Szerelem a huszadik század árnyékában

Szerelem a huszadik század árnyékában

Szilasi László új regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésében ugyanakkor fogódzót, ha úgy tetszik, egyfajta keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események. A Kései házasság a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2020. május 31. |

Egy kapcsolat dinamikáját a résztvevők személyisége és egymáshoz való viszonya mellett a külső körülmények is erősen befolyásolják. A történelmi változások, a politika alakváltásai sokszor beszivárognak a hétköznapokba, ám tévedés lenne azt hinni, hogy Szilasi László új regényének hőseit alapvetően befolyásolná, mi történt Csernobilban vagy épp azon a napon, amikor Farkas Bertalan az űrbe ment. A szerelem topográfiáját nem, legfeljebb annak krónikáját központozzák a huszadik század második felének történelmi és társadalmi eseményei.

szilasi lászló
Kései házasság
Magvető, 2020, 192 oldal

Az új regényben mindenesetre visszatérünk Árpádharagosra, először is annak uszodájába, ahol az idős Ilma szeli a vizet, miközben a felszín alatt suhanva „szaggatottan és szigorúan végiggondolja az életét”. Ez a szaggatottság aztán az egész regény szerkezetét meghatározza. A rövid fejezetek akár önállóan is megállnák a helyüket, és ezt a percepciót erősíti, hogy mindegyik egy-egy jól körülhatárolható történelmi, társadalmi momentumhoz köthető – így aztán a múltbeli események felidézésekor felvillan például az amerikai nagykövetséget elhagyó Mindszenty vagy épp a hétszáz méter mélyen rekedt chilei bányászok alakja. Mindezt viszont úgy kell elképzelni, akár a háttérben villódzó tévéképernyőt: habár tudatában vagyunk mindannak, amit a kéken izzó keret mutat, figyelmünk nagyon is az előtérben zajló eseményekre koncentrál.

Ott pedig egy közel hatvanéves szerelem inkább fonákja, mint színe mutatkozik meg.

Ilma a hatvanas évek közepén még egyetemistaként ismerkedik meg a nála nyolc évvel idősebb válogatott magasugróval, Gerendával. Kapcsolatukba akár kódolva is lehetne a házasság, a család, a közös gyerek, és alapvetően nem Ilmán múlik, hogy Kádár János legvidámabbnak tartott barakkjában ez a vágy végül teljesületlen marad. Közös – szerelemmel, csalódással, banális apróságokkal teli – mindennapjaik Ilma szemszögéből, belső monológjaiból, gondolatfoszlányaiból sejlenek fel előttünk (a dőlt betűs E/1-es betoldások ugyancsak a szaggatottság érzetét erősítik az olvasóban), így Gerenda motivációi, érzelemvilága jobbára ismeretlen terep marad az olvasó előtt is. (Az E/1-es reflexiókból időnként kihallani a férfit is, aki rendszerint intim, szégyellnivaló vagy megrázó pillanatokat idéz fel, viszont nem világos, hogy mindez a saját hangján vagy Ilma elbeszélése révén jut-e el az olvasóhoz.) Mindenesetre azt nem lehet állítani, hogy a férfi élete nyitott könyv lenne Ilma előtt.

Bár a nőnek erős meggyőződése, hogy Gerendával igazi power couple-t alkothatnának („ők ketten, együtt, legyőzhetnék a világot”), hamar bizonyossá válik, hogy szerelme életéből Ilma csak egy nagyon szűk keresztmetszetet ismer. Nagyjából annyit, amennyit a férfi hajlandó megmutatni neki. Egy örök várakozás az élete, ami az ő értelmezésében csak egyféleképpen végződhet, éppen ezért éri sokként, amikor a férfi végül mást választ. A megaláztatás akkor pörög teljes fordulatszámra, amikor az esküvői meghívóból kell megtudnia, hogy Gerenda megházasodik. És a menyasszony bizony nem Ilma lesz.

Hiába érzi úgy, hogy szimbiózisban létezik a férfival,

Gerenda alternatív életeiből a legtöbbször szinte semmi sem tűnik fel neki.

Szerethetünk-e valakit, akiről jóformán nem tudunk semmit? Valódi lehet-e az a szerelem, amelyet egy olyan ember iránt táplálunk, aki csak egészen kicsit enged közel magához? Ilmában reflektálatlanul maradnak ezek a kérdések, de olvasóként képtelenség a szőnyeg alá söpörni őket. Főleg azért, mert Gerendának is fontos igazodási pont marad Ilma: habár sokszor törvényszerűnek tűnhetne, hogy egy-egy csalódás után életútjaik élesen elváljanak, mégis kitartanak egymás mellett.

A mindennapok pedig peregnek. A tanítással, anyja ápolásával, titkolt és kevésbé titkolt találkozásokkal telített időszakokat a történelmi események, popkulturális újdonságok, össznépi traumák és látványosságok tagolják. A Tisza-cipős tornatanár egyre emelkedik a kisvárosi ranglétrán, ennek az útnak viszont Ilma legfeljebb szemlélője lehet, alakítója sosem. Pedig vágyna többre is, csak éppen minduntalan falakba ütközik – olyanokba, melyeket éppen a szerelme húzott saját maga köré. Az évek során mégsem engedik el egymás kezét, az idő múlásával pedig nemcsak a kapcsolatuk, hanem ők maguk is alapvetően változnak. Szilasi ezt legszemléletesebben a test változásaival demonstrálja: nem fél megmutatni azt, amit más rejteget. Nem mond felette értékítéletet, nem mondja, hogy szép-e vagy épp csúnya ez a test, egyszerűen elénk tárja:
„A negyvenes évei közepén járt, a háta kissé meghajlott, egyértelmű volt, hogy a hasán megjelentek az első zsírpárnák, az arca pedig lefogyott, a kemény vonalak közül előugrottak a csontok, idős Unkasz. (…) A válla összement. A csípője kiszélesedett. (…) A comb vékonyabb, a híres vádliban visszeres már az izomzat.”

Bemutató.
A Kései házasságot a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, amelyet a pandémia miatt ezúttal online tartanak meg. Szilasi Lászlóval Valuska László beszélget. Mikor? Június 6-án szombaton 17 órától. Részletek>>

Ilma mindezt már-már szenvtelenül, egy kívülálló pozíciójából állapítja meg. Tud objektív lenni a férfival szemben, ez viszont nem tartja vissza attól, hogy végzetesen belegabalyodjon a saját érzéseibe. Egy olyan kusza érzelemcsomó rabja, amiből képtelenség szabadulni, ha vannak is rá kísérletek, azokról már a legelején kiderül, hogy reménytelenek. Ilma úgy érzi, egyedül ő ismeri ezt a férfit, és egyedül ő képes arra, hogy lehántsa a társadalom, a szűkebb közösség, a család által rárakott burkokat, és még az sem izgatja, ha a különböző rétegek alatt nincs semmi sem. Ez az elfogadás az, amely részéről a kapcsolat alapját adja: „Igazából nem érdekelte, hogy öreg, elfoglalt, házas, gyerekes, híres és csak testnevelésileg iskolázott, elvetemült kokettkirály. (…) Telnek az évek, és még mindig ragaszkodik hozzá. Gerenda, gondolta, Gerenda mindörökké.”

Ilma szerelme rendíthetetlen és pont.

Hollywood meg elmehet a fenébe, és mindazok, akik szerint a szerelem csak egyféle lehet.

Mert lehet, hogy sokszor fájó és sóvárgó és többnyire egyoldalú, de azt nem lehet mondani, hogy Ilma szerelme ne lenne tiszta és állhatatos. Szilasi ebben a regényében pedig elegánsan pöcköli félre a mesterségesen kreált és pattanásig fújt rózsaszín szerelembuborékokat. Nála a szerelem csontig hatol, és ez még akkor is igaz, ha az a csont már nincs sehol.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...
Beleolvasó

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

...
Nagy

Mora, Mészöly, Krusovszky, Bán, Szilasi - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Oscar nem gondolta volna, hogy a lányokkal vigyáznia kell. Aztán jött a cancel culture - Olvass bele!

Virginie Despentes, a francia irodalom punk provokátora ezúttal a #MeToo mozgalom, az internetes zaklatás, a cancel culture és a francia társadalom viszonyát boncolgatja.

...
Beleolvasó

A tudatos olvasást érdemes megtanulni, mert olyan, mint a meditáció

Kiolvasni egy könyvet nem ugyanaz, mint elolvasni. A tudatos olvasás művészete című könyvében Ella Berthoud bilioterapeuta elmagyarázza, hogyan hat az olvasás az agyunkra, a testi és lelki egészségünkre, ha odafigyelünk rá. Mutatunk egy részletet.

...
Beleolvasó

A perc, amikor rájössz, hogy a férjed egy másik nőt ejtett teherbe – Olvass bele a Brooklyn folytatásába!

Colm Tóibín új regényében megírta, hogyan folytatódik hőse, Eilis Lacey története húsz évvel azután, hogy az amerikai élet mellett döntött. Mutatunk egy részletet a könyvből. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Fájós fogú Ady Endre, párbajok és egy merész kamaszlány is van ebben a regényben

A fotográfuslány című ifjúsági regényben egy kamaszlány irodalmi bűntények után nyomoz, az Operában eldördül egy revolver, és még Ady is görkorcsolyát húz.

...
Gyerekirodalom

Egy kamaszlány a pattanásait próbálja eltüntetni, de közben láthatatlanná válik – Olvass bele!

Ethel éppen a kamaszkori csatáit vívja, nehezen boldogul a nagymamájával, az osztálytársaival és az arcán megjelenő pattanásokkal. De a helyzet akkor lesz csak igazán meredek, amikor váratlanul láthatatlanná válik. Olvass bele a regénybe!

...
Gyerekirodalom

8 könyv iskolakezdéshez a legkisebbeknek

Néhány nap múlva véget ér a vakáció és megkezdődik az iskola. A felkészüléshez, ráhangolódáshoz gyerekkönyveket ajánlunk a legkisebbeknek – elsősorban azoknak, akik most ismerik majd meg az iskola titokzatos világát.

Hírek
...
Nagy

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...
Szórakozás

John Malkovich Bolaño-szöveggel lép fel a Magyar Zene Házában

...
Szórakozás

A Netflix animációs sorozatban kelti életre az Alkonyat vámpírjait

...
Hírek

Vajon Merlin sírját találták meg Dél-Skóciában?

...
Szórakozás

„Ez a gyerek király lesz!” ‒ itt a Hunyadi-sorozat első előzetese

Kiemeltek
...
Szórakozás

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Az Addig írok, amíg élek állatbarát sztoikusként ábrázolja Nemere Istvánt. Szalma Sándor dokumentumfilmjének főszereplője az írásnak rendeli alá mindenapjait, közben egy kicsit mintha unná már a saját történeteit.

...
Nagy

Miért és mióta vannak fejezetek a könyvekben? 

Mára teljesen természetesnek tűnik, hogy a tagoltság és így az olvashatóság, a történetvezetés miatt fejezetekre tagolt könyveket olvasunk – de nem volt ez mindig így.

...
Szórakozás

Beképzelt Zeusz, Lenú és Lila, a Pingvin – szeptemberi streaming kedvencek

Ebben a hónapban is számos adaptáció érkezik a streaming platformokra: jön a Briliáns barátnőm utolsó évada, visszatérnek a lúzer kémek, Jeff Goldblumot pedig öntelt Zeuszként láthatjuk.