Aki melegként nő föl, annak páncélt kell növesztenie maga köré

Aki melegként nő föl, annak páncélt kell növesztenie maga köré

A magunk köré húzott burkokról és az érzelmi sérülékenységről mesélnek az idei Aegon-díjas Nádasdy Ádám új novellái, amelyek a szerelmi kapcsolatok „könnyű és nehéz voltáról szólnak”.  A szakállas Neptun hősei meleg férfiak, akik éppúgy ölelnek és civódnak, vágyakoznak és féltékenykednek, bántanak és megbántódnak, mint bármely párkapcsolat résztvevői. Csak éppen a sérülési felület nagyobb és a kockázatvállalás súlya nehezebb. Titkok, tabuk és nehezen kimondható szavak vonják körbe ezeket a szerelmeket, amelyeknek nem tud nem része lenni a lelepleződéstől és a környezet ítéletétől való félelem. A szakállas Neptun a hét könyve.

Forgách Kinga | 2020. május 24. |

„Nádasdy nagy szerelmi író. A tárgyban fájdalmasan sokat tud és fájdalmasan sokat nem tud. E kettő föltételezi egymást” – írta Esterházy Péter öt évvel ezelőtt, amikor megjelent Nádasdy Ádám melegekről szóló esszékötete, A vastagbőrű mimóza. Már annak a könyvnek a címében is megbújt az a különös kettősség, amely az író mostani novelláiban is központi szerepet tölt be: a túlérzékenység és az önvédelemhez szükséges védőburok, a „vastagbőr” együttes jelenléte. Nádasdy első szépprózakötetében nagyon sokféle kapcsolatot, kalandot, szerelmet ismerhetünk meg, de az összes történet dinamikáját meghatározza ennek az ellentmondásnak a jelenléte, amely nélkül, úgy tűnik, nincs meleg szerelem.

Nádasdy Ádáma
A szakállas Neptun
Magvető, 2020, 200 oldal

„Géza legszívesebben kiszaladt volna a kocsmából, egészen Stockholmig. A páncél, az a rohadt páncél, gondolta keserűen. Amit Patsynek magyarázott. Hogy aki melegként nő föl, páncélt kell növesszen maga köré: az védi, mint a teknősbékát, de be is zárja, visszatartja a könnyelmű feltárulkozástól. Azt már nem mondta Patsynek, hogy ha egy szúrás betalál a páncél alá, a teknősbékának vége. Hát most betalált. Feltárulkozott. Látványosan, mint aki a trambulinról pisál a medencébe.”

Bemutató
Nádasdy Ádám novelláskötetét június 6-án mutatják az online Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Veiszer Alinda fog beszélgetni. Facebook esemény ITT. 

A szakállas Neptun novellái a 60-as, 70-es, 80-as években játszódnak, zömében Magyarországon, bár kapunk egy kis kitekintést is, hogy a szocialista blokkhoz képest milyen mondjuk Londonban, Rómában, vagy New Yorkban melegnek lenni ebben az időszakban. A szövegek egy része – mint azt az író rövid előszavából megtudhatjuk – az évek során már megjelent különböző folyóiratokban, némelyiknek az ősváltozata a 2008-ban megszűnt Mások újságban. A kötetben a lehető legkülönbözőbb korú, habitusú és helyzetű férfiak kapcsolataiba leshetünk bele. Rendre az egyik fél szemszögén keresztül ismerhetjük meg az adott viszonyt, annak minden játékával, intimitásával, sérelmével és bizonytalanságaival együtt. A novellákban láthatunk kamasz szerelmet, fiatal felnőtt kapcsolatot, olyan viszonyt, amiben nagy a kor- vagy a társadalmi különbség, és olyat is, amiben a két főszereplő szinte eggyé olvad a hasonlóságban. 

De bármilyen is a kapcsolat, aminek épp tanúi vagyunk, mindig ott van a felvállalás és a bujkálás izgató, mégis nehéz témája is, amelyhez hozzátartoznak a mindennapi hazugságok, a lebukástól való örök félelem és a cinkosság állandó jelenléte is.

„A „csók” itt a Duna-parton csak egy villanásnyi szájösszeérintés volt, előrehajolva, mintha egymás cipőfűzőjét akarták volna megkötni, vagy egy érdekes kavicsot akartak volna egyszerre fölkapni. Azért igenis merészség kellett hozzá.”

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket - Könyves magazin

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről olvashatunk novellákat. Kiderül, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket, hogyan lehet úrrá lenni testi és lelki vágyainkon, vagy éppen hogyan uralkodnak azok mirajtunk. Olvassatok bele! Nádasdy Ádám novelláiból megtudhatjuk, milyenek a melegek: éppen olyanok, mint bárki más. Mindeközben mégis olyan kalandokba keverednek, amelyekbe mások nem.

A történetekben központi probléma az identitás, a novellákat átszövik az ezzel kapcsolatos önreflexiók.

Sokszor ütközik egymással az önmeghatározáshoz szükséges három fő nézőpont: milyen vagyok; milyennek lát az, akit szeretek; és mit gondolnak rólam mások.

A novellák szereplői más-más közegekben mozognak, van, akit elfogadással, van, akit előítéletekkel kezelnek a körülötte lévő emberek, de a legtöbben inkább elrejtik a valódi énjüket és a kapcsolataikat a világ elől. A novellák középpontjában elsősorban a szerelmi dinamikák és a belső folyamatok vannak, nem pedig a külvilág reakciói, azok inkább csak annyiban jelennek meg, amennyiben visszahatnak a párkapcsolatra. Ennek ellenére fel-felbukkannak a szövegekben a tipikus horzsoló mondatok, amelyek nem mindig célzott bántási szándékkal hangzanak el, mégis nagy fájdalmat tudnak okozni.

„– De tudnod kell valamit. Ez a fiú… ez nincs egészen rendben. Sajnos, szóval, buzeráns.

– Jaj, miket tetszik beszélni.

– Pedig így van. Szerencsétlen.

– Miért kéne attól szerencsétlennek lenni?

– Nekem, fiam, olyanok ezek, mint akinek levágták a pöcsét.

– Ne tessék már.

– Mit tudsz te erről, Ambruskám? Az egy külön világ. Láttam én nem is egyet, a rendőr uramon keresztül. Még a Rákosi alatt. Volt ott minden, zsarolás, megrontás, még gyilkosság is. Tudna az uram mesélni, ha élne. Mentem vele néha szórakozni, ahol ilyenek is voltak, azok meg csapták nekem a szelet. Maga a legszebb rendőrfeleség Szegeden. Volt köztük nagyon csinos is. – A pálinkásüveget nézegette félmosollyal, félrebillent fejjel.  – Impotens banda.”

Nádasdy Ádám: Mindenki azt hiszi, hogy csak ő olyan - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Hogyan számolt el magában az állandó titkolózással, amire a coming outja előtt szüksége volt? Amikor Grecsó Krisztián felkérte, hogy írjon tárcákat az Élet és Irodalomba, ő csak annyit kérdezett: mi lenne, ha a tárcák a melegségről szólnának. A 2014-ben publikált írásokat most kötetbe rendezte, és melléjük válogatta régebbi, témába vágó cikkeit a 2008-ban megszűnt Mások magazinból.

A környezet ilyen jellegű, nyíltan hangoztatott előítéletei nagy szerepet játszanak abban, hogy a novellák hősei burkot növesztenek maguk köré, hogy titkolózással vagy teljes elszigetelődéssel próbálják védeni magukat.

 A novellákban visszatérő motívum az attól való félelem is, hogy ha kiderül valakiről a homoszexualitása, elvitatják tőle a férfiasságot, a normalitást vagy az egészséget. Éppen ezért a szereplők kénytelenek olykor hazugságokkal vagy túlzó megnyilatkozásokkal kompenzálni, hogy ez ne történjen meg. „Tűnjetek a sunyiba – mondta Dénes. – Hamarabb basznám meg a Bella nénit, mint hogy ez a buzi hozzám érjen – és Lajos felé bökött a hüvelykujjával. Czeller Imre elismerőleg füttyentett.”

A szakállas Neptun izgalmas, inspiráló történeteit átjárják a szerelmi játékok és párkapcsolati játszmák, a boldog és boldogtalan pillanatok, a születő és eltűnőben lévő vonzalmak.

Nádasdy Ádám hétköznapi találkozásokat, kapcsolatokat mutatott be ebben a kötetben, amelyeknek középpontjában nem elsősorban a homoszexualitás áll, hanem azok a mindennapos apróságok, amelyek miatt az ember szeret együtt lenni a párjával: a viccelődések, az intellektuális viták, a becenevek, a másik idegesítő, de szeretnivaló szokásai, a közös mitológia. A vastagbőrű mimózáról Esterházy Péter azt írta: „Nagy szerző, nagy szerelmes könyve.” Ugyanezt el lehet mondani A szakállas Neptunról is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről találunk novellákat. Olvassatok bele!

...
Összekötve

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

...
Nagy

10 érdekesség a friss Aegon-díjas Nádasdy Ádámról

Mit jelent életében a zene, miért épp az angolt választotta és melyik sorhoz nem nyúlt az Isteni színjáték újrafordításakor? Összeszedtünk egy csomó érdekes adatot a friss Aegon-díjasról!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...