Borítópornó: Ablonczy Balázs – Ismeretlen Trianon

Borítópornó: Ablonczy Balázs – Ismeretlen Trianon

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Hegyi Péterrel beszélgettünk Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötetének borítójáról, amelynek egészen különleges története van. A kötetet június 4-én a nyári Margón mutatják be

Forgách Kinga | 2020. május 26. |

Lila, vonatos borítót kapott Ablonczy Balázs új kötete, a Jaffa Kiadónál megjelent Ismeretlen Trianon, amely azt kutatja, hogy a különböző társadalmi csoportok miként élték meg a háborús összeomlás, az elharapózó erőszak, az egymást sebesen követő kormányok és a trianoni békeszerződés éveit (olvass bele ITT). A borítókép alapját adó fénykép a Fortepan adatbázisából származik, a forrás felkutatásakor pedig az is kiderült, hogy a képnek nemcsak, hogy van köze a békeszerződéshez, de anélkül valószínűleg el sem készült volna.

Ablonczy Balázs
Ismeretlen Trianon  - Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921
Jaffa, 2020, 272 oldal

Hogyan készült el a borító, mi volt a kiindulási alap a tervezéskor?

A tervezés első fázisában a könyv szerkesztője, Nemes Krisztián küldött nekem pár fortepanos képet. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy a szerkesztő a témát nézi, én viszont a vizualitást. Vagyis a képek számomra nem voltak annyira izgalmasak, nem éreztem, hogy bármelyik méltó folytatása lehet Ablonczy Balázs korábbi, Trianon-legendák című könyvének, ami egy érdekes borítót kapott a sárga éggel, a magányos kis alakkal és a furcsa hangulatával. Szóval látszott, hogy a kiválasztott képekkel nem lehet folytatni a sorozatot, viszont Krisztián ötletei között volt egy jó téma is, a távozó vonat, vasútállomás, vagonírozás, szétszakított család motívuma. Úgyhogy elkezdtem a Fortepanon olyan képeket keresni, amiken család, vonat, vagy hasonló szerepel, és megfelel a kornak is. A cél az volt, hogy találjak egy jó beállítású fotót, amibe bele lehet képzelni a trianonos témát is. Az is megfordult a fejemben, hogy ha nem találok megfelelő fotót, akkor montázst készítek, de ráakadtam egy jó képre, amin egy távolodó vonat és egy fél család (két nő és egy gyerek) látható.

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni - Könyves magazin

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

Hogyan kapcsolódik a borítód vizuálisan a sorozat korábbi könyvéhez, a Trianon-legendákhoz?

Fontos volt nekem, hogy az előző borítón visszaköszönő furcsa hangulatot, amit a kivágott képpel, a természetellenes színezéssel, és a furcsa, oda nem illő felhők elhelyezésével értem el, valahogy ezen a borítón is tovább tudjam vinni. Kifejezetten örültem, hogy a felhők helyett most berakhattam egy kis mesterséges vonatfüstöt, ami motivikusan majdnem ugyanolyan, de azért mégsem.

Annyit tennék még hozzá, hogy a jaffás történelmi könyvsorozat szerintem vizuálisan nagyon rendben van. Hihetetlen szabad kezet kapok. Csak egy régi fotóból kell kiindulnom, de azt csinálok vele, amit akarok. Nincs szabály, nincs konkrét szín vagy font, amihez ragaszkodnom kéne, mégis kialakult egy egységes stílus, ami jellemzi az egészet. Nagyon büszke vagyok rá, szerintem jó, hogy ilyen laza és vagány is tud lenni egy történelmi témájú sorozat.

Bemutató
Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötetét a nyári Margón mutatják be, amely a pandémia miatt idén online lesz, és a fesztivál Facebook-oldalán lehet majd követni. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget majd június 4-én 20 órától. Részletek erre>>

Hogyan derült ki a borítón szereplő kép története?

Amikor a nyomdai előkészítés elkezdődött, és Krisztián megnézte a jogokat a Fortepanon, akkor derült ki, hogy ismeri a kép tulajdonosát, Morvay Kingát. Felhívta és megkérdezte, hogy mit szólna, ha a borítóhoz használnánk a fotót. Ő mondta el, hogy a képnek valóban köze van Trianonhoz, ráadásul nagyon is húsba vágóan, pontosan egy szétszakított család látható a fotón, Arad környékén. Szerintem nagyon érdekes, hogy a borító tervezésekor előjött a múltból egy pontosan a könyvbe illő történet. Az, hogy ennyire véletlenül csöppentünk bele ennek a családnak a múltjába, nekem azt jelzi, hogy mennyire itt van még ez a történet, szinte mindenki családjában ott lapul. Az enyémben is.

Forrás: Fortepan

A kép történetéről Nemes Krisztián, a kötet szerkesztője ezt mondta:

Amikor a borítófotót kreditáltam a könyvben, észrevettem, hogy ez a kép az egyik kedves régi általános iskolai osztálytársam, Morvay Kinga családi hagyatékából való. Kinga lelkes családfakutató, és elég terjedelmes fényképes hagyaték segíti ezt a munkáját. Gondoltam, elküldöm neki megmutatni a borítót. Ő pedig elmesélte nekem a kép történetét: 

Kinga ükapja, Vértes Károly (1876–1936) szenvedélyes amatőr fotográfus volt, Aradon volt tanító, de a román megszállás után nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért 1919 szeptemberében elbocsátották állásából. Ezután kényszerűségből 1924-ig az Arad−Csanádi (ACSEV) vasútnál volt gépszolga, majd irodista lett, de végül ettől az állásától is megfosztották. 1925-ben jött át Magyarországra, Jászberényben telepedett le, ahol bátyja, Vértes Alajos élt akkor már hosszabb ideje. Felesége, két lánya és az unokák néhány évig még Aradon maradtak, de rendszeresen látogatták őt. Az egyik ilyen alkalommal készítette róluk ezt a felvételt a jászberényi vasúti hídnál, a hozzá írott feljegyzés szerint „abban a pillanatban, mikor Hatvan felé ment a d.u. személyvonat”.

Így derült ki, hogy a fotónak nagyon is van köze Trianonhoz.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

...
Kritika

Milyen lenne ma magyarnak lenni, ha máshogy alakul Trianon?

Száz év telt el a trianoni békeszerződés aláírása óta, de az emlékezetpolitikát még mindig a „mi lett volna, ha…” kérdés határozza meg. A Nézzünk bizakodva a múltba! szerzői éppen ezért izgalmas novellákban képzelték el, mi kellett volna ahhoz, hogy máshogy alakuljon a magyar történelem. 

...
Beleolvasó

A 100 éve aláírt Trianon mitikus magyarázatai aligha szolgálják a nemzeti önismeretet

Száz éve írták alá a trianoni szerződést. Ablonczy Balázs új kötete arra fókuszál, miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát.

...
Kritika

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

Margaret Atwood a Pénelopeia című kisregényében Odüsszeusz otthon hagyott feleségének szemszögéből meséli újra a jól ismert ókori történetet. A korabeli fake newstől, meg persze vértől és árulástól tocsogó kisregény alapjaiban nem változtat a jól rögzült Odüsszeusz-képen, de izgalmasan árnyalja azt. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

...
Kolozsi Orsolya

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?