágait” (Darvas József), Illyés meghívott minket, Balázst*5 meg engem hozzájuk. Beszéd, erre-arra. Mi kétségbeesetten próbáltuk tőle megtudni, hogy mi a teendő, most, ebben a felemás pillanatban. Végül megkérdeztem tőle:
– De hát mit csináljon ilyen körülmények között az úgynevezett „polgári költő”?
– A polgári költő akassza fel magát – válaszolta ő, feledhetetlenül. Felcsattanva mondta, szívből. Aztán ki is fejtette: – Mert én mindig írhatok verset a nagyapám két kezéről, az agyondolgozott parasztkézről (akkor írta Két kéz című poémáját), de hogy miről írhat egy polgár, azt nem tudom.
Ezek után felkeltünk és elmentünk. Soha többé nem voltunk hivatalosak Illyéshez. (...) Különösen romboló volt Illyés magatartása.

Hiszen ő volt a legnagyobb tekintély, Babits örököse, kétlábon járó nemzeti klasszikus, három és fél rezsim poéta laureatusa. (Ami szép teljesítmény korunkban.)

Nem, nem tévesztem össze Illyést Rákosival. Vagy Révaival. Pedig de jóban voltak, istenem. Flóra 1957-ben: „Révaival legalább lehetett tárgyalni.” Vezető költőnk szerepe jellegzetesen félprostituálti. Mindenki tudja ezt. Mindig tett zárójeles gesztusokat, helyeseket is, hogy ne tévesszék össze a szimplex kiszolgálókkal, miközben követői a lényeget fogták fel magatartásából: a tekintélyes alkalmazkodást. Az 50-es évek végén mondta egy fiatal költő Szigligeten: Most először megírom, amit kívánnak, ezzel megalapozom a pozíciómat, aztán szembefordulok velük és így a nemzet is majd keblére fog ölelni. Ahogy Illyés csinálja. ”

A Hetvenhét magyar népmese is a kor tükre

Az 1953-ban kiadott kötet az ötvenes évek szocialista-kommunista szellemiségét tükrözi - ebben nem tér el a Grimm fivérek vagy Benedek Elek gyűjtéseitől, illetve átirataitól, amik szintén magukon viselik a kor jegyeit, amikben születtek. Ahogy azt Dr. Nagy Ilona folklorista, a Pécsi Egyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének docense is írja, „Katona Imre kiváló mesekutató válogatta Illyés Gyula számára az anyagot, a meséket. Akkor a népmesék létjogosultságát az adta a politika számára, hogy megmutassák a gyermekeknek és az olvasóknak úgy általában az elnyomott nép küzdelmét a felemelkedéséért. Tehát 

a válogatás és az átírás is arra irányult, hogy itt a főhősnek, a szegény elnyomott hősnek fel kell emelkednie, és le kell győznie az uralkodókat, a gonoszokat, akik őt elnyomják.”

Illyés maga is ír arról az utószóban, hogy valamennyire átírta a meséket: „Célom az volt, úgy hangozzanak, mintha az eddigi, mondjuk, száz elmesélőjük után még egy százegyedik is előállna; de az is a népből”. Dr. Boldizsár Ildikó mesekutató viszont Varázslás és fogyókúra című kötetében Illyés átiratait azok közé sorolja, „amelyek az „eredetinek tartott” népmeséket adaptálták különféle változatokban, elsősorban a mese stílusának a megváltoztatásával, valamint az egyes mesei elemek megszokottól eltérő használatával”.

Egy mondat a zsarnokságról

A második világháború utáni években aktívan részt vett a közéletben: a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, országgyűlési képviselő volt, 1946 és 1949 között szerkesztette az újraindult Választ. 1948-tól visszavonult a közélettől, és csak írói munkásságának élt. A hatvanas-hetvenes években íródelegációk tagjaként sokat utazott külföldre. 1969-ben a nemzetközi PEN egyik alelnökévé is megválasztották. 

Költészetében a háború után a realista módon megjelenített társadalmi és nemzeti sorskérdések váltak meghatározóvá. Nagy hatású, Egy mondat a zsarnokságról című költeményét 1956. november 2-án az Irodalmi Újság adta közre, a forradalom leverése után a versről évtizedekig szó sem eshetett. Gurubi Ágnes ezt a verset ajánlotta, amikor a választások előtt megkérdeztük, szerinte melyik a legfontosabb közéleti vers - a többi szerző válaszát itt találod.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ugyanakkor közzétett egy jelentést, ami szerint Kádár János állítólag Illyés szemére vetette az Egy mondat a zsarnokságról „ellenforradalmi részességét”, ám akkor a költő „valóságos dührohamot kapott, az asztalra vágott és kijelentette hogy mikor ő azt a verset írta, akkor Kádár és társai börtönben voltak. „Ha nem tetszik, menjenek vissza a börtönbe” - mondta.

És akkor Illyés valóságos dührohamot kapott
Tovább olvasok

Kétszer is felterjesztették Nobel-díjra

Ahogy arról írtunk is, elég nagy átfedés volt az 1965-ös és az 1966-ös díjra felterjesztettek között, így mindkét listán megtalálható mások mellett Anna Ahmatova, Louis Aragon, Samuel Beckett, Jorge Luis Borges, Max Frisch, Erich Kästner, Vladimir Nabokov vagy Ezra Pound neve, és a sor folytatható. Magyar szempontból persze sokkal érdekesebb, hogy Illyés Gyula mindkét évben a listán van, Columbia Egyetem nyelvészprofesszora, a magyar származású, de már Amerikában született Lotz János terjesztett fel az irodalmi Nobelre.

Ő emelte szépirodalmi minőségre a magyar szociográfiát

A Puszták népében (1936) a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát ábrázolta máig meghatározóan. A forradalmiság kérdése foglalkoztatta Petőfi Sándorról szóló monográfiájában (1936). Hunok Párizsban című önéletrajzi regénye (1946) a Párizsba menekült magyar művészek világába vezet. 1969-ben világirodalmi szinten is újdonságot hozott a Kháron ladikján című esszéregénye, amelyben 

kendőzetlen nyíltsággal vallott az öregedéssel járó szellemi és fizikai problémákról.

Vérbeli színpadi szerző is volt

Nagy ívű drámák mellett kitűnő szatirikus vígjátékokat is írt. A hatvanas években a nemzeti tudatot formálni kívánó történelmi drámákkal gazdagította a magyar irodalmat (Ozorai példa, Fáklyaláng, Kegyenc, Malom a Séden). Vígjátékai is nagy közönségsikert arattak (A tű foka, Tűvétevők).

-

Háromszor kapott Kossuth-díjat

1983. április 15-én halt meg Budapesten. Már életében számos kitüntetésben részesült: Kossuth-díjat három alkalommal kapott (1948, 1953, 1970), 1950-ben József Attila-, 1970-ben Herder-díjjal tüntették ki. 1949-ben megszűnt akadémiai tagságát - posztumusz - 1989-ben állították vissza, 2010-ben a Magyar Írószövetség posztumusz örökös tagjává választotta. 2011-ben utcát neveztek el róla a fővárosban. 2003 áprilisában a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének keretein belül kezdte meg működését az Illyés Gyula Archívum és Műhely, ahol könyvtárának és kéziratos hagyatékának jelentős része található.

Majd’ harminc évvel a halála után fedezték fel egy regényét

2012-ben lánya, Illyés Mária művészettörténész, filológus egy addig ismeretlen regényre bukkant a kéziratok rendezésekor. Az Ítélet előtt című munkát Illyés 1949 és 1956 között írhatta, és 2014-ben adták ki.

Naplói halála után felesége, Kozmutza Flóra szöveggondozásában jelentek meg nyolc kötetben 1987 és 1995 között, azonban az 1946 és 1960 közötti időszakra vonatkozó kiadás nem tartalmazott feljegyzéseket az 1956. október 24. és 1957. május 8. közötti időszakról. Ezek csupán 2014 áprilisában kerültek elő, és lánya gondozásában 2016-ban, az 56-os forradalom 60. évfordulójára meg is jelent a belőlük készült könyv.

(Forrás: MTI, Könyves Magazin, Boldizsár Ildikó: Varázslás és fogyókúra)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Illyés Gyulának 1966-ban is helye volt az irodalmi Nobelre jelöltek listáján

...
Hírek

És akkor Illyés valóságos dührohamot kapott

...
Nagy

Illyés, Térey, Krúbi - ők írták kortárs szerzőink szerint a legfontosabb közéleti verseket

Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers? - kérdeztük Az olvasók országa sorozatunkban a kortárs íróktól és költőktől. Mutatjuk egyben a válaszokat!

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.