Ha eltévedsz az információs dzsungelben, már nem hiszel el semmit - és pont ez a cél

Ha eltévedsz az információs dzsungelben, már nem hiszel el semmit - és pont ez a cél

Múlt héten érkezett Vilniusból Magyarországra Kira Jarmis, az ellenzéki orosz politikus, Alekszej Navalnij sajtótitkára, hogy bemutassa Zárka című debütáló regényét. Jarmisszal interjúztunk, a Zárka a hét könyve lett, itt pedig bele is olvashatsz. A könyvbemutatóhoz kötődően az ELTE Média és az Open Books kiadó már jóval korábban elkezdett szervezni egy beszélgetést az orosz jelenről, a kultúra, a politika és a sajtó helyzetéről, a március 10-én megvalósuló beszélgetést azonban végül erőteljesen befolyásolta az időközben elinduló orosz invázió és a háború Ukrajnában. A beszélgetést Polyák Gábor, az ELTE Média vezetője moderálta és Jarmis mellett részt vett benne Krekó Péter politikai elemző, a Political Capital igazgatója is. (Jarmis egy ponton sok olyat mesélt az orosz jelenről, ami átfedésben van az interjúnkban elhangzottakkal, ezért ebben a cikkben a beszélgetés többi részére koncentráltunk.)

sa | 2022. március 18. |
KIRA JARMIS
Zárka
Ford.: Bíró Júlia, Open Books, 2022, 528 oldal
-

Kira Jarmis a beszélgetés elején elmesélte, hogyan lett Navalnij sajtótitkára. Sokáig nem érdekelte különösebben a politika, ami elég nagy csalódás volt az ellenzéki gondolkodó anyjának. Aztán amikor 2012-ben részt vett a választásokon, és leadta a voksát Putyin és a pártja, az Egységes Oroszország ellen, 

rá kellett jönnie, hogy a szavazatát ellopták és a választást elcsalták.

Számára ez volt az a nagy felismerés, ami mindent megváltoztatott.

Navalnijt eleinte nem kedvelte - igaz, nem is tudott túl sokat róla, csak hogy valamiféle gyanús figura. Akkoriban vádolták Navalnijt azzal, hogy ellopott 16 millió rubelt, de Kirának szöget ütött a fejében, hogy lehet itt valami más is. Elkezdett hát utánaolvasni az ügynek, és rájött, hogy ennyi pénzzel kezdeni szoktak valamit, jellemzően ház, vagy autó, vagy más vagyontárgy lesz belőle - Navalnij viszont teljesen transzparens volt, és nem volt körülötte ilyen gyanús gyarapodás. Kira elkezdte követni Navalnijt a közösségi médiában, majd nem sokkal később önkéntesként kezdett dolgozni Navalnij csapatában. 2014-ben, amikor szóvivőt kerestek, beadta a jelentkezését. Ekkoriban Navalnij letartóztatásban volt, tehát Jarmist úgy vették fel, hogy hónapokig nem találkozhatott a főnökével, és Navalnij feleségén keresztül tartották a kapcsolatot, mivel az ellenzéki politikus az internetet sem használhatta.

Egy orosz börtönben az első nap a legnehezebb, de a többi sem fáklyásmenet
Egy orosz börtönben az első nap a legnehezebb, de a többi sem fáklyásmenet

Alekszej Navalnij szóvivője, Kira Jarmis regényben írta meg börtönélményeit: a Zárka egy tisztességesen megírt debütáló kötet lett, amelyben a szürreális szálak csak annyira meglepőek, amennyire az lehet, ha egy amúgy törvénytisztelő polgár egyszer csak a rácsok mögött találja magát.

Tovább olvasok

A 2020-as novicsokos mérgezés után Navalnijt Németországban kezelték, majd miután magához tért a kómából, Navalnij azonnal visszatért Oroszországba, ahol le is tartóztatták. Jarmis akkor azt gondolta, hogy sajtósként biztonságban van, viszont egy Twitter-poszt miatt végül mégis letartóztatták a Covid-szabályok megsértésére hivatkozva - ebben a posztban tüntetésre buzdította az embereket Navalnij letartóztatása miatt. Hét hónapot töltött házi őrizetben, míg a bíróság bűnösnek találta, de nem börtönbe zárták, hanem egyfajta szabadságmegvonással sújtották: éjjelente nem hagyhatta el az otthonát, illetve egyáltalán nem hagyhatta el Moszkvát. Az ítélet ellen fellebbezett, és ekkor emigrált Oroszországból - vagyis, mivel megsértette az ítéletet, nem is mehet vissza. Először Finnországba menekült, majd a Navalnij-féle Korrupcióellenes Alapítvány több tagjával együtt azóta Vilniusban dolgoznak. (Az ELTE-s beszélgetés másnapján jött a hír, hogy az oroszok körözést adtak ki Jarmis ellen, akinek viszont sikerült biztonságban elhagynia Magyarországot.) 

Navalnij és az ellenzéki paletta

Krekó Péter az orosz ellenzék helyzete kapcsán elmondta, hogy miközben Navalnij az, akit a Nyugat lát az ellenzékből, Oroszországban az állam mindent elkövet, hogy Navalnij láthatatlan maradjon és elhallgassák a megmozdulásait. Egyébként nem is nagyon lehet parlamenti ellenzékről beszélni, mert a Dumában ülő pártok a kormányzó pártot támogatják, például a háborúban vagy Putyin érinthetetlenségének kérdésében is. Bárki, aki valódi, rendszerszintű fenyegetést jelent, azt letiltják, letartóztatják, emigrálásra kényszerül.

Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme
Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme

Biztos, hogy mindig csak a másik hiszi el az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? Meddig egészséges a gyanakvás, és hol van szükség bizalomra? Hol hibázott a hatalom és a hivatalos szervek? Interjú Krekó Péterrel.

Tovább olvasok

Krekó kérdésére Jarmis elmondta, hogy a második legnépszerűbb párt az országban a kommunistáké, ami persze szintén nem számít igazi ellenzékinek, de mégsem a Putyin-féle Egységes Oroszország. Éppen ezért Navalnijék fő stratégiája az volt, hogy úgynevezett “okos szavazásra” buzdítottak, azaz, hogy az ellenzéki oroszok minden esetben arra a jelöltre szavazzanak, akinek az adott régióban esélye lehet legyőzni Putyin emberét. Ez azt jelentette, hogy nem a személyes szimpátiáik szerint szavaztak, hanem taktikusan. A cél az volt, hogy megtörjék a putyini monopóliumot és némi nyomást gyakoroljanak az Egyesült Oroszországra. A manőver az első alkalommal jól működött, másodjára viszont Putyinék elcsalták a választást.

Navalnij egyébként Jarmis szerint nem népszerűtlen a hazájában, ezért is próbálják elhallgattatni, illetve láthatatlanná tenni. Erről szólt a merénylet is, most pedig, hogy rács mögött van, a tárgyalása. (Az orosz ügyészség kedden további 13 év börtönbüntetés kiszabását kérte Navalnijra.) Jarmis munkája így tulajdonképpen az, hogy minél hallhatóbbá tegye Navalnijt, akivel most az ügyvédein keresztül kommunikálnak. Részben azért is kellett Jarmisnak elhagynia Oroszországot, mert a házi őrizetben eltiltották az internethasználattól és az ügyvédjén kívül mással nem találkozhatott.

A YouTube-követőik alapján azt tudják, hogy a közönségük elsősorban a városi lakosságból kerül ki, 25-34 éves kor között. Jarmis fontos problémaként említette, hogy a nők aránya mindössze 20 százalék, ami összefügg az uralkodó orosz narratívával, miszerint a nőknek tudniuk kell a helyüket - azaz elsősorban háziasszonyokként képzeljék el magukat. Az elnyomott nők tömegei nem is érdeklődnek úgy a politika iránt, mert Jarmis szerint meggyőzték őket, hogy nem képesek semmiről sem önállóan dönteni.

Holttestek a gépen és a túl sok vodka: dezinformáció egyenes adásban

Krekó szerint Peter Pomerantsev Semmi sem igaz, bármi lehetséges című könyve nagyon jól bemutatja azt a posztmodern diktatúrát, ami Oroszországban működik. Itt a ‘posztmodern’ arra vonatkozik, hogy a hatalom által irányított médiumok számos, akár egymásnak ellentmondó narratívát használnak egyszerre, így a hírfogyasztók elvesznek az információs dzsungelben. Ez az elveszettség végül ahhoz vezet, hogy már semmit sem hisznek el. Ma már nem működik a hagyományos cenzúra, ami elzárja az embereket az információtól, ezért el kell árasztani őket vele. A Dombasz felett kilőtt maláj utasszállító repülőgépről például 12, egymásnak is ellentmondó, összeesküvés-elméletes narratívát terjesztettek el a legmagasabb hivatalos szintekről az orosz közbeszédben, köztük például olyanokkal, hogy a gépen már eleve holttestek voltak. 

Peter Pomerantsev
Semmi nem igaz, bármi lehetséges - Az új Oroszország szürreális szíve
Ford. Papolczy Péter, Európa, 2019, 315 oldal
-

Jarmis ehhez hozzátette, hogy Oroszországban jelenleg már nem létezik független média. Az invázió kezdete óta Putyin aláírta a törvényt, amivel akár 15 év börtönre is ítélhetik azokat, akik háborúnak nevezik a háborút. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig ugyan minden nap elmondja a tévében, hogy az állami narratíva szerint mi történik Ukrajnában, de ez például azt jelenti, hogy az ELTE-s beszélgetés napján rezzenéstelen arccal azt mondta a kamerába, hogy Ukrajnában felfedeztek egy labort, amiben olyan koronavírus-mintákat találtak, amiket kifejezetten az oroszok ellen fejlesztettek ki.

Jarmis szerint mindenről beszélnek, csak az igazságról nem, így aztán egyre újabb és abszurdabb ötletekkel állnak elő, hogy már senki se értse, mi történik, és a végén amiatt ne is érdekelje az embereket a valóság. Ugyanez történt egyébként Navalnij mérgezésekor is, amikor az oroszok olyanokat állítottak egyszerre, hogy:

  • a németek mérgezték meg,
  • saját magát mérgezte meg,
  • vagy túl sok vodkát ivott és attól esett kómába.

Navalnij stábja az Oroszországban még elérhető közösségi médiumokon kommunikál, például a YouTube-on, ahol a Navalnijról elnevezett csatornájuknak több mint hatmillió követője van. Ha egy platformot Putyinék letiltanak, akkor Jarmisék keresnek másikat. 

Ki az a Putyin? Egy történet a KGB-től az ukrajnai háborúig
Ki az a Putyin? Egy történet a KGB-től az ukrajnai háborúig

Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről.

Tovább olvasok

Putyin és az ukránok

Krekó szerint Putyin már a 2000-es évek elején elhatározhatta, hogy uralma alá hajtja a médiát azzal, hogy azt az őt támogató oligarchákkal vásároltatja fel. Ennek erőteljes lökést adhatott, amikor megtapasztalta, hogy a kurszki atomtengeralattjáró tragédiája miatt a sajtó konkrétan PR-válságot tud neki okozni. 

Az összeesküvés-elméleteket kutató egyetemi docens Krekó elmondta, hogy egy barátja már az invázió előtt figyelmeztette, hogy ebből biztosan háború lesz, ugyanis folyamatosan jelen volt a propagandában a náci ukránok népirtásának témája (amire azóta sincs bizonyíték), valamint ugyanúgy dehumanizálták az ukránokat, ahogy korábban a csecseneket. 

Tehát bár a Kreml hivatalos álláspontja szerint az ukránok baráti nép, az állami médiában folyamatos volt az ukránellenes uszítás.

Krekó szerint Putyin is elhitte a saját propagandáját, hogy az ukránok majd virággal fogadják az orosz katonákat, és ezt a háborút olyan hatalommal folytatja, amit semmilyen fék nem korlátoz. Krekó szerint a szankciók a kőkorszakba vethetik vissza Oroszországot, ami a Putyin-féle rezsim végének kezdete is lehet.

Jarmis alapvetően egyetértett Krekóval, majd kifejtette - ahogy az interjúnkban is - hogyan látja Putyint mint vezetőt és a rendszerét ebben a háborús helyzetben: 

Kira Jarmis: Putyin két hét alatt évtizedekkel vetette vissza Oroszországot
Kira Jarmis: Putyin két hét alatt évtizedekkel vetette vissza Oroszországot

Kira Jarmist a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij sajtótitkáraként ismeri a világ, Budapestre viszont a Zárka című regénye miatt jött, melyet saját börtöntapasztalatai ihlettek. Interjú.

Tovább olvasok

A beszélgetés után több, a közönségből érkező kérdés kapcsán felmerült, mi történik, ha Putyin meghal vagy más módon véget ér a hatalma, lesz-e esélye az ellenzéknek vagy a rezsim újraépíti magát. Jarmis szerint erre még senki sem tudja a választ, feltételezhetően nagy lesz a káosz, azt is el tudja képzelni, hogy eleinte megpróbálják majd eltitkolni Putyin halálát, amíg kitalálják, hogyan kezeljék a helyzetet. Később viszont az ellenzék is képbe kerülhet, az embereknek pedig lesz valódi választásuk.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha Navalnij hal meg, Jarmis elmondta, hogy az előzmények miatt ez megtörténhet, ám még ha így is lesz, Navalnij mozgalma és a gondolatai tovább élnek. Jarmis hisz abban, hogy Oroszországnak szabaddá kell válnia, Navalnij pedig nem maga az eszme, úgyhogy még ha úgy is alakul, hogy elveszítik, Jarmis tovább dolgozik a céljukért.

Jarmis a saját biztonsága miatt nem aggódik - a saját bevallása szerint nem egy naiv ember, tehát tudja, hogy bármikor érheti gyanús baleset, de szerinte nem lehet folyamatosan a félelem árnyékában élni, úgyhogy ezzel egyszerűen nem foglalkozik.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Navalnij sajtótitkára regényben írta meg, hogyan lehet Moszkvában ártatlanul rács mögé kerülni

Kira Jarmis Alekszej Navalnij sajtótitkára. A Zárka című első regényének főszereplője Ánya, akit Moszkvában, egy korrupcióellenes tüntetésen a rendőrség őrizetbe vesz, majd egy alig negyedórás tárgyalás után börtönbe viszik. Olvass bele!

...
Hírek

További 13 évre rács mögé zárnák Navalnijt

Az orosz ügyészség további 13 év börtönbüntetés kiszabását kérte a Kreml egyik leghíresebb bírálójaként ismert Alekszej Navalnijra.

...
Kritika

Egy orosz börtönben az első nap a legnehezebb, de a többi sem fáklyásmenet

Alekszej Navalnij szóvivője, Kira Jarmis regényben írta meg börtönélményeit: a Zárka egy tisztességesen megírt debütáló kötet lett, amelyben a szürreális szálak csak annyira meglepőek, amennyire az lehet, ha egy amúgy törvénytisztelő polgár egyszer csak a rácsok mögött találja magát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!