Szerelem a huszadik század árnyékában

Szerelem a huszadik század árnyékában

Szilasi László új regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésében ugyanakkor fogódzót, ha úgy tetszik, egyfajta keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események. A Kései házasság a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2020. május 31. |

Egy kapcsolat dinamikáját a résztvevők személyisége és egymáshoz való viszonya mellett a külső körülmények is erősen befolyásolják. A történelmi változások, a politika alakváltásai sokszor beszivárognak a hétköznapokba, ám tévedés lenne azt hinni, hogy Szilasi László új regényének hőseit alapvetően befolyásolná, mi történt Csernobilban vagy épp azon a napon, amikor Farkas Bertalan az űrbe ment. A szerelem topográfiáját nem, legfeljebb annak krónikáját központozzák a huszadik század második felének történelmi és társadalmi eseményei.

szilasi lászló
Kései házasság
Magvető, 2020, 192 oldal

Az új regényben mindenesetre visszatérünk Árpádharagosra, először is annak uszodájába, ahol az idős Ilma szeli a vizet, miközben a felszín alatt suhanva „szaggatottan és szigorúan végiggondolja az életét”. Ez a szaggatottság aztán az egész regény szerkezetét meghatározza. A rövid fejezetek akár önállóan is megállnák a helyüket, és ezt a percepciót erősíti, hogy mindegyik egy-egy jól körülhatárolható történelmi, társadalmi momentumhoz köthető – így aztán a múltbeli események felidézésekor felvillan például az amerikai nagykövetséget elhagyó Mindszenty vagy épp a hétszáz méter mélyen rekedt chilei bányászok alakja. Mindezt viszont úgy kell elképzelni, akár a háttérben villódzó tévéképernyőt: habár tudatában vagyunk mindannak, amit a kéken izzó keret mutat, figyelmünk nagyon is az előtérben zajló eseményekre koncentrál.

Ott pedig egy közel hatvanéves szerelem inkább fonákja, mint színe mutatkozik meg.

Ilma a hatvanas évek közepén még egyetemistaként ismerkedik meg a nála nyolc évvel idősebb válogatott magasugróval, Gerendával. Kapcsolatukba akár kódolva is lehetne a házasság, a család, a közös gyerek, és alapvetően nem Ilmán múlik, hogy Kádár János legvidámabbnak tartott barakkjában ez a vágy végül teljesületlen marad. Közös – szerelemmel, csalódással, banális apróságokkal teli – mindennapjaik Ilma szemszögéből, belső monológjaiból, gondolatfoszlányaiból sejlenek fel előttünk (a dőlt betűs E/1-es betoldások ugyancsak a szaggatottság érzetét erősítik az olvasóban), így Gerenda motivációi, érzelemvilága jobbára ismeretlen terep marad az olvasó előtt is. (Az E/1-es reflexiókból időnként kihallani a férfit is, aki rendszerint intim, szégyellnivaló vagy megrázó pillanatokat idéz fel, viszont nem világos, hogy mindez a saját hangján vagy Ilma elbeszélése révén jut-e el az olvasóhoz.) Mindenesetre azt nem lehet állítani, hogy a férfi élete nyitott könyv lenne Ilma előtt.

Bár a nőnek erős meggyőződése, hogy Gerendával igazi power couple-t alkothatnának („ők ketten, együtt, legyőzhetnék a világot”), hamar bizonyossá válik, hogy szerelme életéből Ilma csak egy nagyon szűk keresztmetszetet ismer. Nagyjából annyit, amennyit a férfi hajlandó megmutatni neki. Egy örök várakozás az élete, ami az ő értelmezésében csak egyféleképpen végződhet, éppen ezért éri sokként, amikor a férfi végül mást választ. A megaláztatás akkor pörög teljes fordulatszámra, amikor az esküvői meghívóból kell megtudnia, hogy Gerenda megházasodik. És a menyasszony bizony nem Ilma lesz.

Hiába érzi úgy, hogy szimbiózisban létezik a férfival,

Gerenda alternatív életeiből a legtöbbször szinte semmi sem tűnik fel neki.

Szerethetünk-e valakit, akiről jóformán nem tudunk semmit? Valódi lehet-e az a szerelem, amelyet egy olyan ember iránt táplálunk, aki csak egészen kicsit enged közel magához? Ilmában reflektálatlanul maradnak ezek a kérdések, de olvasóként képtelenség a szőnyeg alá söpörni őket. Főleg azért, mert Gerendának is fontos igazodási pont marad Ilma: habár sokszor törvényszerűnek tűnhetne, hogy egy-egy csalódás után életútjaik élesen elváljanak, mégis kitartanak egymás mellett.

A mindennapok pedig peregnek. A tanítással, anyja ápolásával, titkolt és kevésbé titkolt találkozásokkal telített időszakokat a történelmi események, popkulturális újdonságok, össznépi traumák és látványosságok tagolják. A Tisza-cipős tornatanár egyre emelkedik a kisvárosi ranglétrán, ennek az útnak viszont Ilma legfeljebb szemlélője lehet, alakítója sosem. Pedig vágyna többre is, csak éppen minduntalan falakba ütközik – olyanokba, melyeket éppen a szerelme húzott saját maga köré. Az évek során mégsem engedik el egymás kezét, az idő múlásával pedig nemcsak a kapcsolatuk, hanem ők maguk is alapvetően változnak. Szilasi ezt legszemléletesebben a test változásaival demonstrálja: nem fél megmutatni azt, amit más rejteget. Nem mond felette értékítéletet, nem mondja, hogy szép-e vagy épp csúnya ez a test, egyszerűen elénk tárja:
„A negyvenes évei közepén járt, a háta kissé meghajlott, egyértelmű volt, hogy a hasán megjelentek az első zsírpárnák, az arca pedig lefogyott, a kemény vonalak közül előugrottak a csontok, idős Unkasz. (…) A válla összement. A csípője kiszélesedett. (…) A comb vékonyabb, a híres vádliban visszeres már az izomzat.”

Bemutató.
A Kései házasságot a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, amelyet a pandémia miatt ezúttal online tartanak meg. Szilasi Lászlóval Valuska László beszélget. Mikor? Június 6-án szombaton 17 órától. Részletek>>

Ilma mindezt már-már szenvtelenül, egy kívülálló pozíciójából állapítja meg. Tud objektív lenni a férfival szemben, ez viszont nem tartja vissza attól, hogy végzetesen belegabalyodjon a saját érzéseibe. Egy olyan kusza érzelemcsomó rabja, amiből képtelenség szabadulni, ha vannak is rá kísérletek, azokról már a legelején kiderül, hogy reménytelenek. Ilma úgy érzi, egyedül ő ismeri ezt a férfit, és egyedül ő képes arra, hogy lehántsa a társadalom, a szűkebb közösség, a család által rárakott burkokat, és még az sem izgatja, ha a különböző rétegek alatt nincs semmi sem. Ez az elfogadás az, amely részéről a kapcsolat alapját adja: „Igazából nem érdekelte, hogy öreg, elfoglalt, házas, gyerekes, híres és csak testnevelésileg iskolázott, elvetemült kokettkirály. (…) Telnek az évek, és még mindig ragaszkodik hozzá. Gerenda, gondolta, Gerenda mindörökké.”

Ilma szerelme rendíthetetlen és pont.

Hollywood meg elmehet a fenébe, és mindazok, akik szerint a szerelem csak egyféle lehet.

Mert lehet, hogy sokszor fájó és sóvárgó és többnyire egyoldalú, de azt nem lehet mondani, hogy Ilma szerelme ne lenne tiszta és állhatatos. Szilasi ebben a regényében pedig elegánsan pöcköli félre a mesterségesen kreált és pattanásig fújt rózsaszín szerelembuborékokat. Nála a szerelem csontig hatol, és ez még akkor is igaz, ha az a csont már nincs sehol.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...
Beleolvasó

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

...
Nagy

Mora, Mészöly, Krusovszky, Bán, Szilasi - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Az évtized könyve
...
Nagy

Hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker?

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

Olvass!
...
Beleolvasó

Oravecz Imre azután kezdett el naplót írni, hogy kicsúszott a lába alól a talaj

A Kedves John. Levelek Kaliforniába egyszerre önéletrajzi vallomás és a rendszerváltozás korrajza. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szobotka hősei sokat adnak a látszatra, de emiatt sosem lehetnek igazán boldogok

Zsúfolt budai társbérletek, elfojtott vágyak és félelmek, bonyolult emberi kapcsolatok, szövevényes szerelmek tárulnak elénk Szobotka Tibor klasszikussá vált, 1956-ban játszódó regényében. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

A post-truth mágikus világában elmosódik a tények és a vélemények közti különbség

Vajon miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméletnek? Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében azt járja körbe, mit is jelent a post-truth, illetve a dezinformáció kora, és miért virágzik a mai álhír-ipar. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Mackesy varázslatos barátságkötete lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Charlie Mackesy A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló című könyvét választotta.

...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében a meséken innen és túl vizsgáljuk meg, mi zajlik éppen a könyvpiacon, a kiadóknál, a boltokban, az írók és az illusztrátorok műhelyeiben. A legszebb mesékről, klasszikusokról és újdonságokról, provokatív ifjúsági regényekről beszélget Szekeres Niki és Ruff Orsolya.

...
Szívünk rajta

A Kamaszmonológokban nincs tabu

Februárban A szívem egy bezárt bódé lett a Szívünk rajta kiemelt könyve, amelynek történetei érzékenyen rezonálnak a kamaszok testi és lelki változásaira, félelmeire, frusztrációira és örömeire.

Hírek
...
Hírek

Bookline top50: Kepes volt februárban a legnépszerűbb

...
Hírek

Öngyilkos gondolatai voltak Meghan Markle-nak

...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

...
Hírek

Octavia E. Butlerről nevezték el a Mars-leszállóhelyet

...
Hírek

Újra elérhető az 5mondatok

...
Hírek

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével díjazták a Természetes fényt a Berlinálén

...
Hírek

Colson Whitehead ezeket tanácsolja az írni vágyóknak

...
Hírek

Ez Greta Gerwig tíz kedvenc könyve

...
Hírek

Woody Allen, Durica Katarina és színészek személyes történetei [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?

Géraldine Schwarz az Emlékezet nélkül című esszéregénye segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. Interjú.

...
Nagy

Fehér Boldizsár: Nátán, Súnemből

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2019-beFehér Boldizsár nyerte el Vak majom című regényével, ami a Magvető Kiadónál jelent meg. 2020-ban havonta jelentkezett Hogyan legyünk népszerűek és szerezzünk barátokat című tárcasorozatával.

...
Nagy

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

Idén 25 éves Danny Boyle kultfilmje, a Trainspotting, amely Irvine Welsh azonos című regényéből készült.

...
Kritika

Az apokalipszis mi magunk vagyunk

Florian Herscht leveleket írogat Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. A Herscht 07769 a hét könyve, írásunk kisebb szpojlereket tartalmaz.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti.