„Nehéz lelki pillanat, amikor a halálsort felidézzük együtt” – Mécs Anna és a családtörténet

„Nehéz lelki pillanat, amikor a halálsort felidézzük együtt” – Mécs Anna és a családtörténet

E/3 sorozatunk következő szereplője Mécs Anna, aki Tojás nicknéven kezdte feltölteni verseit az iskolai szerverre, nehezen engedte el a matematikát, a Gyerekzár című Margó-díjas könyve és Kapcsolati hiba című kötete után most saját családjának történetén dolgozik „madártávlatból”. Édesapja, Mécs Imre a rendszerváltás meghatározó alakja volt, kilenc hónapot töltött „a halálsoron”. Mécs Anna szerint azonban a szintén demokratikus ellenzéki körökben mozgó édesanyja szempontja és története legalább annyira érvényes, mint a harsogóbb nézőpontok, amelyek körülvették.

A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozatunkban női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Az E/3-ban eddig Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni és Harag Anita mesélt nekünk.

ld | 2022. július 09. |

  • Mécs Anna családja történetmesélő család, ezért természetes volt számára, hogy ezekben az anekdotákban nő fel. Anyai ágon pedig a nagybátyja gyűjti „levéltáros precizitással” a családi ereklyéket.
  • Első emlékei az írásról kissé homályosak, de kamasz volt, a Városmajori Gimnáziumba járt, és valahogy sikerült megszereznie az egyetlenegy, gyerekeknek fenntartott gépet négy fiútestvérétől, hosszas tárcsázás után felcsatlakozott az internetre, majd az iskolai fórumra, Tojás nicknéven sikerült bepötyögnie az első verset, aminek egyik sora: „felnőni annyi, mint látni a rosszat, látni hogy az Isten az ördöggel borozgat”.
  • Az egyik legjobb matekos volt a suliban, de drámafakultációra is járt, paródiákat írt, ezek jól mentek neki, de a matek más volt: „A matek magasra értékelt dolog a fejemben, megkérdőjelezhetetlen, tiszta, amiben az embernek jó lenne alkotnia”. Attól félt, hogy nehezen maradna meg az a matematikai világ, ha nem tanulná egyetemen. Ahol aztán hamar az egyetemi újság szerkesztője lett, de mindig a matek szakos volt az elsődleges identitása, ezért nehéz is volt elengednie, amikor másfelé vitte az útja. „Az ilyen döntés végleges, hiszen hobbiból nem fejtesz meg nagy tételeket és nagy sejtéseket. Az írás nagyon jól megadja azt a keretet, amiben mélyen dolgozhat és aztán elviseli az ezzel járó nehézségeket, de sokkal több a szép rész, ahogy erre rezonálnak mások”.
  • Szüleinek (Mécs Imre és Magyar Fruzsina - a szerk.) szerelme a demokratikus ellenzékhez kötődött, a szerző felidézett egy anekdotát is: „Apukám még a terítőt is felkapta az egyik ilyen gyűlésen, hogy anyukámat elérje és ő vihesse haza”. Mécs Anna azonban a családi legendáriumon túl meg akarta tudni a teljes történetet, ezért kezdett el a szüleivel több órás interjúkat készíteni. Így lettek érthetőek számára is a nem „univerzumban lebegő anekdoták”. Önálló viszonya lett a családtörténethez, totálból tudott rátekinteni.
  • Kiemelte: különösen fontos, hogy annak a szereplőnek a nézőpontja is érvényes, akit a többi narratíva kicsit leural. Lehet, hogy sok minden homályos számára és sok minden összemosódik, de erős érzelmeket vált ki belőle, próbál kigabalyodni belőlük, és a fiatal női szereplő nézőpontja is érvényes.
  • A Gyerekzár után jött egy felkérés a kiadótól a családtörténet megírására. „Arra gondoltam, milyen jó, hogy akkor lesz egy papírom arról, hogy könyvet írok, és nem arról van szó, hogy a bolond lány szórakozgat és a pecsétes füzetébe szép dolgokat ír, hanem ez valami komoly dolog.”
  • 2017-ben a Hét hárs című folyóiratban felkérésre írta meg az első esszét édesapja '56-os szerepéről, ezek után nem is volt annyira meglepő, hogy komolyabban fontolgatja ennek megírását.
  • Volt benne félelem azzal kapcsolatban, hogy édesapjának nehéz lesz az ő szemüvegén keresztül olvasni a saját életéről, de épp ellenkezőleg történt. Vannak, persze, nehéz lelki pillanatok, például, amikor a halálsort felidézik együtt. „Az valószínűleg sosem fog rutinból menni, hogy az ember felidézze azt, hogy a halálsoron van kilenc hónapot és ez megviseli, főleg úgy, hogy ő most 88 éves. Ő nem egy adatközlő, ez benne is olyan munka, ami napirenden tartja ezeket a kérdéseket.”   

Az E/3 címen indult sorozatunkban a Könyves Magazinon női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozattal láthatóvá és hallhatóvá szeretnénk tenni a női szerzők tapasztalatait. Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni és Harag Anita után Mécs Anna mesélt nekünk. Mécs Anna 2017-ben Margó-díjat nyert Gyerekzár című kötetével, Kapcsolati hiba címen tárcasorozatot írt a Könyvesen, majd azonos címmel kötete jelent meg a Scolarnál. Idén a Mastercard Alkotótárs programunk döntőse volt, ezzel kapcsolatban édesapja ’56-os történetét feldolgozó kötetének tervéről beszélgettünk vele.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

Kialakult a Mastercard Alkotótárs tízes listája, a zsűri közülük választja majd ki a két győztest. A Könyves oldalán addig is bemutatjuk őket, ezúttal Mécs Anna válaszolt a kérdéseinkre.

...

Mécs Anna: Írás közben rejtett dolgokat is meg tudok mutatni magamból

A Könyves Magazin sorozatot indított a Delonghi támogatásával, amelyben írók mesélnek az alkotásról. Ezúttal Mécs Anna válaszolt.

...

Mécs Anna: A fehér lepedő [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Mécs Anna írását, amely a legelső, 1995-ből származó háló-rajzhoz kötődik!
    

A hét könyve
Kritika
Életközépi válság thriller elemekkel: hogyan is lehetne „normális” az, aki elől elhallgatták a múltat? 
Izgalmas könyvújdonságok a Tavaszi Margón – programajánló 2. rész

Izgalmas könyvújdonságok a Tavaszi Margón – programajánló 2. rész

Újra Margó, újra teméredk izgalmas megjelenés! Idén tavasszal sem lesz hiány könyves újdonságokban, ezért ebben a listában összegyűjtöttük nektek, hogy április 4. és 6. között milyen bemutatók várnak rátok.

Kiemeltek
...

Tolnai Ottó halála: „A kortárs magyar irodalom legangyalibb tüneményét veszítettük el”

Pályatársak, kollégák emlékeznek a csütörtökön 84 éves korában elhunyt Tolnai Ottóra. 

...

Profi lektűr vagy filozófiai nagyregény? – 20 éves Spiró Fogsága

Spiró György Fogságát egyetlen év leforgása alatt hétszer kiadták, számos nyelvre lefordították. Mutatjuk, miért érdemes (újra) elővenni ezt a kötetet.

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot

Íme egy fontos könyv a témában.

Hírek
...

Ki és mikor találta ki az óraátállítást? + 3 könyv az időről

...

Ha láttad a Kamaszok Netflix-sorozatot, ez a könyv kötelező olvasmány

...

A lány, aki soha nem ér el a Dunáig – Karádi Gergő és Horváth Florencia klippremier

...

A Harry Potter-sorozat Hagridjét is megtalálhatták

...

Megkérdezték Orwell fiát, hogy az apja antiszemita és sznob volt-e

...

Senki sem érti, hogyan élt túl ez a tacskó a vadonban + 4 könyv a kutyák elképesztő természetéről