Nádasdy Ádám 2020 Aegon Irodalmi Díjasa

Nádasdy Ádám 2020 Aegon Irodalmi Díjasa

2020 Aegon Irodalmi Díj és a vele járó 3 millió forint nyertese Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete. A 73 éves költő, műfordító, egyetemi tanárnak 2019-ben jelent meg verseskötete, amelynek versei úgy egyensúlyoznak a komolyság és komolytalanság határán, mint a vízisízők a víz felszínén, akiket száguldás közben csodálattal teli félelemmel nézünk, az elbukás pillanatában azonban nevetünk rajtuk. A Jól láthatóan lógok itt szövegeit ez a kettősség egyszerre jellemzi: a versek témájukban súlyosak, sok helyen megjelennek bennük az öregedés, a halál, a létösszegzés motívumai, mégis van bennük könnyedség és irónia is. A tragikum és a komikum azonban nem külön-külön, hanem együtt hatnak, egymást erősítve ütnek igazán nagyot. Szonettek és szabadversek, rímesek és rímtelenek, könnyed-humorosak és mélyen felkavaróak - Nádasdy Ádám költészete sokformájú és sokhangú, Aranytól Adyn át József Attiláig és Esterházyig idézi meg a magyar irodalmi hagyományt, és teremt önálló, erős hangot. Halálközeliség és túlélés, szerelem és féltékenység, elvágyódás, hazatalálás, megérkezés – csak néhány Nádasdy verseinek nagy témái közül.

Könyves Magazin | 2020. április 22. |

A kötetet a 2019-es nyári Margó Irodalmi Fesztiválon mutatta be a szerző. A beszélgetés a Margó podcast csatornáján teljes egészében visszahallgatható. A kötetbemutatón megismerhettük a keletkezésének körülményeit: A súlyos betegként kórházi ágyhoz kötött szerzőt egyik ápolójának szójátéka (kábel a rengetegben) inspirálta az írásra. A műben az elmúlás, az öregedés témáját olykor komoly, máskor játékosan, ironikusan hangnemben vizsgálja a szerző. 

Nádasdy Ádám
Jól láthatóan lógok itt
Magvető Könyvkiadó, 2020, 64 oldal

“Nádasdy Ádám sokoldalúsága – több évtizedes egyetemi működése, a nyelvi jelenségekkel való aprólékos és értő foglalkozás és tiszteletet parancsoló műfordítói munkássága, a világirodalom néhányalapművének újrafordítása – eddig önmagának szinte ártó módon háttérbe szorította a ‭jelentős költői ‬életművet‭. Ez ugyan nem tölt meg hosszú könyvespolcokat, nem is volt sokáig egészen folyamatos, de ‬

utolsó, díjazott kötetében mégis figyelemre méltó poétikai váltással megújította a magyar lírának az
elmúlással kapcsolatos versbeszédét. Belátó, gyengéd és mégis kihívó kapcsolódást alakított ki Arany János, Ady Endre hagyományához éppúgy, mint a közelmúltban elvesztett Esterházy Péterhez.

 Modernizálta és átírta patetikus hagyományt. A férfi-férfi szerelem intim feltárulkozásával, vállalásával nagykorúsította a kortárs magyar irodalom egyik új témáját, s tett bátor és bátorító lépést mindenfajta másság elismertetéséért” - mondta indoklásában Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, az Aegon Irodalmi Díj zsűritagja. 

Nádasdy Ádám költészete azt üzeni, hogy élj úgy, ahogy akarsz, legyél bátor az életformád kiválasztásában - vélte Széchenyi Ágnes irodalomtörténész az Aegon videójában. „Nádasdy Ádám ebben a sok hamisságban, ami az előadóművészettel együtt jár, ebben tudta megőrizni a szuverenitását és lett egy nagyon kevéssé összetéveszthető költő” – tette hozzá és úgy vélte, Nádasdy verseinek nagy erénye, hogy mer a komoly szerep mellé játszást, könnyed iróniát hozni. Széchenyi Ágnessel az Összekötvében is beszéltünk a kötetről - a beszélgetés során elhangzott, hogy a Jól láthatóan lógok itt kötetnek 

az őszinteség fogalma központi eleme, amelyről hol őszintén, hol iróniával beszél a szerző.

A Jól láthatóan lógok itt című vers első soraiban. Igazi egzisztencialista pillanat ez, amelyben a költő a világra rácsodálkozó, gyermeki látásmóddal a semmivel való szembenézést ragadja meg. Ebből a magasságból aztán egészen a számvetés végső pontjáig jutunk el: „Kerestem: kinek hajtsam meg a térdem, / most meg ha kell, ha nem kell, lerogyok.”  A gondolatban, amely a gyengeség vagy az alázatossá válás beismeréseként is értelmezhető, az őszinte szembenézés megfogalmazása érhető tetten.

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –)
magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár. A nyelvtudomány kandidátusa. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. Nevéhez rengeteg Shakespeare-fordítás kötődik, az utóbbi évek egyik nagy vállalása volt Dante Isteni színjátékának újrafordítása, és ő volt az is, aki mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét.

10 érdekesség a friss Aegon-díjas Nádasdy Ádámról - Könyves magazin

Jól láthatóan lógok itt című verseskötetével Nádasdy Ádám nyerte el a 2020-as Aegon-díjat, mi pedig összeszedtünk tíz érdekességet, amiket talán nem tudtatok róla: A zeneiség családi vonalon is nagyon erősen jelen volt és van az életében: édesapja Nádasdy Kálmán, háromszoros Kossuth-díjas magyar opera-, színházi és filmrendező, színészpedagógus, színházigazgató és műfordító volt, édesanyja pedig Birkás Lilian operaénekesnő.

Kritikánkban: ezt írtuk a kötetről ( (olvass bele ITT) ):

„Nádasdy Ádám új versei úgy egyensúlyoznak a komolyság és komolytalanság határán, mint a vízisízők a víz felszínén, akiket száguldás közben csodálattal teli félelemmel nézünk, az elbukás pillanatában azonban nevetünk rajtuk.

Jól láthatóan lógok itt szövegeit ez a kettősség egyszerre jellemzi: a versek témájukban súlyosak, sok helyen megjelennek bennük az öregedés, a halál, a létösszegzés motívumai, mégis van bennük könnyedség és irónia is. A tragikum és a komikum azonban nem külön-külön, hanem együtt hatnak, egymást erősítve ütnek igazán nagyot. Mert a komolysággal való játék ellentmondása olyan erőket mozgósít, melyeknek hatását nem lehet könnyen kiheverni.”

A 2020-as Aegon Irodalmi Díjra shortlist:

Barnás Ferenc: Életünk végéig (Pesti Kalligram)

Csabai László: A vidék lelke (Magvető Könyvkiadó)

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb (Magvető Könyvkiadó)

Láng Zsolt: Bolyai (Jelenkor Kiadó)

Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt (Magvető Könyvkiadó)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nem a kötet hossza, hanem a gondolatok súlya számít - Összekötve Széchenyi Ágnessel

Széchenyi Ágnes irodalomtörténésszel, az Aegon Irodalmi Díj zsűritagjával Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötetről, az egyes verseken keresztül pedig az elmúlás és az őszinteség tematizálásáról is beszélgettünk Összekötve műsorában.

...

Nádasdy Ádám iróniával dolgozta fel a halálközeli tapasztalatait is

...

Nádasdy Ádám bizalmas felismeréseket oszt meg velünk új verseiben

TAVASZI MARGÓ
...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

A hét könyve
Kritika
Ha ezt olvasod, már késő, a remény helyett csak megtorlás maradt – Fehér Renátó regényéről
Vida Kamilla: Nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy lemondjunk a hazánkról

Vida Kamilla: Nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy lemondjunk a hazánkról

Választásról, anyaságról és reményről beszélgettünk Vida Kamillával a Memento Parkban.