Erdős Virág: Hősöm
Erdős Virág új kötete a Hős utcai telepről szól, amely Budapest egyik legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. A Hősöm versei lehetőséget adnak, hogy betekintsünk az ott élő emberek történeteibe. Erdős Virág - aki maga is foglalkozott az utóbbi években a Hős utcai gyerekekkel - verseivel és képeivel belülről mutatja meg ezt a világot, amelynek sorsa évek óta nehéz és bizonytalan. A kötet szövegei a valóságból indulnak ki, mégis szimbolikussá válnak. A telepen élő gyerekek mondatai erős költői reflexiókkal, és eldobott tárgyak, befalazott ablakok képeivel összekapcsolódva alkotnak egységet. Olvass bele a kötetbe ITT.
Mikor? Június 7-én 18 órakor. A szerzővel Valuska László beszélget
Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun
Nádasdy Ádám novelláskötetének szereplői meleg férfiak, a központi témája pedig a szerelem és a párkapcsolat, valamint mindaz, ami ezzel jár: vágyakozás, féltékenység, titkolózás és olykor fájdalom. A történetek a 60-as, 70-es, 80-as években játszódnak, zömében Magyarországon, bár kapunk egy kis kitekintést is, hogy a szocialista blokkhoz képest milyen mondjuk Londonban, Rómában, vagy New Yorkban melegnek lenni ebben az időszakban. A kötetben a lehető legkülönbözőbb korú, habitusú és helyzetű férfiak kapcsolataiba leshetünk bele. Kritikánkban ezt írtuk róla: Nádasdy Ádám hétköznapi találkozásokat, kapcsolatokat mutatott be ebben a kötetben, amelyeknek középpontjában nem elsősorban a homoszexualitás áll, hanem azok a mindennapos apróságok, amelyek miatt az ember szeret együtt lenni a párjával: a viccelődések, az intellektuális viták, a becenevek, a másik idegesítő, de szeretnivaló szokásai, a közös mitológia. A vastagbőrű mimózáról Esterházy Péter azt írta: "Nagy szerző nagy szerelmes könyve." Ugyanezt el lehet mondani A szakállas Neptunról is.
Mikor? Június 6-án 18 órakor. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.
Heather Morris: Cilka utazása
Heather Morris pár évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy elmesélje Auschwitz egykori tetiválójának a történetét. Az Ausztráliában élő Lale Sokolov személyesen mondta el neki, hogy fogolyként mit élt át a koncentrációs táborban, és hogyan ismerte meg ott élete szerelmét, Gitát. Lale akkor egy másik lányról is beszélt, egy bizonyos Cilkáról, aki tizenhat évesen került a táborba, és aki elmondása szerint a legbátrabb ember volt, aki valaha ismert, önfeláldozásával többek közt megmentette az ő életét is. Heather Morris nem sokkal Az auschwitzi tetováló című könyve megjelenése után úgy döntött, erről az erős nőről is szeretne írni. Cilkának ugyanis nem mindennapi megpróbáltatásokat kellett túlélnie Auschwiztban, ráadásul a tábor felszabadítása után sem engedték el, az oroszok kollaboránsnak bélyegezték és 15 év kényszermunkára ítélték a Gulágon. Olvass bele Cilka történetébe ITT.
Mikor? Június 7-én 11 órakor.
Háy János: Ne haragudj, véletlen volt
Háy János új könyve, pontosabban karanténnaplója egyrészt személyes, hiszen alanya, tárgya, vezérlő eleme maga a szerző, ugyanakkor mesél a korról is, ami mostanában minden csak nem hétköznapi. Az író betekint és betekintést enged, közben elmeséli azt is, szerinte hogyan lesz azután, hogy lecsengett a vírus. Barna Imre ajánlója szerint ugyanakkor a szerző valójában nem szeretné megmondani, hogy majd mi lesz: "Talán változik valami, aztán mégse. Neki azonban elsősorban nem a világgal van dolga, hanem a világ kicsiny darabjával. Arról kell pontosan tudósítania annak, aki ír, tehát (tehát) igazat mond. Nem a felszínről, nem a hírekről, nem a kilátásokról, nem is a vírusról. Hacsak úgy nem, hogy vajon mi volna az? Istenbizonyíték? Ellenség? Kinek-minek az ügynöke? Az mindenesetre, aki ezt a könyvet írta, igazat mond. Rólad, kedves olvasó, azaz magáról persze. Persze hogy magáról. Arról is, hogy mit álmodott, és hogy álmában azt kéri tőle valaki, aki valójában nincs már, hogy ne haragudjon."
Mikor? Június 3-án 14 órakor. A szerzővel Valuska László beszélget
Ungváry Krisztián: Horthy Miklós - A kormányzó és felelőssége 1920–1944
Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1944 címmel jelent meg Ungváry Krisztián legújabb kötete, amelyben a kormányzó legfontosabb döntéseit és választásait teszi mérlegre (olvass bele ITT). A történész az Összekötve műsorában elmondta, hogy az új kötet nem leíró történeti munka, hanem mintegy bíróság elé állítja vele Horthyt. Azt vizsgálja, milyen lehetőségei lettek volna az egykori kormányzónak, valamint, hogy a döntési helyzetek, illetve az ezekre adott válaszai hogyan árnyalják jellemét, felelősségét. A könyvben nem saját értékítéleteinek ad hangot, hanem Horthyt döntésein keresztül, saját korának viszonyai közt, történészi szempontból vizsgálja.
Mikor? Június 4-én 14 órakor. A szerzővel Nagy József beszélget.
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon - Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921
Június 4-én lesz pontosan száz éve, hogy a magyar tárgyalódelegáció tagjai aláírták a trianoni békeszerződést. Pontosan ezen a napon lesz a bemutatója Ablonczy Balázs új kötetének, amely azt kutatja, hogy a különböző társadalmi csoportok miként élték meg a háborús összeomlás, az elharapózó erőszak, az egymást sebesen követő kormányok és a trianoni békeszerződés éveit. A történész interjúnkban elmondta: egy olyan pont volt, amikor Trianon története más irányt vehetett volna, pontosabban, ahol a magyar politikai elitnek – politikai színezettől függetlenül – valódi döntési lehetősége volt, ez pedig a békeszerződés aláírásának az elutasítása lett volna. Hogy miért döntött mégis máshogy a delegáció, annak okairól Ablonczy Balázs részletesebben ITT mesél. A kötetbe ITT tudtok beleolvasni, a borítóról pedig ITT írtunk részletesen.
Mikor? Június 4-én 20 órakor. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.
Az Év Gyerekkönyve Díj 2020 díjkiosztója
Már hagyomány, hogy a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum minden év kora nyarán kiosztja a legjobb gyerekkönyveknek járó az Év Gyerekkönyve Díjat. A pandémia miatt az idei díjazottak kihirdetése is átkerült az online térbe, így a kijelzők előtt izgulhatunk, hogy kik lesznek az öt kategória győztesei. A zsűri ugyanis nem egyetlen díjat oszt, hanem rögtön ötöt, így kiosztják az év gyerekkönyvírója, illusztrátora, fordítója és ifjúsági írója elismerést, illetve kiderül az is, hogy melyik kiadó-szerkesztő és szerzői együttműködés érdemli meg az innováció kategória díját. Idén is oszt díjakat a diákzsűri, illetve a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a kiemelkedő (egy írói, egy illusztrátori és egy kiadói) gyerekkönyves tevékenység elismeréséül.
Mikor? Június 5-én 13 órakor.
Kortárs és kortalan versek – Bemutatkozik a Lehetnék bárki című versantológia
Néhány évvel a Szívlapát után újabb izgalmas antológiával állt elő a Tilos az Á Könyvek: a Lehetnék bárki című versgyűjteményben összesen száztíz magyar költő százhatvan verse olvasható, a közös bennük pedig az, hogy mindegyik vers a költők harmincéves kora előtt született. Az antológiában megjelennek a mai húszas éveiket taposó generáció művei éppúgy, mint a nagy klasszikusok és 20–21. század költői is. Olvashatunk verset a szerelemről, a családról, az identitásról és a városról is. A kötetet Locsmándi Mátyás illusztrálta, aki a kötet kortárs szerzőihez hasonlóan még nincs harmincéves,és ez az első könyves munkája.
Mikor? Június 6-án 12 órakor. A kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával Vinczellér Katalin beszélget.
Berta Ádám: A kígyó feje
Berta Ádám új regényében kilencvenkilenc zombi tart rettegésben egy apró kazak falut, maga a történet ugyanakkor sokkal több ennél, hiszen a kötet lapjain sajátos barátságok és szerelmek, intim és működésképtelen párkapcsolatok, egzotikus kalandok váltják egymást. Berta nem engedi, hogy az olvasó belelustuljon a szemlélődésbe, hiszen meglepő helyszín- és nézőpontváltásokkal, feszes leírásokkal, álomszerűen lebegő eseményekkel követeli magának a figyelmünket. A kötetbe olvass bele ITT.
Mikor? Június 6-án 15 órakor. A szerzővel Molnár T. Eszter és Totth Benedek beszélget.
Szilasi László: Kései házasság
"Szilasi László új regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésében ugyanakkor fogódzót, ha úgy tetszik, egyfajta keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események" - írtuk a Kései házasságról, amely most vasárnap a hét könyve volt nálunk. Szilasi új regényében egy hatvanéves szerelmi kapcsolat színe és fonákja (inkább fonákja) villan fel, miközben lassan pereg az egész huszadik század.
Mikor? Június 6-án 17 órakor. A szerzővel Valuska László beszélget.
Spiró György: Malaccal teljes éveink
Az Eötvös Kollégium egykori tagjairól, '89-ről, betiltott lapokról és szilenciumban lévő írókról is olvashatunk Spiró György új kötetében, amelyben egy hosszabb és két rövidebb esszé kapott helyet. A címadó esszé önéletrajzi történet, személyes visszaemlékezés az Eötvös Collegiumra, amelynek Spiró György is tagja volt a hatvanas évek második felében. Spiró tizenkilenc éves volt, amikor Eötvös-kollégista lett, ekkor 1965-öt írtunk. Kötetéből megtudhatjuk, hogy milyenek voltak a mindennapok egyetemistaként, mi történt a kollégium tagjaival akkor és később, hogyan tágult fokozatosan a kulturális, majd a politikai világ. Olvassatok bele a kötetbe ITT.
Mikor? Spiró György új kötetét június 3-án 20 órakor mutatják be. A szerzővel Margócsy István beszélget.
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Legelső emlékeitől egészen a katonai behívójának megérkezéséig végigkövethetjük Bereményi Géza gyerekkorát az önéletírásából, amely februárban jelent meg a Magvető Kiadónál. Az íróról és rendezőről sokan mondták már, hogy valójában minden művében az önéletrajzát írja, most viszont tényleg a saját élettörténetét tárta fel, kronologikusan és átfogóan. A Magyar Copperfield voltaképpen egy tanulási regény, amelyben egy olyan gyerek felnövésének történetét kísérhetjük végig, aki mindent megfigyelt maga körül és éppen ezért mindent tudott a körülötte élő felnőttekről. A könyvet a szerző névváltozásaii, illetve a helyszínek váltakozása tagolja. Láthatjuk, hogyan lesz a boldog és önfeledt Lulikából a felnőttek titkait leső Vetró Géza, majd a nevelőapjával küzdő Rozner Géza. Bereményi Géza könyvének legfontosabb helyszíneiről ITT írtunk, az önéletírásába ITT lehet beleolvasni, a rendezővel készült interjúnkat pedig ITT találjátok.
Mikor? Június 7-én 19 órakor. A szerzővel Szegő János beszélget
A Nibelung-ének
Siegfried, a hatalmas erejű hős Gunther wormsi király szolgálatába szegődik, hogy elnyerhesse Gunther húga, Kriemhild kezét. Legyőzi a Worms ellen készülődő szász és dán sereget, majd elkíséri Gunthert Izlandra, ahol megszerzi Gunther számára feleségül a szigetország királynőjét, Brünhildet. A két királynő halálosan összevész. Brünhild bizalmasa, Hagen egy vadászaton meggyilkolja Siegfriedet, és megfosztja a gyászoló özvegyet a hős örökségétől, a Nibelungok kincsétől. Kriemhild bosszúja rettenetes lesz. A nagyhatású középkori germán hőseposzt, amelynek szerzője ismeretlen, most Márton László fordításában ismerhetjük meg.
Mikor? Június 5-én 14 órakor. Márton László fordítóval Nádasdy Ádám beszélget.
Fiala Borcsa: Drill
András, Judit, Réka - ők Fiala Borcsa új regényének a főszereplői, amelyből kiderül, hogy minden lapnak három oldala van. A Drill egy szétcsúszóban lévő házasság története, amelyben adott egy túl sok terhet cipelő családapa, egy megfáradt családanya és egy bizonyos harmadik. A Drill a törékeny kapcsolatokról és a megszokás romboló erejéről is mesél. A fájóan ismerős élethelyzetekből felépülő könyv azt a kérdést feszegeti, vajon tényleg ismerjük-e azt, akivel megosztjuk az ágyunkat, és meddig tartható fenn egy család a mindennapi rutinra építve? Olvassatok bele ITT.
Mikor? Június 6-án 16 órakor. A szerzővel Csepelyi Adrienn beszélget.
Péntek Orsolya: Hóesés Rómában
A Hóesés Rómában Péntek Orsolya trilógiájának zárókötete, amelynek első része Az Andalúz lányai (2014), a második pedig a Dorka könyve (2017) volt. A regényfolyamról korábban ezt írtuk: “Péntek Orsolya eredetileg nem trilógiának, hanem egyetlen különálló kötetnek szánta a Kádár-korban felnőtt ikerpár, Eszter és Theodóra történetét, ám hamar kiderült, hogy Szterke után Dork is saját regényt követel magának. Míg Az Andalúz lányaiban (Kalligram, 2014) a festőművész áll a középpontban, a Dorka könyvében a matematikusé a főszerep, ám hogy a külső szem, amellyel a harmadik kötet tekint majd a lányokra, a mindig fáradt, hangulatember anyáé, vagy a munkába menekülő, megközelíthetetlen apáé lesz-e, azt még nem döntötte el. A trilógia nem lineárisan, hanem koncentrikus körökből épül fel, az idő önmagába fordul vissza, a vízkörök pedig néha átfednek egymáson, épp, mint az ikerlányok sorsa.” A Hóesés Rómában a várva várt harmadik kötet, amelyben a régi mellékszereplők főhőssé lesznek, és amelynek a kulcsmondata így hangzik: „Semmi, ami él, nem lehet valakié”.
Mikor? Június 7-én 16 órakor. A szerzővel Németh Gábor beszélget.
