Aki melegként nő föl, annak páncélt kell növesztenie maga köré

Aki melegként nő föl, annak páncélt kell növesztenie maga köré

A magunk köré húzott burkokról és az érzelmi sérülékenységről mesélnek az idei Aegon-díjas Nádasdy Ádám új novellái, amelyek a szerelmi kapcsolatok „könnyű és nehéz voltáról szólnak”.  A szakállas Neptun hősei meleg férfiak, akik éppúgy ölelnek és civódnak, vágyakoznak és féltékenykednek, bántanak és megbántódnak, mint bármely párkapcsolat résztvevői. Csak éppen a sérülési felület nagyobb és a kockázatvállalás súlya nehezebb. Titkok, tabuk és nehezen kimondható szavak vonják körbe ezeket a szerelmeket, amelyeknek nem tud nem része lenni a lelepleződéstől és a környezet ítéletétől való félelem. A szakállas Neptun a hét könyve.

Forgách Kinga | 2020. május 24. |

„Nádasdy nagy szerelmi író. A tárgyban fájdalmasan sokat tud és fájdalmasan sokat nem tud. E kettő föltételezi egymást” – írta Esterházy Péter öt évvel ezelőtt, amikor megjelent Nádasdy Ádám melegekről szóló esszékötete, A vastagbőrű mimóza. Már annak a könyvnek a címében is megbújt az a különös kettősség, amely az író mostani novelláiban is központi szerepet tölt be: a túlérzékenység és az önvédelemhez szükséges védőburok, a „vastagbőr” együttes jelenléte. Nádasdy első szépprózakötetében nagyon sokféle kapcsolatot, kalandot, szerelmet ismerhetünk meg, de az összes történet dinamikáját meghatározza ennek az ellentmondásnak a jelenléte, amely nélkül, úgy tűnik, nincs meleg szerelem.

Nádasdy Ádáma
A szakállas Neptun
Magvető, 2020, 200 oldal

„Géza legszívesebben kiszaladt volna a kocsmából, egészen Stockholmig. A páncél, az a rohadt páncél, gondolta keserűen. Amit Patsynek magyarázott. Hogy aki melegként nő föl, páncélt kell növesszen maga köré: az védi, mint a teknősbékát, de be is zárja, visszatartja a könnyelmű feltárulkozástól. Azt már nem mondta Patsynek, hogy ha egy szúrás betalál a páncél alá, a teknősbékának vége. Hát most betalált. Feltárulkozott. Látványosan, mint aki a trambulinról pisál a medencébe.”

Bemutató
Nádasdy Ádám novelláskötetét június 6-án mutatják az online Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Veiszer Alinda fog beszélgetni. Facebook esemény ITT. 

A szakállas Neptun novellái a 60-as, 70-es, 80-as években játszódnak, zömében Magyarországon, bár kapunk egy kis kitekintést is, hogy a szocialista blokkhoz képest milyen mondjuk Londonban, Rómában, vagy New Yorkban melegnek lenni ebben az időszakban. A szövegek egy része – mint azt az író rövid előszavából megtudhatjuk – az évek során már megjelent különböző folyóiratokban, némelyiknek az ősváltozata a 2008-ban megszűnt Mások újságban. A kötetben a lehető legkülönbözőbb korú, habitusú és helyzetű férfiak kapcsolataiba leshetünk bele. Rendre az egyik fél szemszögén keresztül ismerhetjük meg az adott viszonyt, annak minden játékával, intimitásával, sérelmével és bizonytalanságaival együtt. A novellákban láthatunk kamasz szerelmet, fiatal felnőtt kapcsolatot, olyan viszonyt, amiben nagy a kor- vagy a társadalmi különbség, és olyat is, amiben a két főszereplő szinte eggyé olvad a hasonlóságban. 

De bármilyen is a kapcsolat, aminek épp tanúi vagyunk, mindig ott van a felvállalás és a bujkálás izgató, mégis nehéz témája is, amelyhez hozzátartoznak a mindennapi hazugságok, a lebukástól való örök félelem és a cinkosság állandó jelenléte is.

„A „csók” itt a Duna-parton csak egy villanásnyi szájösszeérintés volt, előrehajolva, mintha egymás cipőfűzőjét akarták volna megkötni, vagy egy érdekes kavicsot akartak volna egyszerre fölkapni. Azért igenis merészség kellett hozzá.”

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket - Könyves magazin

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről olvashatunk novellákat. Kiderül, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket, hogyan lehet úrrá lenni testi és lelki vágyainkon, vagy éppen hogyan uralkodnak azok mirajtunk. Olvassatok bele! Nádasdy Ádám novelláiból megtudhatjuk, milyenek a melegek: éppen olyanok, mint bárki más. Mindeközben mégis olyan kalandokba keverednek, amelyekbe mások nem.

A történetekben központi probléma az identitás, a novellákat átszövik az ezzel kapcsolatos önreflexiók.

Sokszor ütközik egymással az önmeghatározáshoz szükséges három fő nézőpont: milyen vagyok; milyennek lát az, akit szeretek; és mit gondolnak rólam mások.

A novellák szereplői más-más közegekben mozognak, van, akit elfogadással, van, akit előítéletekkel kezelnek a körülötte lévő emberek, de a legtöbben inkább elrejtik a valódi énjüket és a kapcsolataikat a világ elől. A novellák középpontjában elsősorban a szerelmi dinamikák és a belső folyamatok vannak, nem pedig a külvilág reakciói, azok inkább csak annyiban jelennek meg, amennyiben visszahatnak a párkapcsolatra. Ennek ellenére fel-felbukkannak a szövegekben a tipikus horzsoló mondatok, amelyek nem mindig célzott bántási szándékkal hangzanak el, mégis nagy fájdalmat tudnak okozni.

„– De tudnod kell valamit. Ez a fiú… ez nincs egészen rendben. Sajnos, szóval, buzeráns.

– Jaj, miket tetszik beszélni.

– Pedig így van. Szerencsétlen.

– Miért kéne attól szerencsétlennek lenni?

– Nekem, fiam, olyanok ezek, mint akinek levágták a pöcsét.

– Ne tessék már.

– Mit tudsz te erről, Ambruskám? Az egy külön világ. Láttam én nem is egyet, a rendőr uramon keresztül. Még a Rákosi alatt. Volt ott minden, zsarolás, megrontás, még gyilkosság is. Tudna az uram mesélni, ha élne. Mentem vele néha szórakozni, ahol ilyenek is voltak, azok meg csapták nekem a szelet. Maga a legszebb rendőrfeleség Szegeden. Volt köztük nagyon csinos is. – A pálinkásüveget nézegette félmosollyal, félrebillent fejjel.  – Impotens banda.”

Nádasdy Ádám: Mindenki azt hiszi, hogy csak ő olyan - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Hogyan számolt el magában az állandó titkolózással, amire a coming outja előtt szüksége volt? Amikor Grecsó Krisztián felkérte, hogy írjon tárcákat az Élet és Irodalomba, ő csak annyit kérdezett: mi lenne, ha a tárcák a melegségről szólnának. A 2014-ben publikált írásokat most kötetbe rendezte, és melléjük válogatta régebbi, témába vágó cikkeit a 2008-ban megszűnt Mások magazinból.

A környezet ilyen jellegű, nyíltan hangoztatott előítéletei nagy szerepet játszanak abban, hogy a novellák hősei burkot növesztenek maguk köré, hogy titkolózással vagy teljes elszigetelődéssel próbálják védeni magukat.

 A novellákban visszatérő motívum az attól való félelem is, hogy ha kiderül valakiről a homoszexualitása, elvitatják tőle a férfiasságot, a normalitást vagy az egészséget. Éppen ezért a szereplők kénytelenek olykor hazugságokkal vagy túlzó megnyilatkozásokkal kompenzálni, hogy ez ne történjen meg. „Tűnjetek a sunyiba – mondta Dénes. – Hamarabb basznám meg a Bella nénit, mint hogy ez a buzi hozzám érjen – és Lajos felé bökött a hüvelykujjával. Czeller Imre elismerőleg füttyentett.”

A szakállas Neptun izgalmas, inspiráló történeteit átjárják a szerelmi játékok és párkapcsolati játszmák, a boldog és boldogtalan pillanatok, a születő és eltűnőben lévő vonzalmak.

Nádasdy Ádám hétköznapi találkozásokat, kapcsolatokat mutatott be ebben a kötetben, amelyeknek középpontjában nem elsősorban a homoszexualitás áll, hanem azok a mindennapos apróságok, amelyek miatt az ember szeret együtt lenni a párjával: a viccelődések, az intellektuális viták, a becenevek, a másik idegesítő, de szeretnivaló szokásai, a közös mitológia. A vastagbőrű mimózáról Esterházy Péter azt írta: „Nagy szerző, nagy szerelmes könyve.” Ugyanezt el lehet mondani A szakállas Neptunról is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről találunk novellákat. Olvassatok bele!

...
Összekötve

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

...
Nagy

10 érdekesség a friss Aegon-díjas Nádasdy Ádámról

Mit jelent életében a zene, miért épp az angolt választotta és melyik sorhoz nem nyúlt az Isteni színjáték újrafordításakor? Összeszedtünk egy csomó érdekes adatot a friss Aegon-díjasról!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Olvass!
...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, aki Légszomj című könyvében családjáról és a bipoláris zavarral való küzdelméről is mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...