Szerelem a huszadik század árnyékában

Szerelem a huszadik század árnyékában

Szilasi László új regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésében ugyanakkor fogódzót, ha úgy tetszik, egyfajta keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események. A Kései házasság a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2020. május 31. |

Egy kapcsolat dinamikáját a résztvevők személyisége és egymáshoz való viszonya mellett a külső körülmények is erősen befolyásolják. A történelmi változások, a politika alakváltásai sokszor beszivárognak a hétköznapokba, ám tévedés lenne azt hinni, hogy Szilasi László új regényének hőseit alapvetően befolyásolná, mi történt Csernobilban vagy épp azon a napon, amikor Farkas Bertalan az űrbe ment. A szerelem topográfiáját nem, legfeljebb annak krónikáját központozzák a huszadik század második felének történelmi és társadalmi eseményei.

szilasi lászló
Kései házasság
Magvető, 2020, 192 oldal

Az új regényben mindenesetre visszatérünk Árpádharagosra, először is annak uszodájába, ahol az idős Ilma szeli a vizet, miközben a felszín alatt suhanva „szaggatottan és szigorúan végiggondolja az életét”. Ez a szaggatottság aztán az egész regény szerkezetét meghatározza. A rövid fejezetek akár önállóan is megállnák a helyüket, és ezt a percepciót erősíti, hogy mindegyik egy-egy jól körülhatárolható történelmi, társadalmi momentumhoz köthető – így aztán a múltbeli események felidézésekor felvillan például az amerikai nagykövetséget elhagyó Mindszenty vagy épp a hétszáz méter mélyen rekedt chilei bányászok alakja. Mindezt viszont úgy kell elképzelni, akár a háttérben villódzó tévéképernyőt: habár tudatában vagyunk mindannak, amit a kéken izzó keret mutat, figyelmünk nagyon is az előtérben zajló eseményekre koncentrál.

Ott pedig egy közel hatvanéves szerelem inkább fonákja, mint színe mutatkozik meg.

Ilma a hatvanas évek közepén még egyetemistaként ismerkedik meg a nála nyolc évvel idősebb válogatott magasugróval, Gerendával. Kapcsolatukba akár kódolva is lehetne a házasság, a család, a közös gyerek, és alapvetően nem Ilmán múlik, hogy Kádár János legvidámabbnak tartott barakkjában ez a vágy végül teljesületlen marad. Közös – szerelemmel, csalódással, banális apróságokkal teli – mindennapjaik Ilma szemszögéből, belső monológjaiból, gondolatfoszlányaiból sejlenek fel előttünk (a dőlt betűs E/1-es betoldások ugyancsak a szaggatottság érzetét erősítik az olvasóban), így Gerenda motivációi, érzelemvilága jobbára ismeretlen terep marad az olvasó előtt is. (Az E/1-es reflexiókból időnként kihallani a férfit is, aki rendszerint intim, szégyellnivaló vagy megrázó pillanatokat idéz fel, viszont nem világos, hogy mindez a saját hangján vagy Ilma elbeszélése révén jut-e el az olvasóhoz.) Mindenesetre azt nem lehet állítani, hogy a férfi élete nyitott könyv lenne Ilma előtt.

Bár a nőnek erős meggyőződése, hogy Gerendával igazi power couple-t alkothatnának („ők ketten, együtt, legyőzhetnék a világot”), hamar bizonyossá válik, hogy szerelme életéből Ilma csak egy nagyon szűk keresztmetszetet ismer. Nagyjából annyit, amennyit a férfi hajlandó megmutatni neki. Egy örök várakozás az élete, ami az ő értelmezésében csak egyféleképpen végződhet, éppen ezért éri sokként, amikor a férfi végül mást választ. A megaláztatás akkor pörög teljes fordulatszámra, amikor az esküvői meghívóból kell megtudnia, hogy Gerenda megházasodik. És a menyasszony bizony nem Ilma lesz.

Hiába érzi úgy, hogy szimbiózisban létezik a férfival,

Gerenda alternatív életeiből a legtöbbször szinte semmi sem tűnik fel neki.

Szerethetünk-e valakit, akiről jóformán nem tudunk semmit? Valódi lehet-e az a szerelem, amelyet egy olyan ember iránt táplálunk, aki csak egészen kicsit enged közel magához? Ilmában reflektálatlanul maradnak ezek a kérdések, de olvasóként képtelenség a szőnyeg alá söpörni őket. Főleg azért, mert Gerendának is fontos igazodási pont marad Ilma: habár sokszor törvényszerűnek tűnhetne, hogy egy-egy csalódás után életútjaik élesen elváljanak, mégis kitartanak egymás mellett.

A mindennapok pedig peregnek. A tanítással, anyja ápolásával, titkolt és kevésbé titkolt találkozásokkal telített időszakokat a történelmi események, popkulturális újdonságok, össznépi traumák és látványosságok tagolják. A Tisza-cipős tornatanár egyre emelkedik a kisvárosi ranglétrán, ennek az útnak viszont Ilma legfeljebb szemlélője lehet, alakítója sosem. Pedig vágyna többre is, csak éppen minduntalan falakba ütközik – olyanokba, melyeket éppen a szerelme húzott saját maga köré. Az évek során mégsem engedik el egymás kezét, az idő múlásával pedig nemcsak a kapcsolatuk, hanem ők maguk is alapvetően változnak. Szilasi ezt legszemléletesebben a test változásaival demonstrálja: nem fél megmutatni azt, amit más rejteget. Nem mond felette értékítéletet, nem mondja, hogy szép-e vagy épp csúnya ez a test, egyszerűen elénk tárja:
„A negyvenes évei közepén járt, a háta kissé meghajlott, egyértelmű volt, hogy a hasán megjelentek az első zsírpárnák, az arca pedig lefogyott, a kemény vonalak közül előugrottak a csontok, idős Unkasz. (…) A válla összement. A csípője kiszélesedett. (…) A comb vékonyabb, a híres vádliban visszeres már az izomzat.”

Bemutató.
A Kései házasságot a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, amelyet a pandémia miatt ezúttal online tartanak meg. Szilasi Lászlóval Valuska László beszélget. Mikor? Június 6-án szombaton 17 órától. Részletek>>

Ilma mindezt már-már szenvtelenül, egy kívülálló pozíciójából állapítja meg. Tud objektív lenni a férfival szemben, ez viszont nem tartja vissza attól, hogy végzetesen belegabalyodjon a saját érzéseibe. Egy olyan kusza érzelemcsomó rabja, amiből képtelenség szabadulni, ha vannak is rá kísérletek, azokról már a legelején kiderül, hogy reménytelenek. Ilma úgy érzi, egyedül ő ismeri ezt a férfit, és egyedül ő képes arra, hogy lehántsa a társadalom, a szűkebb közösség, a család által rárakott burkokat, és még az sem izgatja, ha a különböző rétegek alatt nincs semmi sem. Ez az elfogadás az, amely részéről a kapcsolat alapját adja: „Igazából nem érdekelte, hogy öreg, elfoglalt, házas, gyerekes, híres és csak testnevelésileg iskolázott, elvetemült kokettkirály. (…) Telnek az évek, és még mindig ragaszkodik hozzá. Gerenda, gondolta, Gerenda mindörökké.”

Ilma szerelme rendíthetetlen és pont.

Hollywood meg elmehet a fenébe, és mindazok, akik szerint a szerelem csak egyféle lehet.

Mert lehet, hogy sokszor fájó és sóvárgó és többnyire egyoldalú, de azt nem lehet mondani, hogy Ilma szerelme ne lenne tiszta és állhatatos. Szilasi ebben a regényében pedig elegánsan pöcköli félre a mesterségesen kreált és pattanásig fújt rózsaszín szerelembuborékokat. Nála a szerelem csontig hatol, és ez még akkor is igaz, ha az a csont már nincs sehol.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...
Beleolvasó

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

...
Nagy

Mora, Mészöly, Krusovszky, Bán, Szilasi - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

...
Gyerekirodalom

Petőfi Sanyinak mindig kijön a lépés

A Petőfi-vírus Bánki Éva első ifjúsági regénye, amelynek egyik kulcsfigurája egy nagydumás fiú, Sanyi, aki a tanárok szerint soha semmiben nem tud alulmaradni, és még az is lehet, hogy szuperhős-komplexusa van. Olvass bele a kötetbe!

...
Gyerekirodalom

A zene segíthet előrejelezni az olvasási nehézségeket

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét.

Hírek
...
Hírek

Könyvesblokk: Odüsszeusz hű feleségétől Virginia Woolfon át az olasz hegyekig

...
Zöld

Megölt újságíróról és őslakos szakértőről neveztek el két élesztőgombafajt

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Dr. Máté Gábor a depresszió szorításában fordult először a terápia felé

...
Hírek

Orbán Balázs Székelyföld-köteteire és Széchenyi-ritkaságra is lehet licitálni egy aukción

...
Hírek

Elhunyt Dubravka Ugrešić, horvát-holland író

...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

...
Gyerekirodalom

Petőfi Sanyinak mindig kijön a lépés

...
Hírek

Petőfi Fedél Nélkül: tematikus különszámmal jelentkezik az utcalap

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk.