Borítópornó: Ablonczy Balázs – Ismeretlen Trianon

Borítópornó: Ablonczy Balázs – Ismeretlen Trianon

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Hegyi Péterrel beszélgettünk Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötetének borítójáról, amelynek egészen különleges története van. A kötetet június 4-én a nyári Margón mutatják be

Forgách Kinga | 2020. május 26. |

Lila, vonatos borítót kapott Ablonczy Balázs új kötete, a Jaffa Kiadónál megjelent Ismeretlen Trianon, amely azt kutatja, hogy a különböző társadalmi csoportok miként élték meg a háborús összeomlás, az elharapózó erőszak, az egymást sebesen követő kormányok és a trianoni békeszerződés éveit (olvass bele ITT). A borítókép alapját adó fénykép a Fortepan adatbázisából származik, a forrás felkutatásakor pedig az is kiderült, hogy a képnek nemcsak, hogy van köze a békeszerződéshez, de anélkül valószínűleg el sem készült volna.

Ablonczy Balázs
Ismeretlen Trianon  - Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921
Jaffa, 2020, 272 oldal

Hogyan készült el a borító, mi volt a kiindulási alap a tervezéskor?

A tervezés első fázisában a könyv szerkesztője, Nemes Krisztián küldött nekem pár fortepanos képet. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy a szerkesztő a témát nézi, én viszont a vizualitást. Vagyis a képek számomra nem voltak annyira izgalmasak, nem éreztem, hogy bármelyik méltó folytatása lehet Ablonczy Balázs korábbi, Trianon-legendák című könyvének, ami egy érdekes borítót kapott a sárga éggel, a magányos kis alakkal és a furcsa hangulatával. Szóval látszott, hogy a kiválasztott képekkel nem lehet folytatni a sorozatot, viszont Krisztián ötletei között volt egy jó téma is, a távozó vonat, vasútállomás, vagonírozás, szétszakított család motívuma. Úgyhogy elkezdtem a Fortepanon olyan képeket keresni, amiken család, vonat, vagy hasonló szerepel, és megfelel a kornak is. A cél az volt, hogy találjak egy jó beállítású fotót, amibe bele lehet képzelni a trianonos témát is. Az is megfordult a fejemben, hogy ha nem találok megfelelő fotót, akkor montázst készítek, de ráakadtam egy jó képre, amin egy távolodó vonat és egy fél család (két nő és egy gyerek) látható.

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni - Könyves magazin

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

Hogyan kapcsolódik a borítód vizuálisan a sorozat korábbi könyvéhez, a Trianon-legendákhoz?

Fontos volt nekem, hogy az előző borítón visszaköszönő furcsa hangulatot, amit a kivágott képpel, a természetellenes színezéssel, és a furcsa, oda nem illő felhők elhelyezésével értem el, valahogy ezen a borítón is tovább tudjam vinni. Kifejezetten örültem, hogy a felhők helyett most berakhattam egy kis mesterséges vonatfüstöt, ami motivikusan majdnem ugyanolyan, de azért mégsem.

Annyit tennék még hozzá, hogy a jaffás történelmi könyvsorozat szerintem vizuálisan nagyon rendben van. Hihetetlen szabad kezet kapok. Csak egy régi fotóból kell kiindulnom, de azt csinálok vele, amit akarok. Nincs szabály, nincs konkrét szín vagy font, amihez ragaszkodnom kéne, mégis kialakult egy egységes stílus, ami jellemzi az egészet. Nagyon büszke vagyok rá, szerintem jó, hogy ilyen laza és vagány is tud lenni egy történelmi témájú sorozat.

Bemutató
Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötetét a nyári Margón mutatják be, amely a pandémia miatt idén online lesz, és a fesztivál Facebook-oldalán lehet majd követni. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget majd június 4-én 20 órától. Részletek erre>>

Hogyan derült ki a borítón szereplő kép története?

Amikor a nyomdai előkészítés elkezdődött, és Krisztián megnézte a jogokat a Fortepanon, akkor derült ki, hogy ismeri a kép tulajdonosát, Morvay Kingát. Felhívta és megkérdezte, hogy mit szólna, ha a borítóhoz használnánk a fotót. Ő mondta el, hogy a képnek valóban köze van Trianonhoz, ráadásul nagyon is húsba vágóan, pontosan egy szétszakított család látható a fotón, Arad környékén. Szerintem nagyon érdekes, hogy a borító tervezésekor előjött a múltból egy pontosan a könyvbe illő történet. Az, hogy ennyire véletlenül csöppentünk bele ennek a családnak a múltjába, nekem azt jelzi, hogy mennyire itt van még ez a történet, szinte mindenki családjában ott lapul. Az enyémben is.

Forrás: Fortepan

A kép történetéről Nemes Krisztián, a kötet szerkesztője ezt mondta:

Amikor a borítófotót kreditáltam a könyvben, észrevettem, hogy ez a kép az egyik kedves régi általános iskolai osztálytársam, Morvay Kinga családi hagyatékából való. Kinga lelkes családfakutató, és elég terjedelmes fényképes hagyaték segíti ezt a munkáját. Gondoltam, elküldöm neki megmutatni a borítót. Ő pedig elmesélte nekem a kép történetét: 

Kinga ükapja, Vértes Károly (1876–1936) szenvedélyes amatőr fotográfus volt, Aradon volt tanító, de a román megszállás után nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért 1919 szeptemberében elbocsátották állásából. Ezután kényszerűségből 1924-ig az Arad−Csanádi (ACSEV) vasútnál volt gépszolga, majd irodista lett, de végül ettől az állásától is megfosztották. 1925-ben jött át Magyarországra, Jászberényben telepedett le, ahol bátyja, Vértes Alajos élt akkor már hosszabb ideje. Felesége, két lánya és az unokák néhány évig még Aradon maradtak, de rendszeresen látogatták őt. Az egyik ilyen alkalommal készítette róluk ezt a felvételt a jászberényi vasúti hídnál, a hozzá írott feljegyzés szerint „abban a pillanatban, mikor Hatvan felé ment a d.u. személyvonat”.

Így derült ki, hogy a fotónak nagyon is van köze Trianonhoz.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

...
Kritika

Milyen lenne ma magyarnak lenni, ha máshogy alakul Trianon?

Száz év telt el a trianoni békeszerződés aláírása óta, de az emlékezetpolitikát még mindig a „mi lett volna, ha…” kérdés határozza meg. A Nézzünk bizakodva a múltba! szerzői éppen ezért izgalmas novellákban képzelték el, mi kellett volna ahhoz, hogy máshogy alakuljon a magyar történelem. 

...
Beleolvasó

A 100 éve aláírt Trianon mitikus magyarázatai aligha szolgálják a nemzeti önismeretet

Száz éve írták alá a trianoni szerződést. Ablonczy Balázs új kötete arra fókuszál, miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.