Nixon nem úszta meg a lehallgatási botrányt - 50 éves a Watergate

Nixon nem úszta meg a lehallgatási botrányt - 50 éves a Watergate

1972. június 17-ére virradó éjjel pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, amelynek nyomán Richard Nixon - az amerikai elnökök közül egyedüliként - kénytelen volt lemondani tisztségéről. Az ügyről két könyvet is írt a botrányt kirobbantó két újságíró, Bob Woodward és Carl Bernstein - utóbbival volt szerencsénk már interjúzni is.

sa | 2022. június 17. |
Bob Woodward, carl Bernstein
All the President's Men
Simon + Schuster UK, 2006, 384 oldal
-

Június 17-én éjjel a washingtoni Watergate-épületben, a Demokrata Párt főhadiszállásán a biztonsági őr ragasztószalagot vett észre egy ajtózáron, a dolgot gyanúsnak találta, és értesítette a rendőrséget, akik tetten értek öt betörőt. A kezdetben kisstílű bűntettnek látszó eset idővel hatalmas politikai botránnyá dagadt, végül a világ leghatalmasabb politikusának hivatalába került.

A hívatlan látogatók letartóztatásakor kiderült, hogy kamerákkal, lehallgató készülékekkel, mikrofonokkal ("poloskákkal") felszerelkezett FBI- vagy CIA-ügynökök, akik a Richard Nixon republikánus párti elnök újraválasztásán munkálkodó bizottságnak tevékenykedtek. Egyiküket, James McCordot a titkos lehallgatás szakértőjeként tartották számon. A kihallgatások során kiderült: a betörés célja a Demokrata Pártot lejárató dokumentumok megszerzése volt, hogy azok segítségével az 1972 őszi választásokon meghiúsíthassák a párt elnökjelöltjének, George S. McGovern megválasztását.

-

Bob Woodward és Carl Bernstein (Forrás: Bettmann / Getty)

Az elnökválasztásnak Nixon volt az esélyese, és ő lett végül a nyertese is: 1972 novemberében 520 elektori szavazattal 17 ellenében fölényes győzelmet aratva újraválasztották. Közben egy kongresszusi bizottság irányításával folyt a Watergate-ügy vizsgálata, felgöngyölítésében a The Washington Post két újságírója, Bob Woodward és Carl Bernstein múlhatatlan érdemeket szerzett. Csak 2005-ben derült ki, hogy az őket titkos értesülésekkel segítő informátor, a rejtélyes "Deep Throat" (mély torok) az FBI akkori második számú vezetője, W. Mark Felt volt, aki három évvel a halála előtt fedte fel az ügyben játszott szerepét.

Az oknyomozás történetét az azóta ikonikussá váló Az elnök emberei (All the President's Men) című könyvükben írták meg, ebből készült az 1976-os film, Robert Redforddal (mint Woodward) és Dustin Hoffmannal (mint Berstein) a főszerepben.

Érdekesség, hogy Redford közreműködése nemcsak ahhoz járult hozzá, hogy sztárt csinált a két újságíróból és menővé tette az oknyomozó újságírást, hanem ennél sokkal közvetlenebbül, a könyv megszületéséhez is köze volt. A Telling the Truth About Lies: The Making of 'All the President's Men'-ben Woodward elmeséli, hogy ugyan fontolgatták, hogy könyvet írnak a sztoriból, ám végül a színész győzte meg őket, amikor a megfilmesítési jogokról érdeklődött. Redford szerepet játszott abban is, hogy az újságírók végül nem egyszerűen a Watergate-botrány történetét mesélték el, hanem az egészet az oknyomozó újságírói munkájuk, a nyomozások és a cikkek szemszögéből követték végig. 

A kötet címe egyébként a Humpty Dumptyról szóló angol mondókára utal (ő az a tojásforma figura, aki az Alice Tükörországban című könyvben is szerepel): "All the king's horses and all the king's men / Couldn't put Humpty together again". A cím emellett utal Robert Penn Warren All the King’s Men című 1946-os regényére is (illetve mindkettő a gyerekversre), ami magyarul Repül a nehéz kő címmel jelent meg, és egy fiktív, karizmatikus kormányzó felemelkedésének és korrupció miatti bukásának történetét mondja el.

Carl Bernstein: A politika fontosabb, mint a tudósítás
Tovább olvasok

Amikor Carl Bernstein 2013-ban Magyarországon járt, interjúnkban rákérdeztünk, hogyan alakult át az újságírás hatása a hetvenes évekhez képest, nehezebb-e megdöbbenteni az embereket. Berstein arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban azt tapasztalja, hogy a  legtöbb embert “nem érdekli az igazán jó tudósítás lényege, vagyis a lehető legjobban elérhető igazság. Sokkal fontosabb nekik a saját világnézeti meggyőződésük, a politikai meggyőződésük, az előítéleteik, a vallási beállítottságuk, és egyáltalán nem nyitottak az igazságra. Nem azért keresik az információt, hogy nyitottabbak legyenek, hanem azért, hogy még szűklátókörűbbek. Minél többet vizsgálom a demokráciákat manapság, annál jobban látom a tendenciát abban a - nevezzük úgy - kulturális jólétben, ami Amerikát az elmúlt 35-40 évben jellemezte. 

Az emberek nem a közjó érdekében keresik az információt, hanem ideológiai meggyőződésük erősítésére, és ez legyengít, aláássa a politikai rendszerünket.”

Persze a következmények beérése Nixon esetében sem ment olyan gördülékenyen. A Washington Post 28 hónap alatt mintegy 400 cikket jelentetett meg a botrányról, Nixont még újra is választották, míg végül lemondott. Woodward és Berstein másik híres könyve, a The Final Days a Watergate-botrány kirobbanása utáni napokról szól a Fehér Házban, amikor Nixon, a családja, a csapata és a kongresszus egyes tagjai kétségbeesetten próbálták elkerülni, hogy az elnöknek le kelljen mondania. 

Nixon vesztét egyébként nem is maga a betörés, hanem az annak elpalástolására irányuló mesterkedése okozta. Az elnök emberei eleinte "harmadrangú betörésként" próbálták az ügyet eltussolni, de egyre újabb és újabb terhelő bizonyítékok kerültek napvilágra. A nyomozás hihetetlen méretű lavinává szélesedett, és felvetődött a gyanú, hogy Nixon tudott a betörésről. A szenátusi meghallgatások során aztán az is kiderült - ez volt a kegyelemdöfés számára -, hogy Nixon titokban minden beszélgetést rögzíttetett a Fehér Házban, így a sajátjait is, amelyek végül bizonyítékul szolgáltak vele szemben is.

A nyomozás során mintegy 3700 órányi hangfelvételt és 44 millió írott lapot foglaltak le az elnöki dokumentációból. Nixon, ameddig csak lehetett, tagadta, hogy beavatták volna az ügybe, ám végül kénytelen volt megvallani, hogy már hat nappal a betörés után mérlegelte tanácsadóival a várható következményeket. A képviselőház végül három olyan vétségben - hatalommal való visszaélés, az igazságszolgáltatás akadályozása és idézések átvételének megtagadása - találta az elnököt vétkesnek, amelyért leváltható lett volna, és biztos volt, hogy a szenátus is vád alá helyezi. Amikor a legfelsőbb bíróság is kimondta, hogy nem élvez "elnöki privilégiumokat", Nixonnak nem sok választása maradt. Hogy elkerülje az impeachmentet (alkotmányos felelősségre vonási eljárással a hivatalából való fölmentést), ami során a saját konzervatív párttársai is ellene szavaztak volna, 1974. augusztus 9-i hatállyal lemondott. Utóda, Gerald Ford első hivatali intézkedéseként amnesztiában részesítette elődjét, akit így soha nem vontak felelősségre a Watergate-ügyben játszott szerepe miatt.

-

Az ügyészségi iratok tanúsága szerint a betöréssel összefüggésben álló cselekményekért 63 személy ellen emeltek vádat, közülük 54-et el is ítéltek. 21 személyről bebizonyosodott, hogy a Fehér Ház munkatársa, vagy a Nixon újraválasztásán dolgozó bizottság tagja volt vagy maga is részt vett a betörésben, vagy legalábbis tudott arról.

A Watergate-ügy furcsa jogi folyománya, hogy - miután már nem kellett tartania az ellene indítandó bűnvádi eljárástól - Nixon pert indított az állam ellen. Kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra a Fehér Házban lefoglalt magnószalagok tartalmát, és kártérítést követelt, arra hivatkozva, hogy az elkobzott anyag az ő személyes tulajdonát képezi. 2000 júniusában a washingtoni területi bíróság helyt adott az időközben (1994 áprilisában, 81 éves korában) elhunyt egykori elnök követelésének, és örököseinek 18 millió dollár kártérítést ítélt meg.

(Forrás: MTI, 24.hu, Washington Post, The New Yorker)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kormánykritikus újságírókat és üzletembert is megfigyeltek egy izraeli kémfegyverrel

Évek óta használják magyar célpontok ellen is az NSO izraeli kibercég kémprogramját, a Pegasust, amivel okostelefonokat lehet feltörni. Cikkünkben könyveket ajánlunk, ha jobban meg szeretnéd érteni a megfigyelési botrányok természetét.

...
Nagy

Carl Bernstein: A politika fontosabb, mint a tudósítás

...
Hírek

Donald Trump járványkezelését is bemutatja Woodward új könyve

Peril címmel jelenik meg heteken belül a kétszeres Pulitzer-díjas Bob Woodward új könyve Donald Trumpról, amely azt vizsgálja, hogyan kezelte az egykori amerikai elnök a koronavírus-járvány berobbanását.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Hírek
...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Kritika

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

Pavol Rankov alulnézetből, repeszszerű mikrotörténetek sokaságaként tárja elénk egy elképzelt szlovák-magyar háború borzalmait. Az összecsapások mögött meghúzódó politikai machinációk és a lövészárkok híreit ferdítő propaganda nagytotáljai helyett a harcokba sodródók elállatiasodásáról, valamint a fegyverkezésből kimaradni kívánók bukdácsolásáról mutat közelképeket. A hét könyve A kis dunai háború.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Természetesen olvasok
...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Zöld

A vízhiány és egy különleges arab öntözőrendszer ihlette regény nyert rangos díjat

...
Zöld

Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a modern kutyafajták agya nagyobb, mint ősi társaiké

...
Zöld

A Budapestre látogató Jane Goodall üzent a magyaroknak

...
Zöld

Szent-Györgyit a nyilasok nem tudták elfogni, ezért minden fórumon hazudtak róla

...
Zöld

Őskori nő DNS-ét vonták ki egy húszezer éves csontékszerből

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is
...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

Hogyan történhetett meg, hogy a rádiumlányok halála után még évtizedekig használtak sugárzó anyagot karórákon; hogyan került több tonna sugárszennyezett hal az élelmiszerláncba; és mit kezd a calabriai maffia Európa sugárzó hulladékával?