Mustafa Suleyman, a Microsoft AI részlegének vezetője a CNBC-nek adott interjút, szúrta ki a Portfolio. A beszélgetés során megkérdezték tőle azt is, hogy szerinte nem tekinthető-e lopásnak, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok felhasználják a felhasználók által közzétett tartalmakat a robotjaik tanítására.
A cikkeink olyanok, mint a freeware-ek?
Erre Suleyman azt válaszolta, hogy a weben hozzáférhető szövegek, képek és egyebek a társadalmi konszenzus szerint a kilencvenes évek óta bárki számára lemásolhatók és újraalkothatók. Mint kifejtette, ezek a tartalmak az interneten elérhető ingyenesen felhasználható programokhoz, az úgynevezett freeware-ekhez hasonlíthatók.
Microsoft AI CEO Mustafa Suleyman: the social contract for content that is on the open web is that it's "freeware" for training AI models pic.twitter.com/FN1xrqnJC0
— Tsarathustra (@tsarnick) June 26, 2024
A vezető arra is kitért, hogy azon portálok és kiadók, amelyek megtiltják, hogy adatgyűjtésre használják fel a tartalmaikat, „szürke zónába” kormányozzák magukat,
és bírósági eljárásokon kell majd megvédeniük az igazukat.
Ugyanaz a Mustafa Suleyman mondta ezt, aki a tavaly magyarul megjelent A következő hullám című könyvében (kritikánk ITT) többek között ezt fogalmazta meg:
„Őszintén úgy gondolom, hogy a közeledő technológiai hullám válaszút elé állítja az emberiséget. Amennyiben ugyanis nem tudjuk kordában tartani, úgy drámai vagy akár végzetes hatással is lehet fajunkra. Másrészről viszont a gyümölcsei nélkül kiszolgáltatottabbak és sebezhetőbbek lennénk.”
A jogi védelem az USA-ban eleve adott
A The Verge szerint Suleyman háttal ül a moziban. Amint a portál véleménycikkét jegyző Sean Hollister kifejti, a vonatkozó jogi szabályozása szerint az Egyesült Államok polgárai által létrehozott művek automatikusan szerzői jogi védelem alá esnek.
„Még csak kérvényezned sem kell, és biztosan nem veszíted el a jogaidat azzal, ha csak közzéteszed a világhálón. Sőt, olyan nehéz lemondani a jogaidról,
hogy az ügyvédeknek speciális webes licenceket kellett kitalálniuk annak érdekében, hogy segítsenek!” – érvel Hollister.
Az AI térnyerése és a kreativitás
A mesterséges intelligencia hihetetlen sebességű térnyerésével mi is foglalkoztunk. És az alábbi pontokban foglaltuk össze a folyamatot:
- 2022 szeptemberében nagy port kavart, amikor egy coloradói képzőművészeti díjat olyan műalkotásnak ítéltek oda, amiről kiderült, hogy azt a Midjourney nevű program készítette. Az eset kapcsán mi is írtunk A kreativitás kódja című kötetet bemutatva arról, hogy vajon lefordítható-e az emberi kreativitás algoritmusokra.
- 2023 augusztusában kiderült, hogy számos világhírű szerző (köztük Zadie Smith, Stephen King, Rachel Cusk és Elena Ferrante) műveit is engedély nélkül használta az Open AI a ChatGPT fejlesztéséhez. Több ezer író, köztük Nora Roberts, Viet Thanh Nguyen, Michael Chabon és Margaret Atwood is tiltakozott az eljárás ellen, és írók egy csoportja, köztük a Pulitzer-díjas Michael Chabon hasonló okokból be is perelte a Metát.
- Mindeközben megjelentek a piacon az AI-generált könyvek, ezért az Amazon például korlátozást vezetett be, mindezt olyan esetek után, mint amikor hamisan töltöttek fel egy szerző neve alá AI-generált köteteket.
- A hollywoodi írók és színészek sztrájkjának is fontos témája volt az AI térnyerése.
Természetesen azóta is rendszeresen cikkeznek arról, hogy a nagyvállalatok részéről mennyire etikus emberek alkotta tartalmakat felhasználni AI-modellek tanítására.
Egyes esetekben egészen a bíróságig mennek ezek a viták. Idén áprilisban például több amerikai lap, köztük a New York Times is pert indított az OpenAI és a Microsoft ellen, mivel állításuk szerint a cégek engedély nélkül használták fel több millió cikküket.
Nyitókép: Pexels / Google DeepMind