Ottlik Géza is napijegyet váltott a Sziget Fesztivál elődjére – Hosszúlépés-séta a körúton túl
Koniorczyk Borbála Merker Dávid
Hosszúlépés a körúton túl - Séták, titkok, történetek

21. Század Kiadó, 2022, 255 oldal

-

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid majdnem tíz éve szerveznek tematikus sétákat Budapesten, a város iránti szenvedélyes rajongásukat tavaly új szintre emelték, amikor megjelent a Hosszúlépés Budapesten - Séták, titkok, történetek című kötetük, amelyben egészen új szemszögből mutatták be a várost, és az épületek mögött megbújó történetekre voltak kíváncsiak.

A második kötetben még tovább kutattak, és ezúttal a házak lakóinak történetén keresztül mesélnek Budapestről.

-

A szerzők idén még izgalmasabb bemutatóra invitáltak minket, ugyanis csak a találkozási pontot ismertük, a cél azonban titok maradt. A Hősök tere előtt várakozva egyszer csak egy régi Malév-busz kanyarodott elénk, ezzel indultunk felfedezni a fővárost. Az első megálló Újpest, Budapest Kis-Amerikája volt. Újpest 1840-ben váltönálló községgé, de ötven év alatt csaknem húszezer lakosa lett. A gyorsan és organikusan fejlődő városrészről az a hír járta, hogy

itt bármit meg lehet tenni, amit a belvárosban nem.

Ide költözött a zsidó származású Papír Sándor, más néven Scherbak Oziás is, aki színészként megvalósította gyerekkori álmát, és megalapította az újpesti Népszínházat. A teátrumnak nagyobb nézőtere volt, mint ma a Vígszínháznak, a kétezer férőhelyes épületben egymást követték a premierek. Papír Sándor felesége is a színház falain belül dolgozott, Kornai Margit énekes-színésznő volt, így nem csoda, hogy lányuk, Papír Magdolna, már háromévesen az újpesti Népszínház gyerekszínésze lett.ma pedig Szepes Máriaként ismerjük a műveit. Újpestet joggal nevezték az ország Kis-Amerikájának, mindenki máshonnan érkezett, senkinek nem voltak előjogai, mégis egymás után épültek a gyárak, és a korát meghaladó, impozáns Városháza is. Ez volt az első megállónk, amiről elmondhatjuk, hogy ízig-vérig újpesti, mert helyi vállalkozók építették, az itt élő munkások dolgoztak az építkezésen, sőt a bútorokat újpestiek gyártották. Az épület elegáns dísztermébe érve a szerzők elmesélték, hogy Újpest történelme rendkívül jól dokumentált, ezért ennél a fejezetnél sokkal inkább a történetek szelektálása okozott nehézséget, mintsem az anyaggyűjtés.

„Újpest egy organikus település. Nem szervezték, sokkal inkább csak lett” – mondta Merker Dávid.

A város sokszínűségét jól mutatja, hogy a legkülönfélébb lakók az ország különböző pontjairól érkeztek ide. 1911-ben Babits is újpesti lakos lett, és a helyi gimnáziumban kezdett tanítani. A költő földrajzilag ugyan közel volt a belváros nyüzsgő szellemi központjához, mégsem szerette Újpestet, mert elszigetelve érezte magát az értelmiségi közegtől, ezért az első adandó alkalommal elhagyta a városrészt. 

-

A mai IV. kerület persze nem volt tökéletes, erős bűz terjengett az utcákon. Újpest azonban nem a szeméttől volt büdös, hanem a Duna mentén egymás mellett sorakozó gyáraktól, a vízpartról a szél ugyanis egészen a házakig vitte a kellemetlen szagot.

Itt állt két máig híres bőrgyár, amiről Kertész Imre is említést tett a Sorstalanságban:

„Ha némely régi vasárnapom az apámmal az újpesti futballmérkőzésre mentünk, a villamos ott is bőrgyár mellett vitt el, s azon a szakaszon ott is mindig be kellett fognom az orrom akkor”. A Wolfner Bőrgyár és a Mauthner Bőrgyár azért is működhetett sikeresen, mert a bőrgyártáshoz Újpest földrajzilag tökéletes helynek bizonyult. A Duna kiapadhatatlan vízforrást jelentett, és közel voltak a pesti piacok is, ahol értékesítették az árut. A magyar-amerikai Wigner Jenő is az újpesti bőrgyárnak köszönheti a Nobel-díját, ha a fizikus apja nem erőlteti fiára a családi hagyomány folytatását, és nem kezd el dolgozni a Mauthner Bőrgyárban, talán sosem jut el Berlinbe és Amerikába, hogy vegyészetet tanuljon. Wigner Antal fiát azonban már a gyárban is inkább a kutatás érdekelte, mintsem a kereskedelem, mégsem akart csalódást okozni az apjának. Rövid idő után azonban otthagyta a büdös gyársort, és Berlinbe, majd az Egyesült Államokban utazott, ahol részt vett az első atombomba megalkotásában. 

-

A végső állomásunk előtt - amiről még a séta felénél sem tudtuk pontosan, hogy mi lesz - az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületéhez sétáltunk, ahol 1908-ban egy átlagosnak induló októberi napon Magyarország első bankrablói kifosztották az épületet. Egy bérkocsi állt meg az Árpád út sarkán, amiből két férfi szállt ki, besétáltak a bankba, és közölték, hogy személyesen szeretnénk beszélni az igazgatóval. A fiókvezető szívélyesen fogadta az urakat elegáns irodájában, ők azonban hirtelen előkapták a revolvert és negyvenezer koronát követeltek. Az igazgató nem tudott mit tenni, mindenkit arra utasított, hogy teljesítsék a rablók parancsát. A westernbe illő jelenet komikumát tovább fokozta, hogy

nem volt elég papírpénz a bankban, ezért aprópénzben számolták ki a negyvenezer koronát,

amitől a rablók pénzeszsákja olyan nehéz lett, hogy egyedül nem tudták kicipelni a zsákmányt, ezért a fiókvezető személyesen segített nekik a bérkocsira pakolni. Mivel ez volt az első bankrablás, a bűnözőknek nem volt kitől ellesni a pontos tervezést, így még aznap kézre kerítették őket. 

A rendhagyó bemutató utolsó helyszínéhez ismét buszra szálltunk, és Merker Dávid útközben elmesélte, hogy az iparváros rossz levegője elől a város lakói a közeli Népszigetre jártak, ha kikapcsolódásra vágytak.

Itt rendezték meg az első, jól szervezett fesztivált is: 1926-ban a Magyar Cserkészszövetség hirdette meg a Nemzeti Nagytábort,

ahová az egész országból várták a cserkészeket, hogy a szabadban sátrazzanak és szórakozzanak. Az eseményre Ottlik Géza is napijegyet váltott, Buda című művében pedig így írt a táborról: „Van ott mozi is, vendéglő is, minden. Már a kapuban láttunk egy cserkész társaságot, amint nagy katonásan meneteltek”. 

-

Ha Újpestről van szó, természetesen a fociról sem feledkezhetünk meg, és miközben Merker Dávid arról mesélt, hogy a Népszigeten titokban vágták ki a fákat a focipálya építéséhez, a buszunk is bekanyarodott a vadregényes szigetre. Hamarosan egy rögtönzött halászcsárdába érkeztünk, ahol a Babka Budapest tulajdonosa és szakácsa, Nemesvölgyi Attila várt minket, a bográcsban pedig rotyogott a halászlé.

A Népsziget legendás vendéglátóhelyét már lebontották, a szerzők mégis ennek a hangulatát idézték újra.

Illik Viktor itt üzemeltette legendás kertvendéglőjét, miután az első világháborúban eltalálta egy repeszdarab és a veterán fél szemére megvakult, de hadirokkantként megkapta a vendéglátói engedélyt. Illik Viktor rendkívül jó üzleti érzékkel működtette a halászcsárdát, ahol mindössze három ételt lehetett kapni: halászlevet, rántott halat, és túrós csuszát. A hely vonzereje abban rejlett, hogy a szegényebb családoknak is megfizethető áron adta a friss alapanyagokból készült ételeket, mivel ő birtokolta a Duna Esztergom-menti szakaszának halászati jogait. A frissen kifogott alapanyag így pár órán belül már a vendégek tányérjára került, a jó hangulatról pedig a csárda állandó zenekara gondolkodott. Illik Viktor halászcsárdájába megérkezni is különleges élmény volt, mert saját hajójával szállították a vendégeket a Dunán. A bemutatón Nemesvölgyi Attila keltette életre Illik urat, a halászléje pedig legalább olyan finom volt, mint amilyen az egykori veterán konyháján készülhetett. 

-

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid kötete ismét tovább árnyalja a Budapestről alkotott képünket, és a kötetből az is kiderül, hogy vajon tényleg Heltai Jenő találta-e fel a mozi elnevezését, vagy mi a közös Csepelben és egy mexikói operaházban. Mindemellett a könyvre akár színes albumként is tekinthetünk, hiszen az izgalmas történetek mellett gyönyörű képek elevenítik meg előttünk a várost.  

A Hosszúlépés Budapesten című kötetbe ITT olvashatsz bele, a könyv tavalyi bemutatójáról pedig ITT olvashatsz bővebben.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

Hétvégi sétáinkon Nádas Péter szövegein keresztül járjuk be Budapest utcáit, azokat a részeket, amelyek az életmű szempontjából fontosak - a Svábhegyet, Újlipótvárost és Erzsébetvárot.

...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

Eddig is tudtuk, hogy a természetjárás nem pusztán fizikai erőnlétünk szempontjából lehet hasznos, hanem az agyunkat is kikapcsolja. Most azonban megmérték, valójában mi történik az agyunkkal egy óra erdőjárás után. Könyvek hírek mellé.

...
Hírek

A Hosszúlépés könyvben folytatja budapesti sétáit

A hosszúlépés.járunk? csapata nyolc éve szervez városi sétákat, hamarosan pedig könyvük jelenik meg, amely négy sétaútvonal segítségével mesél Budapestről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Természetesen olvasok
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

...
Zöld

Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

...
Zöld

Maja Lunde szerint az utolsó vadlovakra akkor is érdemes vigyázni, amikor felforr a világ

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

...
Zöld

A Föld népessége elérte a 8 milliárdot, hamarosan rádobunk egy újabb milliárdot

...
Zöld

Cinke, rigó, csuszka… - Kezdődik az énekesmadár-etetési szezon!

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?
...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

Az ENSZ idei klímakonferenciájának legfontosabb döntése az volt, hogy a fejlődő országoknak fizetni fognak a globális felmelegedés okozta veszteségekért és károkért.