Jan Matti Dollbaum, Morvan Lallouet, Ben Noble: Navalnij - Putyin végzete, Oroszország jövője?
Bár a kötet alcíme pénteken tragikusan idejét múlttá vált, jelenleg ez a magyarul elérhető legteljesebb portré Navalnijról. Mérgezés, kirakatper, az emberi jogokra fittyet hányó börtönbüntetés: Alekszej Navalnij láthatóan feldühítette az Oroszországot több mint két évtizede vaskézzel uraló Vlagyimir Putyint, nemhiába emlegették az orosz autokrata első valódi kihívójaként. Honnan indult a jogászból korrupcióellenes aktivistává, majd a Putyin-rezsim ellenzékének első számú vezetőjévé vált férfi pályafutása? Mit lehet tudni személyiségéről és politikai nézeteiről azon kívül, hogy Putyin kérlelhetetlen ellenfele? Az elismert Oroszország-szakértők, Jan Matti Dollbaum, Morvan Lallouet és Ben Noble részletes áttekintést nyújtanak az orosz ellenzéki vezető pályafutásának különböző állomásairól és változó nézeteiről. A könyv alaposan körüljárja, Navalnij tevékenysége és a körülötte szerveződő mozgalom hogyan alakította át az elmúlt évtized során a Kreml taktikáját, és tette még keményebbé a rezsimet.
Sz. Bíró Zoltán: Putyin háborúja
„Putyin háborúja” lassan két éve a napi hírek élén szerepel. A front és a hátország eseményeit nyomon követő olvasó előtt azonban számtalan olyan kérdés vetődhet fel, amelyekre a híradások, kommentárok nem adnak választ, vagy csak mellékesen, a megértést segítő szélesebb kontextus nélkül. Mi a végső célja az Ukrajna elleni háborúnak? Ki döntött róla? Kinek az érdeke? Miért éppen most robbant ki? Miért nem láttuk előre? Ilyen és ehhez hasonló kérdések áttekintésére vállalkozik a Putyin háborúja című könyv szerzője. Tág történelmi perspektívába helyezve tárgyalja a háború előzményeit, okait, előkészítésének módjait, a háborúra való felkészülés és felkészítés fázisait, kitér arra is, hogyan, milyen eszközökkel történt az orosz társadalom háborúra hangolása. Külön fejezet szól a háború orosz belpolitikai és gazdasági következményeiről, az Oroszország ellen elrendelt szankciók szerepéről és hatásáról, a háború folytán kialakult radikális külpolitikai irányváltásról. Sz. Bíró Zoltán oroszország-szakértővel ebben a podcastben beszélgettünk Putyin életútjáról és politikai karakteréről:
Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről.
Tovább olvasokCatherine Belton: Putyin emberei
Oroszország az elmúlt években összehangolt akciók egész sorozatát indította azzal indította azzal a céllal, hogy kiterjessze a hatalmát ‒ elég csak az amerikai választások befolyásolására, a szélsőséges politikusok támogatására vagy az Ukrajnában zajló háborúra gondolni. De hogyan kezdődött mindez, és kik állnak a folyamatok hátterében? A Putyin emberei az orosz elnök szűk körének eddig ismeretlen történetét beszéli el: hogyan élte túl a KGB-hez köthető csoport a Szovjetunió összeomlását, miként tett szert óriási vagyonokra, és milyen események hatására vált az orosz, majd a világpolitika megkerülhetetlen tényezőjévé. A szerzőnek, Catherine Beltonnak sikerült eljutnia az elmúlt húsz év legfontosabb kulcsfiguráihoz, az egykori bennfentesekhez, akik jól tudják, mi zajlik a Kreml áthatolhatatlannak tűnő falai mögött. Az ő beszámolóik alapján egy kegyetlen, pókháló-finomságú rendszer rajzolódik ki, amely embereket emelhet a magasba vagy taszíthat a mélybe, dollármilliókat tüntethet el nyomtalanul, és egész nemzetek sorsát alakíthatja a saját érdekei szerint. Belton egyedülálló munkája dermesztően izgalmas összefoglaló, amely segít megérteni, milyen erők formálják korunk legjelentősebb politikai változásait.
Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány
Mihail Hodorkovszkij Putyin álarca mögé látott. Olajmágnásként, Oroszország egyik leggazdagabb embereként felszólalt Putyin korrupt rendszere ellen, s ezért a Kreml megbüntette. Megfosztották vagyonától, és több mint tíz évig börtönbe zárták. Az immár szabad, de emigrációba kényszerített Hodorkovszij új könyvében bepillantást enged nekünk a harcba, amelyet hazája megmentéséért vív. Az Oroszország-feladványban gyorselemzést ad arról, hogy miként ment félre a putyini Oroszország, bemutatja országa felemelkedését és bukását, saját útját a jellegzetes szovjet ifjúkortól az olajmágnási létig, majd hatásos belső képet fest a politikai ellenállásról. A szerző erőteljes hangon áll ki a Kelet és a Nyugat közti megbékélés mellett. A Sunday Times népszerű szerzőjével, Martin Sixsmithszel közösen jegyzett könyvében Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, ugyanakkor igyekszik bemutatni a nyugati közönség számára azt, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel ahhoz, hogy megalapozhassanak egy jobb jövőbe vezető utat. A könyvbe itt beleolvashatsz:
Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!
Peter Pomerantsev: Semmi nem igaz, bármi lehetséges
Az új Oroszországban még a diktatúra is csak egy valóságshow, melynek szereplői művészlelkű bérgyilkosok, a Kreml bábjátékosaivá avanzsáló színházi rendezők, öngyilkos szupermodellek, magukat keresztes lovagnak képzelő motoros banditák, forradalmár oligarchák. Ez itt az új pénz és az új hatalom birodalma, mely oly gyorsan változik, hogy darabokra töri maga körül a valóságot. Az ország, ahol semmi nem igaz, és bármi lehetséges, még az elképzelhetetlen is. Az orosz emigráns szülők gyermekeként Londonban felnövő tévés producer, Peter Pomerantsev több mint tíz évet dolgozott Moszkvában. Amikor belevetette magát a robbanásszerűen fejlődő orosz tévéiparba, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint feltérképezni az országban tomboló korrupció legrejtettebb zugait. Füstös tárgyalókban találkozott az orosz médiagépezetet irányító propagandagurukkal, felkereste a szibériai maffiavárosokat és a szupergazdagok londoni és amerikai szalonjait, aranyásó-akadémiák és agymosó önképző tanfolyamok titkainak nyomába eredt. Ahogy a Putyin-rezsim egyre agresszívabbá vált, úgy merült Pomerantsev egyre mélyebbre. A Semmi nem igaz... szórakoztató és felkavaró, felejthetetlen utazás a dekadencián át az őrületbe tartó országba. A szerző tűpontos felismerései fájdalmasan, ijesztően ismerősek lehetnek a magyar olvasónak – a kötetet Krekó Péter politikai pszichológus is ajánlotta, amikor Navalnij sajtótitkára Magyarországon járt és beszélgettek vele az ELTE-n.
Kira Jarmisszal, Navalnij sajtótitkárával és Krekó Péter politikai elemzővel, a Political Capital igazgatójával beszélgettek az ELTE Média Tanszéken az orosz jelenről: dezinformációról, ellenzékről, Putyinról és az ukrán háborúról.
Tovább olvasokDaniil Turovsky: Orosz hekkerek - Így lettek lázadókból Putyin katonái
A moszkvai szerzőt, Danyiil Turovszkijt valaha szintén vonzotta a hekkerség, ám végül az egyik legnépszerűbb orosz internetes hírportál, a Medúza újságírója lett. Könyvében azoknak a szovjet gyerekeknek a történetét meséli el, akik kamaszkorukban az utolsó pénzükből vették meg a népszerű Hekker című folyóiratot, felnőve pedig milliókat keresnek azzal, hogy különböző weboldalakat törnek fel. Van köztük olyan, aki éppen sokévnyi börtönbüntetését tölti egy amerikai cellában, de olyan is, aki megmaradt fehér hekkernek, és nagyvállalatok számítógépes védelmi rendszerének kidolgozásában segít. Turovszkij könyve azt igyekszik megértetni velünk, hogy a számítógép és az okostelefon nem a barátunk - inkább a leggyengébb láncszemei személyes adataink védelmének. A hekkerség történetének ebben a kisenciklopédiájában a szerző nemcsak az első orosz hekkerek viselkedés-lélektanát tanulmányozza, hanem a mai Oroszország kiberbűnözőit és a velük szembeszállókat is. Turovszkij könyvéből az is kiderül, vajon miért éppen a szabaddá váló kilencvenes években alakult ki az orosz hekker mint jelenség. Danyiil Turovszkij újságíró, szerkesztő, tudósító. Moszkvában született 1990-ben. Pályafutása során olyan jelentős orosz internetes lapoknál dolgozott, mint a Lenta.ru vagy a Medúza. 2015-ben az Iszlám Államról írott cikksorozatát a brit Guardian is átvette, s ezért a munkájáért az angol GQ folyóirat Az év újságírója-díjjal tüntette ki. Az orosz hekkerek történetéről írott kötete 2019-ben jelent meg Moszkvában. A könyvbe itt beleolvashatsz:
Az orosz hekkerek története az egykori Szovjetunió kamaszainak története - így kezdődik Danyiil Turovszkij könyve, amely visszamegy egészen kezdetekig, miközben részletesen bemutatja azt is, kik feszülnek egymásnak az orosz kibertérben.
Jessikka Aro: Putyin trolljai - Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalából
Jessikka Aro, finn újságíró darázsfészekbe nyúlt 2014-ben, amikor az orosz információs hadviselés után kezdett el nyomozni. Szentpéterváron igazi trollokkal készített interjúkat, leleplezve az egyik „trollfarm” működését. Azonnal rászállt az orosz titkosszolgálat: halott édesapja nevében küldtek neki ijesztő sms-eket, vagy a vonal túloldalán pisztolylövést hallott. Minden fronton támadták az oroszok által fizetett aktivisták, elképesztő hazugságokat terjesztve róla. Ebben a könyvben a saját története mellett még nyolc másik, a Kreml által ellenségnek tekintett ember viszontagságait írja meg. Van köztük volt magyarországi litván nagykövet, rejtőzködő ukrajnai önkéntes, aki a donyecki orosz hadműveletekről tudósított, vagy az az oknyomozó blogger, aki leleplezte, mi okozta az Ukrajna fölött lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját. Jessikka Aro (1980) finn oknyomozó újságíró, a finn közszolgálati Yleisradio munkatársa. Szakterülete a közösségi médiában folyó dezinformálás. Kutatásaiért 2016-ban megkapta a svéd Bonnier Újságíró Díjat. 2019-ben az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyan kitüntette az International a Bátor Nők Nemzetközi Díjával, de az átadási ceremónia előtt nem sokkal törölték a nevét a listáról, mert kritizálta az USA akkori elnökét, Donald Trumpot. A kötetbe itt beleolvashatsz:
Jessikka Aro, finn újságíró darázsfészekbe nyúlt 2014-ben, amikor az orosz információs hadviselés után kezdett el nyomozni. Olvass bele a könyvébe!
Tovább olvasokMarat Gabidullin: Orosz zsoldosok Putyin szolgálatában
A 2014-ben alapított Wagner-csoportot az elmúlt évtizedben igen sok helyen bevetettek már, Ukrajnától Szíriáig, Líbiától Közép-Afrikáig – ahogy azt a Kreml érdekei épp megkívánták. A Wagner-csoport tagjai között vannak bűnözők, kalandvágyó fiatal férfiak, és leszerelt hivatásos katonák. Nem rokonszenves hősök vagy szerencsétlen megtévelyedettek, hanem lelketlen zsoldosok. Nem érdekli őket, hova kell menniük, kivel kell harcolniuk. Teszik, ami a dolguk, amiért a fizetésüket kapják. A könyv szerzője és voltaképpeni főszereplője, Marat Gabidullin ennek a Wagner-csoportnak egy kiugrott zsoldosa, aki arcával vállalja, hogy mesél mindarról, amit közvetlenül tapasztalt és amit közvetetten megtudott, elsősorban a szíriai háború évei során. Hogy miért érezte úgy, hogy „leteszi a fegyvert”, arról többféleképpen is beszél a könyvben, de talán akkor jár az igazsághoz a legközelebb, amikor elmeséli, hogy a hivatalos orosz statisztikák az „elhanyagolható veszteségekről” azért voltak lehetségesek, mert a harcok zömét a zsoldosok vívták, még ha hivatalosan nem is léteznek.
Pavel Filatyjev: Zov - Egy orosz katona története, akinek elege lett Putyin háborújából
Filatyjev könyve – ellentmondásos kataktere ellenére – kordokumentum: az első részletes beszámoló az ukrajnai háborúról egy olyan orosz katona részéről, aki annak első hónapjaiban részt vett a hadműveletben. Hogy miért és mi végre, azt társaihoz hasonlóan ő sem tudta. Teljesítette a parancsokat, készen állt arra, hogy öljön, mert – egy ideig – biztos volt benne, hogy valami rendkívüli eseménynek (NATO-támadás?) kellett történnie ahhoz, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. S akkor neki a haza védelme a feladata. Lassacskán azonban kitisztult előtte a kép: az is, hogy Oroszország (szerinte) értelmes ok nélkül indította el a háborút, s az is, hogy az orosz hadseregben borzasztó állapotok uralkodnak: a haditechnika elavult, a tisztek nem törődnek az embereikkel, a legfelső vezetőknek gőzük sincs róla, mi folyik a laktanyákban és a harctereken.
+1
Frei Tamás: Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér
Putyin napjai meg vannak számlálva. Vajon mire képes a hatalmához végsőkig ragaszkodó modern kori cár? És ki lesz az, aki megállítja? Valahol Oroszországban, a közeljövőben. Teherszállító repülőgép közeledik Berlinből Moszkva felé, fedélzetén az oroszok számára létfontosságú alkatrészekkel. Azt azonban senki sem sejti, hogy a pilótafülkében valami egészen más is van, amit az amerikai titkosszolgálat rejtett oda. A következő pár óra megváltoztathatja a történelem menetét. Frei Tamás új regénye napjaink legkomorabb világpolitikai eseményeit és annak elképzelt következményeit állítja a középpontba. A kötetről podcastben is beszélgettünk a szerzővel, szóba került első világháborús patthelyzet, Vlagyimir Putyin hidegháborús múltja és egy új világrend működése is:
Első világháborús patthelyzet, várurak és vazallusok, átalakuló akcióthriller és egy új világrend születése – ezekről is beszélt Frei Tamás Puccs Moszkvában című, frissen megjelent könyve apropóján. Podcast.
