Sakktáblán lett királynő a kislányból - 150 éve jelent meg az Alice Tükörországban

Sakktáblán lett királynő a kislányból - 150 éve jelent meg az Alice Tükörországban

Lehet még olyan abszurd történetet írni, mint amilyen az Alice Csodaországban? Lehet, a viktoriánus matematikus, Charles Lutwidge Dodgson, írói álnevén Lewis Carroll ugyanis duplázott, és megírta a szimbólumokkal és szatirikus társadalomkritikával zsúfolásig teletömött meseregénye folytatását. Az Alice Tükörországban 1871. december 27-én jelent meg, a regénnyel kapcsolatos érdekességekkel emlékezünk meg az évfordulóról.

Sándor Anna | 2021. december 27. |
Lewis Carroll
Alice Csodaországban - Alice Tükörországban
Ford. Kosztolányi Dezső, Révbíró Tamás, Szobotka Tibor, Tótfalusi István, Ciceró, 2010, 268 oldal
-

Amikor egy kislány bemászott a tükörbe

Nem egyszerű feladat összefoglalni a meseregény cselekményét, hiszen a logikai fejtörők és a sziporkázó nyelvi lelemények legalább olyan fontos szereplői, mint a furcsa teremtmények, különös kalandok és filozófiai utalgatások. Nagy vonalakban viszont kísérletet teszünk rá.

A Csodaországot megjárt Alice tehát éppen otthon játszik a fekete és a fehér cicáival, miközben azon töri a fejét, vajon milyen lehet a világ a tükör túloldalán. Legnagyobb meglepetésére képes átlépni a kandalló fölötti tükrön egy másik világba, ahol minden fordítva van, az idő, de a könyvekben olvasható versek is. 

Az otthona tükörkép-szobájából kilép a beszélő virágok kertjébe, ahol találkozik a Vörös Királynővel és felfedezi, hogy az egész vidék egyetlen hatalmas sakktábla. A királynő felajánlja Alice-nek, hogy belőle is királynő lehet, ha a Fehér Királynő gyalogjaként sikerül elérnie a tábla túlsó oldalára. Alice megkezdi utazását, és közben Tükörország olyan különös lakóival találkozik, mint a Subidám és Subidú nevű ikerpár, akik elverselik neki, hogyan falta fel a rozmár és az ácsmester a kis osztrigákat. Aztán ott van a Fehér Királynő, aki azokra a jövőbeli eseménykre emlékszik, amik még nem történtek meg, vagy a tojásforma Dingidungi, aki a nemszületésnapját ünnepelve összetöri magát.

-

A Fehér Király kíséretében felbukkannak az első kötetből ismerős figurák is, a Kalapos és a Fehér Nyúl. Mikor Alice olyan veszélyeket is megúszva, mint a Vörös Lovag támadása, célba ér, automatikusan királynő lesz belőle, megjelenik egy korona a fején, a Vörös és a Fehér Királynő pedig elkíséri az ünnepségre, amit a tiszteletére adnak. A parti viszont hamar káoszba fullad, amiért Alice a Vörös Királynőt hibáztatja, és meg is ragadja - ekkor pedig felébred. Otthon van, elnyomta az álom a karosszékében, és éppen a fekete cicát tartja a kezében. A történet azzal ér véget, hogy Alice azon töpreng, vajon az élet nem csak álom-e - de erre a motívumra mindjárt visszatérünk.


Kerüld a Gruffacsórt, fiam!

Carroll költőként is megcsillogtatta tehetségét, de persze ezen is csavart egyet-kettőt. A nonszensz képviselője volt: az ilyen hóbortos halandzsaversekben a prozódikus elemek, mint a ritmus, a rímek, hangsúlyosan uralkodnak a gyakran humorosan feldolgozott témákon, és a benne szereplő kitalált, értelmetlen, de feltűnő hangzású szavaknak is közlési szándékot tulajdonítunk. A nonszensz költészet olyan mestereket tudhat magáénak, mint Edward Lear vagy Dr. Seuss, ám a leghíresebb versét Carroll írta, íme, egy részlet:

“Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

»Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!«”

A Tótfalusi István fordításában szereplő Gruffacsór Weöres Sándornál Szajkóhukky, Varró Dánielnél Hergenyörciád, Jónai Balázsnál pedig Vartarjú (az eredetiben Jabberwocky). 

-

A Gruffacsórról szóló szöveget Alice mindjárt azután találja meg, hogy átlép a tükrön, és mivel fordítva van írva, a tükörben tudja elolvasni. A vers az óangol hőskölteményeket imitálja, és egy mitikus lény feletti heroikus győzelmet énekel meg.

Az élet csak álom

A tükör a regény egyik kulcsmotívuma, ami a cselekményében, szimbolikájában és játékosságában is épít a fordítottságra és a visszafele haladásra. A könyv eleve tükrözi, illetve meg is fordítja valamelyest az első kötetet: az Alice Csodaországban egy meleg, napos májusi napon indul, kint a kertben, és visszatérő eleme a növekvő-csökkenő méret, valamint a kártyajáték a meghatározó benne. A Tükörország sztorija pontosan fél évvel később, egy zimankós, hideg novemberi éjszakán indul a szobában, sok benne az időben és térben történő mozgás és változás, és a sakkra épít. Hasonló ellentét jelenik meg a nyelvben is, ami a regényben megszólaló rigmusok és versek által a világ rendezésének, illetve kaotikussá zilálásának eszköze.

-

A társadalom- vagy éppen valláskritikai játékokat, kiszólásokat hosszasan lehetne elemezni. A kis osztrigák gyászos véget érő találkozását az Áccsal és a Rozmárral például vannak, akik úgy értelmezik, hogy a Rozmár Buddha karikatúrája, míg az Ács Jézusé, akiknek a mézesmázos szavaikkal sikerül magukkal csalnia a naiv osztrigákat, és jót lakmározni belőlük. Ezt az értelmezést cáfolja Martin Gardner, aki szerint Carroll azzal adta oda az illusztrátornak a kéziratot, hogy választhat, ácsot, pillangót vagy egy bárónőt rajzol-e, mert mindhárommal kijött a versmérték. Mivel John Tenniel végül az Ácsot választotta, a vallásos allegorikus értelmezés Gardner szerint nem lehetett Carroll szándéka szerint való. Mások szerint ez egy politikai gúnyvers, amiben a két haspók az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Az angol balladák stílusában megírt nonszensz verset a már említett Subidám és Subidú mondja Alice-nek, akik ezt követően felhívják a kislány figyelmét a közeli fa tövében horkoló Vörös Királyra, és gonoszkodva azzal provokálják, hogy ő csak egy képzeletbeli figura a Vörös Király álmában. Az elképzelés, hogy mi valamennyien csupán egy isteni erő álmainak alakjai vagyunk, George Berkeley püspöktől származik, aki vitatta a dolgok anyagi természetét. Az alvó Vörös Király - mint a regény végén kiderül - az alvó Alice inverze, a kislány pedig a regény zárásában arról elmélkedik, vajon melyikük álmodta melyiküket, és az élet nem csupán álom-e.

Egy darázs parókában

Azt hinnénk, a regényben épp elég, ennél nagyobb abszurd vagy nonszensz van ahhoz, hogy kicsapja a biztosítékot, a kiszerkesztés áldozatául viszont éppen egy parókás darázs lett. A felelős itt is az illusztrátor volt. John Tenniel 1870. június 1-jén kelt levelében arról panaszkodott Carrollnak, hogy egyáltalán nem mozgatja meg ez a fejezet, nincs ötlete, hogyan illusztrálja, így ha az író esetleg gondolkodott azon, hol rövidítsen a könyvön, hát itt az istenadta lehetőség.

Carroll így is tett, az említett fejezet kézirata pedig több mint száz évre eltűnt, és csak 1974-ben bukkant fel egy árverésen. A részlet Alice találkozásáról szól egy sárga parókás darázzsal, és szerepel benne több korábban kiadatlan vers is - a 8. fejezet végén vagy azt követően szerepelt volna a regényben. 

Az epizódot aztán beillesztették a regény 1998-as tévés feldolgozásába, amiben a címszerepet Kate Beckinsale alakította.

Tükörország a vásznon

Ugyan a Tükörországnak készültek önálló feldolgozásai is, a legismertebbek vagy népszerűbbek nem bántak túl hűen az alapanyaggal. A Disney 1951-es rajzfilmje például szemérmetlenül összekeverte a két Carroll-regény cselekményét, így tűnik fel a rajzfilmben Subidám és Subidú is rozmárostul, ácsostul, osztrigástul:

A Tim Burton-féle Alice Csodaországban folytatásaként 2016-ban bemutatott Alice Tükörországban pedig egyáltalán nem követi a könyv cselekményét, hanem ismét a Bolond Kalapost helyezi középpontba. Itt jobban kijön az angol (Alice Through the Looking Glass) és a magyar cím közötti különbség is: Alice a tükrön át a filmben egyszerűen visszajut Csodaországba, szó sincs semmiféle Tükörországról.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Mégsem volt pedofil Lewis Carroll?

...
Nagy

Ópiumfüstben fürdő gyerekek - Lewis Carroll kalandjai a popkultúrában

...
Hírek

Az Alice Csodaországban-szindróma egy valóságban is létező betegség

Lewis Carroll világhírű története, az Alice Csodaországban nemcsak egy sokak által kedvelt gyerekkönyv, hanem egy betegség tünetegyüttesének lenyomata is. 

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Mit jelent átélni a vetélést?

...
Könyvtavasz

A gyász időszakában is ránk találhat a szerelem

...
Könyvtavasz

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

...
Könyvtavasz

Ilyen a középkorúak elviselhetetlen felnőttsége a norvég szerző szerint

...
Könyvtavasz

Őszinte, giccsmentes női erő: ez a Borikönyv

...
Könyvtavasz

15 miniszterelnök szolgált az uralkodása alatt – II. Erzsébet páratlan életútja

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

...
Gyerekirodalom

A Savanyúleves bástyától a Denevérmúzeumig - Ezekkel a gyerekkönyvekkel fedezd fel a várost!

Milyen titkokat rejt egy város? És hogyan tudjuk mindezeket egy gyerekkel felfedezni? A városlátogatásoknak nem feltétlenül kell nyafogásba fulladniuk, különösen akkor nem, ha egy könyv már jó előre megalapozza az érdekődést. Három olyan sorozatot szedtünk össze, amelyek abban segítenek, hogy egy városba tett kirándulás a gyerekek számára is élvezetes, emlékezetes és játékos legyen.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

...
Balkányi Nóra

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

...
Sándor Anna

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet