Mesterséges intelligencia segítségével készülhetett az az irodalmi alkotás, amely a legjobbnak bizonyult a brit Granta magazin rövid történetekre fókuszáló irodalmi versenyen. A Granta 2012 óta minden évben publikálja a Commonwealth Foundation Short Story Prize elnevezésű nemzetközi díj egyes nyerteseinek szövegeit. A díjra idén 7806 nevezés érkezett, amelyek közül egy bizonyos Jamir Nazir The Serpent in the Grove című írása különleges nyelvezetével tűnt ki. Viszont több mint valószínű, hogy AI-jal készült.
A szöveg furcsaságait Ethan Mollick, a philadelphiai Wharton School professzora vette észre, aki nem mellesleg az AI hatásait vizsgálja az oktatás és munka területén. A professzor furcsának találta a történetet, ezért lefuttatta egy Pangram elnevezésű szoftveren, amely nagy pontossággal kiszűri a mesterséges intelligenciával készült anyagokat.
Ez a program pedig arra jutott, hogy Jamir Nazir története tele van AI-ra utaló jelekkel.
Ez még nem minden
De a furcsaságok csak itt kezdődnek. A LitHub cikke szerint a szerzőt különösen nehéz megtalálni: állítólag 61 éves, a Karib-térségből származik, de ezen kívül nagyon kevés online adat található róla. 2018-ban magánkiadásban megjelentetett egy verseskötetet, más publikációja nincs. A LinkedIn oldala szerint „AI-evangelista”.
A generatív AI nem fogja helyettesíteni a jó vezetőket, én viszont lerántom a leplet a rosszakról”
– olvasható egy korábbi posztjában.
A díj egyik zsűrije szerint a szabályok tisztán meghatározzák, hogy a résztvevőknek biztosítaniuk kell előzetesen, hogy nem használtak mesterséges intelligenciát az íráshoz. Viszont a jelenlegi szabályzatban mást találunk: eszerint a pályaműveket – beleértve a fordításokat is – az eredeti alkotónak kell benyújtania, illetve a történetnek az író saját alkotásának kell lennie. Ez még önmagában nem zárja ki az AI-használatot, viszont sok kérdést felvet.
Mi számít sajátnak? Az AI vagy az ember birtokolja ilyenkor a szöveget?
De ki a szerző?
Az Observer egyik újságírója felvette a kapcsolatot a szerzővel, ami egy még érdekesebb történetet tár elénk.
Az illető arról mesélt, hogy ötévesen írta az első versét, de újabban az egészségügyi állapota megnehezítette az írást. Úgy fogalmazott:
Az írói módszerem elég szokatlan: teljes egészében egy Android telefonon zajlik.
A krónikus egészségügyi problémáim miatt fizikailag képtelen vagyok hosszabb ideig az íróasztalnál ülve gépelni. A szövegeimet általában bediktálom a telefonomba, amit minimális szerkesztés követ”.
És amikor már azt hinnénk, hogy megvan az igazság, a történetben van még egy csavar. Az Observer újságírója kért egy képet is a szerzőről, amit aztán lefutatott egy AI-szoftveren. Ebből az derült ki, hogy a kép nagy valószínűséggel mesterséges intelligenciával készült, vagy pedig az eredeti képet átszerkesztette az AI.
A Granta magazin közleménye szerint a nyertes szövegről nem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy AI-jal készült, bár valószínűleg nagy mértékben használták a szövegalkotásban. Egy nyilatkozat szerint a szövegben észlelhetőek olyan részek, amik emberi szövegalkotásra utalnak, a mesterséges intelligencia valószínűleg ezek köré építette a történet többi részét. A magazin egyelőre nem veszi le a szöveget a weboldaláról, mivel a Commonwealth Foundation egyelőre nem döntött az ügyben.
Az AI az utóbbi időben egyre nagyobb kihívást jelent az irodalom és könyvkiadás terén, legutóbb a Barnes & Noble igazgatója számolt be arról, hogy nincs akadálya annak, hogy AI-jal készült könyveket árusítsanak, de több író is jelezte már, hogy a mesterséges intelligencia az ő lopott műveikkel tanult írni.
Fotó: Pexels