Keresés

„Nem zenésznek, hanem a zenét az előadóművészet és a költészet szolgálatába állító alkotónak tartom inkább magam” – mondja Pajor Tamás dalszerző, prédikátor, performer, metafizikai munkás. Beszélgettünk szemmel rögzített akkordokról, az igazi földalattiságról és a ritmusról, ami belső támasztékot ad, szóba került az alaki sejtelem, a folyamatos keletkezés és a konstruktív kritikán nyugvó családi tűzgyűrű is, továbbá a talentumokról szóló példabeszéd.

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.