Újra itt van az év egyik legizgalmasabb időszaka: közeledik az Ünnepi Könyvhét, ami rengeteg új megjelenést is jelent. Most kiválogattunk 10 olyan friss magyar könyvet, ami szerintünk jó választás lehet a nyár elejére (vagy akár az egész nyárra - hiszen sokan ilyenkor szerzik be a vakációs könyveket). Van itt bibliai történet egy kutya szemszögéből elmesélve, kiégés Olaszországban, hétköznapinak látszó, de cseppet sem mindennapi valóság, mindent felemésztő hatalom, belsőségekkel teli sci-fi, autofikciónak látszó regény, tudományos alapokon nyugvó jóslat. Még nekünk is nehéz lenne egyet választani.
Darvasi László: Az első izlandi hóregény
Meg lehet írni a novella világtörténetét? Darvasi László legújabb kötete nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a világ különböző pontjait bejárva megmutatja, hogyan is működik a novella időn és téren átívelő hatása.
Megismerhetjük a feltaláló ősemberek világát, ott állhatunk Krisztus keresztrefeszítésének időpontjában, nyomozhatunk a rendszerváltást követően legyilkolt kertitörpék ügyében.
A szerző korábbi írása, a Neandervölgyiek 2024 legjobb magyar könyve volt nálunk (olvass bele), azóta pedig az első Esterházy Irodalmi Díjat, a Merítés-díjat és a Városmajor 48 Alapítvány díjat is elnyerte.
Megjelenés: június 2.
Csepelyi Adrienn: Otthonról haza
Az otthon sokféle formát ölthet, lehet az egy gyerekkori emlék, egy közös étel íze, egy régi tárgy tapintása, egy jóindulatú szomszéd gesztusa, de ugyanúgy lehet fájdalmas tapasztalat, feldolgozatlan trauma. Bárhogy is legyen, az ember akarva-akaratlanul is, de mindenhová magával viszi. Csepelyi Adrienn novelláskötete útközben talált történeteket tár elénk, amelyek ismerős helyekről indulnak – lakás, falusi utca, udvar, piac, lépcsőház –, hogy őszintén és kérletlenül felkutassák az élet törvényszerűségeit.
Hiszen mindenhol ugyanolyan az ember, csak a körülményei változnak, a szerző pedig megértéssel és kifogyhatatlan együttérzéssel dolgozza fel a mindennapok szépségét.
Megjelenés: június 2.
Tompa Andrea: Kiváló testek
A poklot a kíváncsiak számára csinálták, a hatalom pedig kíváncsi. Tudni akarja, hol élsz, mit csinálsz egész nap, kivel beszélsz, kivel szexelsz, kit szeretsz és hogyan éled az életed. Tompa Andrea legújabb regényében létrejön a kíváncsiak társadalma, akik bár nem gondolták volna, úgy alakult, hogy mindenről és mindenkiről tudni akarnak mindent.
Ez a közösség pedig hol megbomlik, hol összejön és szétbonthatatlanná válik. Mert a hatalom diktál, a kíváncsiak pedig alkalmazkodnak – senki és semmi nem lehet a hatalom terén kívül.
Tompa legutóbb három évvel ezelőtt jelentkezett regénnyel, ez volt a Sokszor nem halunk meg. A szerző a Nyári Margó Irodalmi Fesztiválon is fellép majd, további információk itt.
Megjelenés: június 1.
Garaczi László – Nagy Ildikó Noémi: Hullámzó horizont
Az amerikai magyar családban született és New Yorkban nevelkedett Kiss Villő 1993-ban úgy dönt, hogy felkeresi családja gyökereit és Magyarországra jön. Viszont hamar megtapasztalja, hogy idegennek lenni nem egy ideiglenes állapot, hanem az identitásának az alapja - Amerikában másodgenerációs bevándorlónak számított, Magyarországon az egzotikus külföldi lánynak.
De vajon ez miképp határozza meg őt magát? Meg lehet-e találni a hazát annak, aki két helyre született?
A Hullámzó horizont egy négykezes regény a ’90-es évek Magyarországáról, emlékezetes figuráiról és kultikus helyszíneiről, mozaikos családregény, amelyben Lipótváros és Manhattan szinte egy utcára kerül egymástól.
Megjelenés: május 27.
Fekete Ádám: Megszólítások
Tömkeleg Ábrahám imádja az asszociációkat, a szövegelést, a nyelvi reflexeket és humort, egy nap viszont bármennyire is próbálkozik ezek mögé bújni, szembesülnie kell az életével és annak minden előnyével és hátrányával, amit óhatatlanul is meghatároz fizikai állapota, családi múltja, feldolgozott és feldolgozatlan traumái.
Fekete Ádámot korábban vers- és drámaíróként ismertük, de az első regényében egy radikális és bátor vállalkozásra adta a fejét, ahol az életrajziság és a fikció határán mozogva visszafele haladva, egy közelmúltban történt esemény miatt meséli el Tömkeleg Ábrahám életének meghatározó pontjait.
Tudnod kell, hogy Tömkeleg Ábrahám ún. mozgássérültként élte az életét. Diagnózisa: infantilis cerebrális parézis (születési oxigénhiány szövődményeként)”
- olvashatjuk a könyvben.
Megjelenés: május 26.
Markovics Botond: Bionauták
Az emberiség távoli jövőjében már nem a távoli csillagok és a messzi-messzi galaxisok érdekesek, hanem a belső tér, a hús. Markovics Botond sci-fijében egy frissítő helyszínnel és problémával találkozik. A Siris A elnevezésű égitest nem egy hold, nem bolygó, hanem egy élőlény, akinek belső szervei és húsa remek nyersanyagként szolgál az emberiségnek, a gyorsan felhúzott bányászvárosok, mély járatok és még felfedezetlen terepek viszont sok feszültséget tartogatnak magukban.
Ide érkezik Yis Venter, aki egy életre szóló kalandot remél, viszont hamar egy menekülés részévé válik, ahol a csempészettel megvádolt Pollarddal az oldalán egyre mélyebbre sodródnak az idegen testben (olvass bele).
Megjelenés: június 9.
Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma
Elmesélhető Jézus és az evangelisták története egy kutya szemszögéből?
Schein Gábor legújabb versesregényének főszereplője Jácint, a kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé. A szemszöge egyszerre idegen és felfrissítő, hiszen állatként sok mindent nem ért vagy rosszul ért, viszont nem is kötik az emberek által szabott normák és reflexek.
Kíváncsi, szeretetteli és sokszor komikus nézőpontbó szólal meg. A kötet csavarja, hogy Jácint történetének Godova Sándor, az egykori dél-amerikai teológus a szerzője, aki még halála előtt eljuttatja a szöveget barátjához, Schein Gáborhoz. Mi olvasóként ezt a szöveget kapjuk kézhez Schein előszavával és megjegyzéseivel, amelyekben egy barátság története is kibomlik Jácint evangéliuma mellett.
Megjelenés: május 27.
Péterfy Gergely: Digó
Sokszor gondoljuk azt, hogy külföldön – főleg Olaszországban – sokkal szebb és jobb az élet, pedig ez csak egy naiv ábránd. Winter Henrik a Covid-járványt követően úgy gondolja, hogy talán érdemesebb a szürke, unalmas és stresszes Magyarországot maga mögött hagyni, és szerencsét próbálni Umbria régi városában. Henrik, kiábrándulva a magyar értelmiség valóságából és az akadémiai közegből, az olasz városban képzeli el a jövőjét.
Viszont minél több időt tölt el itt, annál jobban kitisztul benne a gondolat, hogy szinte semmit nem tud az életéről.
Péterfy Gergely Digó című új regénye egy összetett tapasztalatot ígér, ahol az idealizált olasz életérzés és a bevándorlóktól tömött utcák egy világban érnek össze (olvass bele).
Megjelenés: június 1.
Tóth Krisztina: Kánkán az üvegpadlón
A hétköznapok nyújtják a legjobb történeteket, ezt Tóth Krisztina jól tudja. Fantázia vagy valóság? A kérdés jogos, de kicsit félrevisz, hiszen nem az a kérdés, hogy honnan ered, hanem, hogy az irodalom vagy a valóság volt-e előbb. Ebben a novelláskötetben újabb rétegeit mutatja meg a hétköznapok pillanatainak: gyerekek boltosat játszanak régi pénzekkel, egy nyugdíjas történelemtanár sorszámot húz a postán, a kertben megjelenik egy harlekinkatica, egy dzsúdóedző színházba viszi a tanítványait, két egykori diáktárs összefut a buszmegállóban.
A mai Magyarországon játszódó történetek tükröt tartanak minden olvasónak.
Megjelenés: június 2.
Csányi Vilmos: A látogató
Balázs, a kutató biológus egy békés kutyasétáltatás közben váratlanul egy évezredekkel későbbi világban találja magát, ahol egy furcsa, de igen békés társadalommal szembesül. Az egész bolygón mindössze 70 ezer ember maradt a globális katasztrófa után, viszont a megmaradtak egy olyan működést találtak ki, amely megszüntetve a hagyományos családi kötelékeket, hosszú távú erőszakmentes békét alakítottak ki.
A biológusnak mindössze három napja van rá, hogy kiderítse, mi is történt az emberiséggel, és hogyan érték el ezt a felboríthatatlan békéjű világot.
Csányi Vilmos regénye izgalmas és fontos kérdéseket tesz fel az emberi természetről, mesterséges intelligenciáról és túlzott technológiai vágyakról.
