Az idei őszi Margón 60 program, 11 külföldi szerző, 4 zenei-irodalmi est vár rád. Ajánlottuk már csak a Margón hallható koncerteket, írtunk az érkező külföldi szerzők köteteiről, most pedig a magyar próza és költészet ismert és most bemutatkozó alkotóinak programjaiból is ajánlunk.

Tisza Kata: Intmitás és hasadás

Az intimitásunk mélyebbre nyúlik nálunk, és mélyebbre, mint ahogyan azt esetleg tudatosítjuk. A családjaink olyan, generációkon átívelő, hasadt mintázatokat hordoznak, amelyek meghaladása egy teljes élet munkáját kívánja. A kötet – a szerzőre jellemző módon – egyszerre mozog a szakmai keretezés és a fiktív történetmesélés határvonalán. A szerző külön hangsúlyt fektet arra, hogy az érzelmi és szexuális traumatizációból való felépülést testközelből is láttassa, és kivezessen a fojtogató szégyen, kínzó fájdalom és el nem gyászolt gyász fázisaiból.

Tisza Kata ezúttal sem riad meg önnön árnyékától, sőt ebben a kötetben, mintegy terápiás életműve zárásaként számot vet saját önátveréseivel, sebezhetőségével és metamorfózisaival is, lépésről lépésre dokumentálva. A műből felolvas a szerző, Lantos Zoltán hegedűművész kíséri.

Kornis Mihály: Minden ember

„Az a világ, ahol a mese játszódik, az életem, amit előadok 11 és fél éves koromig, néha egy kicsit előreugorva benne, és amiben minden majdnem pont olyan, mint ebben a reális, nem költői, mindannyiunk által jól ismert világban…” – olvassuk Kornis Mihály nagyregényének előhangjában. A könyv Minden ember címmel jelent meg szeptember végén a Prae Kiadó gondozásában, Péczely Dóra szerkesztésében, és a kornismihaly.hu honlapon a szerző előadásában meghallgatható lesz a szerzői változat. A Minden ember családregény és történelmi regény, amely egy a második világháború után született érzékeny, különleges kisfiú szemszögéből meséli el a családja egyszerre szépséges és fájdalmas történetét. A szerzővel Forgách András és Péczely Dóra beszélget.

Fazekas Gergely: Négynegyed - Írások régi zenéről, új zenéről, életről, zeneéletről

Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára, a népszerű Dalszerelőműhely című sorozat házigazdája. Zenei mindenevő, aki a reneszánsz miséktől a barokk passiókon át a 20. századi művészi zenéig és mainstream popzenéig mindenért képes lelkesedni és lelkesedést ébreszteni. A Négynegyed – Írások régi zenéről, új zenéről, életről, zeneéletről című kötet írásai három dologról szólnak: a zenéről, az életről és a kettő közötti kapcsolatokról. 

A négy negyedbe osztott harminchárom írás eredeti módon és teljes szabadsággal épít hidakat a legkülönbözőbb zenetörténeti korszakok és jelenségek közé. A kötet lapjain otthonosan megfér egymás mellett Bach és a Carson Coma, Peppa Malac és Ligeti György, Schubert és a legónindzsák. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.

Babarczy Eszter: Apám meghal

Babarczy Eszter megrendítő naplóbejegyzésekben számol be arról a hat hónapról, amikor beteg apját kíséri végig a szellemi és fizikai leépülés egyre meredekebb és a közös megpróbáltatások ellenére is mindkettejük számára magányos útján. Az elérhetetlen, híres apa és a szeretetére, figyelmére vágyó lánya soha nem tudtak ilyen közelségbe kerülni, mint ebben a kényszerű életvégi egymásrautaltságban.

Beszélgetni most sem tudnak, így hát a lány a naplókhoz utólag fűzött jegyzetekben próbálja megismerni és megtalálni az apát, kikutatni és létrehozni végre a saját történetüket. Az Apám meghal egyszerre dühös és empatikus, szenvedélyes és szenvtelen tudósítás arról az elkerülhetetlen tapasztalatról, amely végső feladatként hárul mindannyiunkra, ugyanakkor kendőzetlenül őszinte elbeszélés a harag kísérte gyász utáni gyógyulásról. A könyvbe itt beleolvashatsz, a kritikánkat pedig itt találod. A szerzővel Ott Anna beszélget, közreműködik Fullajtár Andrea.

Háy János: A csokimikulásos lány

Háy János A csokimikulásos lány című regényének elbeszélője sehol nem érzi jól magát, a gyerekkorát már szégyelli, a felnőtté válástól fél és szinte mindenben azt keresi, hogy hol akarják átverni, kihasználni, megrontani, elnyomni. Elindul a vergődés, csatározás a tanárokkal, csatározás a felnőttekkel, különösen az apával, akinek ez a valaha sokat ígérő gyerek most a kudarc, a csalódás. Gimi, Budapest, egyedüllét. Sok ellenséges felnőtt és sok új barát. Az első nagy élményeket, az ismerkedést az önálló élettel egy félelmetes társ kíséri, a szorongás.

Bármennyire is kegyetlennek tűnik a felnőttek világa, Háy megmutatja, hogy mégicsak jó kamasznak lenni. A regény, amibe itt beleolvashatsz, egy szórakoztató és megindító történet az élet egyik talán legviharosabb szakaszáról. A szerzővel Valuska László beszélget.

Mécs Anna: Rutin

Mécs Anna új regényének lapjain egy teherbeesés küzdelmét követhetjük végig, míg a történet másik szála a már megszületett babával töltött mindennapokról tudósít. A harmincas éveiben járó Borinak nemcsak teste kitettségével kell nap mint nap megharcolnia az orvosi vizsgálatok és beavatkozások útvesztőjében, de kapcsolatainak újrarendeződésével is. A szüleinek való megfeleléssel, a kéretlen tanácsokkal, házasságának feszültségeivel.

A Rutin bölcs és szarkasztikus humorral, kendőzetlenül viszi színre, mennyire központi és feszültségekkel teli téma egy harmincas nő baráti körében a gyerekvállalás, és hogy hogyan lehetséges szelíden, de kérlelhetetlenül leválni a családról, ha az ember maga is családot szeretne alapítani. Mécs Anna regénye látlelet egy olyan korszakról, melyben minden korábbinál több zaj és mesterséges közbeavatkozás nehezíti az úgynevezett reproduktív korú nők dolgát, hogy merjék a saját útjukat járni, meghúzni és megtartani a maguk köreit. A szerzővel Réz Anna beszélget.

Szabó T. Anna: Erősebb nálam

Szabó T. Anna negyedik novelláskötetének magja az erő. Ez az erő jelenik meg a vonzódásainkban, irányuljanak azok akár tárgyakra, akár emberekre, akár a transzcendensre. Ámor és Erósz uralmát és küzdelmét, a birtoklási ösztönt mutatják meg a történetek, szóljanak akár fiatalkori, akár felnőtt vágyakról. A könyvben különleges helyet foglalnak el az önéletrajzi történetek. Az Erősebb nálam a Szabó T. Annától megszokott pulzáló, áradó nyelven szól hozzánk.

A szerzővel Nyáry Krisztián beszélget, közreműködik Sodró Eliza.

Czakó Zsófia: Távoli rokonok

Czakó Zsófia legújabb regényében, a Távoli rokonokban az elfojtásokkal teli családi szálak állnak a középpontban. Három generáció, három nő, három látszólag egymástól teljesen független élet. A demenciával küzdő Margit folytatja élete munkáját: takarít, rendet tart, figyel a háztartásra, súrol újra és újra, miközben a betegség egyre jobban erőt vesz rajta. Lánya, Janka a vásárlásba menekül, minden felesleges dolgot megvesz, unokája pedig önsegítő foglalkozásokra jár, és egyáltalán nem veszi fel a telefont, ha keresik. Egyáltalán, mennyit ért egymás életéből ez a három generáció? Mégis mi köze van ennek a három nőnek egymáshoz? Számít-e a vérségi kötelék, ha ilyen messzire sodor az élet?

A szerzővel Ott Anna beszélget.

Barnás Ferenc: Most és halála óráján

A nyugdíjas Torjai Endre egy óceániai szigetre költözik, hogy megszabaduljon a szorongásaitól. Idilli tengerparti házat talál, az első napok gondtalanul, könnyen telnek. Ám egy napon a nyugalmát feldúlják a váratlanul felbukkanó szomszédok: úgy dönt, hogy elutazik egy kommunista országba, amelynek véres polgárháborúiból még otthon hallott. Nem számít rá azonban, hogy amikor odaér, fojtogató emlékek törnek fel benne.

„Hányszor eljátszott az utolsó óra, az utolsó nap gondolatával! Fekszik majd valahol, és egyszerre csak rádöbben, hogy ez az utolsó órája. Nincs több idő. Egyedül maradt. Ebben a játékban valóban egyedül marad, nem találhat ki semmit” – olvashatjuk a kötet egy részletében. Barnás Ferenccel korábban a Bagatell című könyve megjelenésekor készítettünk interjút, Másik halál című regényéről is írtunk. A Margón a szerzővel Valuska László beszélget.

Szilasi László: [18:48: telefon]

Szilasi László minden este 18:48-kor felhívta az édesanyját, majd miután meghalt, írásban folytatta az immár egyirányú beszélgetést – a szerző új kötetében most ezt olvashatjuk. A gyászkönyvben naplószerű feljegyzések és esszéisztikus számvetések váltják egymást, miközben vigaszról, gyászmunkáról, a múlt és a jelen összekapcsolódásáról gondolkodtatja el az olvasót.

A könyvbe itt beleolvashatsz. A szerzővel Turi Tímea beszélget Közreműködik: Szikszai Rémusz

Fábián Tamás: Bravúros mutatványok, amiket senki se látott

Ha még sem a kötetbemutatón, sem a Könyvfesztiválon nem találkoztál Fábián Tamással, a Telex újságírójával, akkor az Őszi Margón itt az alkalom! Első regényében vidéki és budapesti fiatal felnőttekkel találkozunk, akik egy vesztébe rohanó világban néznek szembe sokunk számára fájdalmasan ismerős kérdésekkel. Újra lehet-e kezdeni a zátonyra futott kapcsolatokat? Képesek vagyunk-e a megbocsátásra? A kötetbe olvass bele itt.

„Egészen elképesztő, hogy mennyi mindent tud az írás” – fogalmazott Fábián a könyvbemutatóját, aki számára többek között felelősséget is jelent ez a tevékenység. Szeretné valami hasznosba forgatni a tudását, és adni valamit az embereknek. A szerzővel a Margón Ott Anna beszélget.

Csepelyi Adrienn: Nagymamám magyaráz

Újabb újságíró, újabb könyv: Csepelyi Adrienn, a WMN szerzőjének könyvbemutatójára már csak azért is érdemes elmenni, hogy elmerüljünk abba a nyelvjárásba, ami alapján Csepelyi a könyvét megírta. A szövegeket olvasva szinte halljuk a szatmári nénik hangsúlyát. A kötet a nagymamáink mondatainak ad hangot.

„Akárhova nézek a gyerekkoromban, nagymamák magyaráznak. Tényleges és fogadott, véletlenszerűen lett nagymamáim, akik nélkül fogalmam se lenne arról, hogy a háromszínű macska mindig nőstény (és tükörbe kell nézetni, hogy el ne menjen a háztól), hogy cukorral lehet a legjobban keményíteni a horgolt karácsonyfadíszeket, vagy hogy ki kinek a kicsodája a faluban. Továbbá én kinek a kicsodája vagyok a saját családomban. Vagy úgy egyáltalán: ki vagyok” – fogalmaz a szerző. Csepelyi Adriennel Tapasztó Orsi beszélget, akinek szintén bemutatják a kötetét a Margón.  

Fabricius Gábor: Merre vagyok arccal előre

Fabricius Gábor író, filmrendező, reklámszakember regénye nem kis vállalkozás: bántalmazásról, zátonyra futott kapcsolatról, halálról beszél. Miután egy új szerelem is tragikusan félresiklik, a főhős arra jut, hogy muszáj szembe néznie gyermekkorával, különben a múlt újra és újra ismételni fogja önmagát. A történet középpontjába a sok belső küzdelem mellett mégis az empátia sorsfordító ereje és az öröm lehetősége áll.

A Más bolygó szerzőjének új könyvébe már bele is tudsz olvasni. A szerzővel Valuska László beszélget.

Dobray Sarolta: Közel

Női elbeszélések? Dobray Sarolta új novelláskötetére talán bátran hivatkozhatunk így, ami olyan, mint egy bonbonos doboz. Sosem tudhatjuk, mit kapunk legközelebb: különös vagy éppen nagyon is tipikus figurák, meghökkentő vagy egyszerűségükben titokzatos helyzetek elevenednek meg az ironikustól a szívmelengetőig sokféle hangon megszólaló szövegekben. Ami mégis összeköti őket, az az érzékenység, amivel a szerző a világ felé fordul. Olvass bele itt a kötetbe.

A szerzővel Szeder Kata beszélget.

Finy Petra: Kistigris

Milyen egy igazi anyatigris? Vajon tényleg van a Balatonban krokodil? Mit tehet egy kórház onkológiai osztályán egy vezérszurkoló? Miért fontos párválasztásnál, hogy a másik feláll-e a lelátón már félpályánál szurkoláskor?

Ahogy a szerelemnek, úgy a szeretetnek is megvannak a saját démonai. A magányban, a gyűlöletben, a gyászban vagy a közönyben elárvult szív bizony gyönyörű szörnyetegeket képes alkotni magának. Finy Petra novelláskötete mágikus abszurditással mutatja be, hogyan tudnak saját érzelmeink csapdát állítani nekünk ebben a mindig mohó dzsungelben, amit életnek nevezünk. A szerzővel a Margón Rényi Ádám beszélget. Közreműködik: Bányai Kelemen Barna.

Pajor Tamás: Emberhátrány

Új verseskötettel jelentkezik Pajor Tamás dalszerző, énekes, költő, producer, prédikátor, a Neurotic és az Amen frontembere. A szövegeiben az abszurd humor és a mély spiritualitás találkozik, a szójátékok virtuozitása és a társadalmi elköteleződés. Az Artisjus „Év Szövegírója” díjjal kitüntetett alkotó, a szózene műfaj alapítója ötvözi a slam poetry lendületét a mély filozófiai gondolkodással, a dalszöveg közvetlen megszólalását az elvont metafizikai kérdésfelvetésekkel.

A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.

Zilahi Anna: Gyengédség

Második verseskötetében Zilahi Anna az emberi érintkezés és megismerés elemi határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és vakfoltjait térképezi fel. Mit is jelent önmagán túl a megszólítás, az odafordulás, az elhallgatás vagy éppen a visszhang? Ahogy egyik versében írja: „egymás szavait visszhangozzuk, így válunk magunk is visszaverődéssé.” A költő képzőművészként is alkot, szubverzív verseiben is megmutatkozik ez a művészetközi érdeklődés: a képversek mellett zenei utalásokkal is találkozhatunk a kötetben. A szerzővel Valuska László beszélget, közreműködik Orosz Ákos.