Borítópornó: Ablonczy Balázs – Ismeretlen Trianon

Borítópornó: Ablonczy Balázs – Ismeretlen Trianon

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Hegyi Péterrel beszélgettünk Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötetének borítójáról, amelynek egészen különleges története van. A kötetet június 4-én a nyári Margón mutatják be

Forgách Kinga | 2020. május 26. |

Lila, vonatos borítót kapott Ablonczy Balázs új kötete, a Jaffa Kiadónál megjelent Ismeretlen Trianon, amely azt kutatja, hogy a különböző társadalmi csoportok miként élték meg a háborús összeomlás, az elharapózó erőszak, az egymást sebesen követő kormányok és a trianoni békeszerződés éveit (olvass bele ITT). A borítókép alapját adó fénykép a Fortepan adatbázisából származik, a forrás felkutatásakor pedig az is kiderült, hogy a képnek nemcsak, hogy van köze a békeszerződéshez, de anélkül valószínűleg el sem készült volna.

Ablonczy Balázs
Ismeretlen Trianon  - Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921
Jaffa, 2020, 272 oldal

Hogyan készült el a borító, mi volt a kiindulási alap a tervezéskor?

A tervezés első fázisában a könyv szerkesztője, Nemes Krisztián küldött nekem pár fortepanos képet. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy a szerkesztő a témát nézi, én viszont a vizualitást. Vagyis a képek számomra nem voltak annyira izgalmasak, nem éreztem, hogy bármelyik méltó folytatása lehet Ablonczy Balázs korábbi, Trianon-legendák című könyvének, ami egy érdekes borítót kapott a sárga éggel, a magányos kis alakkal és a furcsa hangulatával. Szóval látszott, hogy a kiválasztott képekkel nem lehet folytatni a sorozatot, viszont Krisztián ötletei között volt egy jó téma is, a távozó vonat, vasútállomás, vagonírozás, szétszakított család motívuma. Úgyhogy elkezdtem a Fortepanon olyan képeket keresni, amiken család, vonat, vagy hasonló szerepel, és megfelel a kornak is. A cél az volt, hogy találjak egy jó beállítású fotót, amibe bele lehet képzelni a trianonos témát is. Az is megfordult a fejemben, hogy ha nem találok megfelelő fotót, akkor montázst készítek, de ráakadtam egy jó képre, amin egy távolodó vonat és egy fél család (két nő és egy gyerek) látható.

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni - Könyves magazin

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

Hogyan kapcsolódik a borítód vizuálisan a sorozat korábbi könyvéhez, a Trianon-legendákhoz?

Fontos volt nekem, hogy az előző borítón visszaköszönő furcsa hangulatot, amit a kivágott képpel, a természetellenes színezéssel, és a furcsa, oda nem illő felhők elhelyezésével értem el, valahogy ezen a borítón is tovább tudjam vinni. Kifejezetten örültem, hogy a felhők helyett most berakhattam egy kis mesterséges vonatfüstöt, ami motivikusan majdnem ugyanolyan, de azért mégsem.

Annyit tennék még hozzá, hogy a jaffás történelmi könyvsorozat szerintem vizuálisan nagyon rendben van. Hihetetlen szabad kezet kapok. Csak egy régi fotóból kell kiindulnom, de azt csinálok vele, amit akarok. Nincs szabály, nincs konkrét szín vagy font, amihez ragaszkodnom kéne, mégis kialakult egy egységes stílus, ami jellemzi az egészet. Nagyon büszke vagyok rá, szerintem jó, hogy ilyen laza és vagány is tud lenni egy történelmi témájú sorozat.

Bemutató
Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötetét a nyári Margón mutatják be, amely a pandémia miatt idén online lesz, és a fesztivál Facebook-oldalán lehet majd követni. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget majd június 4-én 20 órától. Részletek erre>>

Hogyan derült ki a borítón szereplő kép története?

Amikor a nyomdai előkészítés elkezdődött, és Krisztián megnézte a jogokat a Fortepanon, akkor derült ki, hogy ismeri a kép tulajdonosát, Morvay Kingát. Felhívta és megkérdezte, hogy mit szólna, ha a borítóhoz használnánk a fotót. Ő mondta el, hogy a képnek valóban köze van Trianonhoz, ráadásul nagyon is húsba vágóan, pontosan egy szétszakított család látható a fotón, Arad környékén. Szerintem nagyon érdekes, hogy a borító tervezésekor előjött a múltból egy pontosan a könyvbe illő történet. Az, hogy ennyire véletlenül csöppentünk bele ennek a családnak a múltjába, nekem azt jelzi, hogy mennyire itt van még ez a történet, szinte mindenki családjában ott lapul. Az enyémben is.

Forrás: Fortepan

A kép történetéről Nemes Krisztián, a kötet szerkesztője ezt mondta:

Amikor a borítófotót kreditáltam a könyvben, észrevettem, hogy ez a kép az egyik kedves régi általános iskolai osztálytársam, Morvay Kinga családi hagyatékából való. Kinga lelkes családfakutató, és elég terjedelmes fényképes hagyaték segíti ezt a munkáját. Gondoltam, elküldöm neki megmutatni a borítót. Ő pedig elmesélte nekem a kép történetét: 

Kinga ükapja, Vértes Károly (1876–1936) szenvedélyes amatőr fotográfus volt, Aradon volt tanító, de a román megszállás után nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért 1919 szeptemberében elbocsátották állásából. Ezután kényszerűségből 1924-ig az Arad−Csanádi (ACSEV) vasútnál volt gépszolga, majd irodista lett, de végül ettől az állásától is megfosztották. 1925-ben jött át Magyarországra, Jászberényben telepedett le, ahol bátyja, Vértes Alajos élt akkor már hosszabb ideje. Felesége, két lánya és az unokák néhány évig még Aradon maradtak, de rendszeresen látogatták őt. Az egyik ilyen alkalommal készítette róluk ezt a felvételt a jászberényi vasúti hídnál, a hozzá írott feljegyzés szerint „abban a pillanatban, mikor Hatvan felé ment a d.u. személyvonat”.

Így derült ki, hogy a fotónak nagyon is van köze Trianonhoz.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

...
Kritika

Milyen lenne ma magyarnak lenni, ha máshogy alakul Trianon?

Száz év telt el a trianoni békeszerződés aláírása óta, de az emlékezetpolitikát még mindig a „mi lett volna, ha…” kérdés határozza meg. A Nézzünk bizakodva a múltba! szerzői éppen ezért izgalmas novellákban képzelték el, mi kellett volna ahhoz, hogy máshogy alakuljon a magyar történelem. 

...
Beleolvasó

A 100 éve aláírt Trianon mitikus magyarázatai aligha szolgálják a nemzeti önismeretet

Száz éve írták alá a trianoni szerződést. Ablonczy Balázs új kötete arra fókuszál, miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.