Ottlik Géza is napijegyet váltott a Sziget Fesztivál elődjére – Hosszúlépés-séta a körúton túl
Koniorczyk Borbála Merker Dávid
Hosszúlépés a körúton túl - Séták, titkok, történetek

21. Század Kiadó, 2022, 255 oldal

-

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid majdnem tíz éve szerveznek tematikus sétákat Budapesten, a város iránti szenvedélyes rajongásukat tavaly új szintre emelték, amikor megjelent a Hosszúlépés Budapesten - Séták, titkok, történetek című kötetük, amelyben egészen új szemszögből mutatták be a várost, és az épületek mögött megbújó történetekre voltak kíváncsiak.

A második kötetben még tovább kutattak, és ezúttal a házak lakóinak történetén keresztül mesélnek Budapestről.

-

A szerzők idén még izgalmasabb bemutatóra invitáltak minket, ugyanis csak a találkozási pontot ismertük, a cél azonban titok maradt. A Hősök tere előtt várakozva egyszer csak egy régi Malév-busz kanyarodott elénk, ezzel indultunk felfedezni a fővárost. Az első megálló Újpest, Budapest Kis-Amerikája volt. Újpest 1840-ben váltönálló községgé, de ötven év alatt csaknem húszezer lakosa lett. A gyorsan és organikusan fejlődő városrészről az a hír járta, hogy

itt bármit meg lehet tenni, amit a belvárosban nem.

Ide költözött a zsidó származású Papír Sándor, más néven Scherbak Oziás is, aki színészként megvalósította gyerekkori álmát, és megalapította az újpesti Népszínházat. A teátrumnak nagyobb nézőtere volt, mint ma a Vígszínháznak, a kétezer férőhelyes épületben egymást követték a premierek. Papír Sándor felesége is a színház falain belül dolgozott, Kornai Margit énekes-színésznő volt, így nem csoda, hogy lányuk, Papír Magdolna, már háromévesen az újpesti Népszínház gyerekszínésze lett.ma pedig Szepes Máriaként ismerjük a műveit. Újpestet joggal nevezték az ország Kis-Amerikájának, mindenki máshonnan érkezett, senkinek nem voltak előjogai, mégis egymás után épültek a gyárak, és a korát meghaladó, impozáns Városháza is. Ez volt az első megállónk, amiről elmondhatjuk, hogy ízig-vérig újpesti, mert helyi vállalkozók építették, az itt élő munkások dolgoztak az építkezésen, sőt a bútorokat újpestiek gyártották. Az épület elegáns dísztermébe érve a szerzők elmesélték, hogy Újpest történelme rendkívül jól dokumentált, ezért ennél a fejezetnél sokkal inkább a történetek szelektálása okozott nehézséget, mintsem az anyaggyűjtés.

„Újpest egy organikus település. Nem szervezték, sokkal inkább csak lett” – mondta Merker Dávid.

A város sokszínűségét jól mutatja, hogy a legkülönfélébb lakók az ország különböző pontjairól érkeztek ide. 1911-ben Babits is újpesti lakos lett, és a helyi gimnáziumban kezdett tanítani. A költő földrajzilag ugyan közel volt a belváros nyüzsgő szellemi központjához, mégsem szerette Újpestet, mert elszigetelve érezte magát az értelmiségi közegtől, ezért az első adandó alkalommal elhagyta a városrészt. 

-

A mai IV. kerület persze nem volt tökéletes, erős bűz terjengett az utcákon. Újpest azonban nem a szeméttől volt büdös, hanem a Duna mentén egymás mellett sorakozó gyáraktól, a vízpartról a szél ugyanis egészen a házakig vitte a kellemetlen szagot.

Itt állt két máig híres bőrgyár, amiről Kertész Imre is említést tett a Sorstalanságban:

„Ha némely régi vasárnapom az apámmal az újpesti futballmérkőzésre mentünk, a villamos ott is bőrgyár mellett vitt el, s azon a szakaszon ott is mindig be kellett fognom az orrom akkor”. A Wolfner Bőrgyár és a Mauthner Bőrgyár azért is működhetett sikeresen, mert a bőrgyártáshoz Újpest földrajzilag tökéletes helynek bizonyult. A Duna kiapadhatatlan vízforrást jelentett, és közel voltak a pesti piacok is, ahol értékesítették az árut. A magyar-amerikai Wigner Jenő is az újpesti bőrgyárnak köszönheti a Nobel-díját, ha a fizikus apja nem erőlteti fiára a családi hagyomány folytatását, és nem kezd el dolgozni a Mauthner Bőrgyárban, talán sosem jut el Berlinbe és Amerikába, hogy vegyészetet tanuljon. Wigner Antal fiát azonban már a gyárban is inkább a kutatás érdekelte, mintsem a kereskedelem, mégsem akart csalódást okozni az apjának. Rövid idő után azonban otthagyta a büdös gyársort, és Berlinbe, majd az Egyesült Államokban utazott, ahol részt vett az első atombomba megalkotásában. 

-

A végső állomásunk előtt - amiről még a séta felénél sem tudtuk pontosan, hogy mi lesz - az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületéhez sétáltunk, ahol 1908-ban egy átlagosnak induló októberi napon Magyarország első bankrablói kifosztották az épületet. Egy bérkocsi állt meg az Árpád út sarkán, amiből két férfi szállt ki, besétáltak a bankba, és közölték, hogy személyesen szeretnénk beszélni az igazgatóval. A fiókvezető szívélyesen fogadta az urakat elegáns irodájában, ők azonban hirtelen előkapták a revolvert és negyvenezer koronát követeltek. Az igazgató nem tudott mit tenni, mindenkit arra utasított, hogy teljesítsék a rablók parancsát. A westernbe illő jelenet komikumát tovább fokozta, hogy

nem volt elég papírpénz a bankban, ezért aprópénzben számolták ki a negyvenezer koronát,

amitől a rablók pénzeszsákja olyan nehéz lett, hogy egyedül nem tudták kicipelni a zsákmányt, ezért a fiókvezető személyesen segített nekik a bérkocsira pakolni. Mivel ez volt az első bankrablás, a bűnözőknek nem volt kitől ellesni a pontos tervezést, így még aznap kézre kerítették őket. 

A rendhagyó bemutató utolsó helyszínéhez ismét buszra szálltunk, és Merker Dávid útközben elmesélte, hogy az iparváros rossz levegője elől a város lakói a közeli Népszigetre jártak, ha kikapcsolódásra vágytak.

Itt rendezték meg az első, jól szervezett fesztivált is: 1926-ban a Magyar Cserkészszövetség hirdette meg a Nemzeti Nagytábort,

ahová az egész országból várták a cserkészeket, hogy a szabadban sátrazzanak és szórakozzanak. Az eseményre Ottlik Géza is napijegyet váltott, Buda című művében pedig így írt a táborról: „Van ott mozi is, vendéglő is, minden. Már a kapuban láttunk egy cserkész társaságot, amint nagy katonásan meneteltek”. 

-

Ha Újpestről van szó, természetesen a fociról sem feledkezhetünk meg, és miközben Merker Dávid arról mesélt, hogy a Népszigeten titokban vágták ki a fákat a focipálya építéséhez, a buszunk is bekanyarodott a vadregényes szigetre. Hamarosan egy rögtönzött halászcsárdába érkeztünk, ahol a Babka Budapest tulajdonosa és szakácsa, Nemesvölgyi Attila várt minket, a bográcsban pedig rotyogott a halászlé.

A Népsziget legendás vendéglátóhelyét már lebontották, a szerzők mégis ennek a hangulatát idézték újra.

Illik Viktor itt üzemeltette legendás kertvendéglőjét, miután az első világháborúban eltalálta egy repeszdarab és a veterán fél szemére megvakult, de hadirokkantként megkapta a vendéglátói engedélyt. Illik Viktor rendkívül jó üzleti érzékkel működtette a halászcsárdát, ahol mindössze három ételt lehetett kapni: halászlevet, rántott halat, és túrós csuszát. A hely vonzereje abban rejlett, hogy a szegényebb családoknak is megfizethető áron adta a friss alapanyagokból készült ételeket, mivel ő birtokolta a Duna Esztergom-menti szakaszának halászati jogait. A frissen kifogott alapanyag így pár órán belül már a vendégek tányérjára került, a jó hangulatról pedig a csárda állandó zenekara gondolkodott. Illik Viktor halászcsárdájába megérkezni is különleges élmény volt, mert saját hajójával szállították a vendégeket a Dunán. A bemutatón Nemesvölgyi Attila keltette életre Illik urat, a halászléje pedig legalább olyan finom volt, mint amilyen az egykori veterán konyháján készülhetett. 

-

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid kötete ismét tovább árnyalja a Budapestről alkotott képünket, és a kötetből az is kiderül, hogy vajon tényleg Heltai Jenő találta-e fel a mozi elnevezését, vagy mi a közös Csepelben és egy mexikói operaházban. Mindemellett a könyvre akár színes albumként is tekinthetünk, hiszen az izgalmas történetek mellett gyönyörű képek elevenítik meg előttünk a várost.  

A Hosszúlépés Budapesten című kötetbe ITT olvashatsz bele, a könyv tavalyi bemutatójáról pedig ITT olvashatsz bővebben.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

Hétvégi sétáinkon Nádas Péter szövegein keresztül járjuk be Budapest utcáit, azokat a részeket, amelyek az életmű szempontjából fontosak - a Svábhegyet, Újlipótvárost és Erzsébetvárot.

...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

Eddig is tudtuk, hogy a természetjárás nem pusztán fizikai erőnlétünk szempontjából lehet hasznos, hanem az agyunkat is kikapcsolja. Most azonban megmérték, valójában mi történik az agyunkkal egy óra erdőjárás után. Könyvek hírek mellé.

...
Hírek

A Hosszúlépés könyvben folytatja budapesti sétáit

A hosszúlépés.járunk? csapata nyolc éve szervez városi sétákat, hamarosan pedig könyvük jelenik meg, amely négy sétaútvonal segítségével mesél Budapestről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

A Nádas Péterről készült dokumentumfilm, a Saját erdő egyszerre portré- és természetfilm, meditatív alkotás, mely a világról és önmagunkról alkotott tudásunk átgondolására késztet. Kárpáti György Mór alkotása megállásra késztet, kiléptet a mindennapok zajából és felületességéből, és bevezeti a nézőt az író gondolatainak terébe. 

Szerzőink

...
Valuska László

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Hírek
...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány

Természetesen olvasok
...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Zöld

Lenyűgözte a tengerészeket a kenu, amit Óceánia két kis szigeténél láttak

...
Zöld

Elhunyt Clause Lorius francia kutató, a klímaváltozás egyik első felfedezője

...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Zöld

Megölt újságíróról és őslakos szakértőről neveztek el két élesztőgombafajt

...
Zöld

A szelíd kis faliméhek lettek idén az Év Beporzói 

...
Zöld

Évtizedekre elfeledték a koponyadarabokat, mire egy paleontológus rájött, milyen szenzációsak

...
Zöld

A szenvedélyes szeretet apa és fia között nem segít elmondani az igazat a bolygónkról

...
Zöld

Jövőre ismét embert küld a Holdra a NASA

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón
...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

Beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről, jövőbeli pesszimista forgatókönyvekről beszélget Litkai Gergely vendégével, Bihaly Áron ökológussal, aki segít megérteni a méhek szerepét az életünkben.