Ottlik Géza is napijegyet váltott a Sziget Fesztivál elődjére – Hosszúlépés-séta a körúton túl
Koniorczyk Borbála Merker Dávid
Hosszúlépés a körúton túl - Séták, titkok, történetek

21. Század Kiadó, 2022, 255 oldal

-

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid majdnem tíz éve szerveznek tematikus sétákat Budapesten, a város iránti szenvedélyes rajongásukat tavaly új szintre emelték, amikor megjelent a Hosszúlépés Budapesten - Séták, titkok, történetek című kötetük, amelyben egészen új szemszögből mutatták be a várost, és az épületek mögött megbújó történetekre voltak kíváncsiak.

A második kötetben még tovább kutattak, és ezúttal a házak lakóinak történetén keresztül mesélnek Budapestről.

-

A szerzők idén még izgalmasabb bemutatóra invitáltak minket, ugyanis csak a találkozási pontot ismertük, a cél azonban titok maradt. A Hősök tere előtt várakozva egyszer csak egy régi Malév-busz kanyarodott elénk, ezzel indultunk felfedezni a fővárost. Az első megálló Újpest, Budapest Kis-Amerikája volt. Újpest 1840-ben váltönálló községgé, de ötven év alatt csaknem húszezer lakosa lett. A gyorsan és organikusan fejlődő városrészről az a hír járta, hogy

itt bármit meg lehet tenni, amit a belvárosban nem.

Ide költözött a zsidó származású Papír Sándor, más néven Scherbak Oziás is, aki színészként megvalósította gyerekkori álmát, és megalapította az újpesti Népszínházat. A teátrumnak nagyobb nézőtere volt, mint ma a Vígszínháznak, a kétezer férőhelyes épületben egymást követték a premierek. Papír Sándor felesége is a színház falain belül dolgozott, Kornai Margit énekes-színésznő volt, így nem csoda, hogy lányuk, Papír Magdolna, már háromévesen az újpesti Népszínház gyerekszínésze lett.ma pedig Szepes Máriaként ismerjük a műveit. Újpestet joggal nevezték az ország Kis-Amerikájának, mindenki máshonnan érkezett, senkinek nem voltak előjogai, mégis egymás után épültek a gyárak, és a korát meghaladó, impozáns Városháza is. Ez volt az első megállónk, amiről elmondhatjuk, hogy ízig-vérig újpesti, mert helyi vállalkozók építették, az itt élő munkások dolgoztak az építkezésen, sőt a bútorokat újpestiek gyártották. Az épület elegáns dísztermébe érve a szerzők elmesélték, hogy Újpest történelme rendkívül jól dokumentált, ezért ennél a fejezetnél sokkal inkább a történetek szelektálása okozott nehézséget, mintsem az anyaggyűjtés.

„Újpest egy organikus település. Nem szervezték, sokkal inkább csak lett” – mondta Merker Dávid.

A város sokszínűségét jól mutatja, hogy a legkülönfélébb lakók az ország különböző pontjairól érkeztek ide. 1911-ben Babits is újpesti lakos lett, és a helyi gimnáziumban kezdett tanítani. A költő földrajzilag ugyan közel volt a belváros nyüzsgő szellemi központjához, mégsem szerette Újpestet, mert elszigetelve érezte magát az értelmiségi közegtől, ezért az első adandó alkalommal elhagyta a városrészt. 

-

A mai IV. kerület persze nem volt tökéletes, erős bűz terjengett az utcákon. Újpest azonban nem a szeméttől volt büdös, hanem a Duna mentén egymás mellett sorakozó gyáraktól, a vízpartról a szél ugyanis egészen a házakig vitte a kellemetlen szagot.

Itt állt két máig híres bőrgyár, amiről Kertész Imre is említést tett a Sorstalanságban:

„Ha némely régi vasárnapom az apámmal az újpesti futballmérkőzésre mentünk, a villamos ott is bőrgyár mellett vitt el, s azon a szakaszon ott is mindig be kellett fognom az orrom akkor”. A Wolfner Bőrgyár és a Mauthner Bőrgyár azért is működhetett sikeresen, mert a bőrgyártáshoz Újpest földrajzilag tökéletes helynek bizonyult. A Duna kiapadhatatlan vízforrást jelentett, és közel voltak a pesti piacok is, ahol értékesítették az árut. A magyar-amerikai Wigner Jenő is az újpesti bőrgyárnak köszönheti a Nobel-díját, ha a fizikus apja nem erőlteti fiára a családi hagyomány folytatását, és nem kezd el dolgozni a Mauthner Bőrgyárban, talán sosem jut el Berlinbe és Amerikába, hogy vegyészetet tanuljon. Wigner Antal fiát azonban már a gyárban is inkább a kutatás érdekelte, mintsem a kereskedelem, mégsem akart csalódást okozni az apjának. Rövid idő után azonban otthagyta a büdös gyársort, és Berlinbe, majd az Egyesült Államokban utazott, ahol részt vett az első atombomba megalkotásában. 

-

A végső állomásunk előtt - amiről még a séta felénél sem tudtuk pontosan, hogy mi lesz - az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületéhez sétáltunk, ahol 1908-ban egy átlagosnak induló októberi napon Magyarország első bankrablói kifosztották az épületet. Egy bérkocsi állt meg az Árpád út sarkán, amiből két férfi szállt ki, besétáltak a bankba, és közölték, hogy személyesen szeretnénk beszélni az igazgatóval. A fiókvezető szívélyesen fogadta az urakat elegáns irodájában, ők azonban hirtelen előkapták a revolvert és negyvenezer koronát követeltek. Az igazgató nem tudott mit tenni, mindenkit arra utasított, hogy teljesítsék a rablók parancsát. A westernbe illő jelenet komikumát tovább fokozta, hogy

nem volt elég papírpénz a bankban, ezért aprópénzben számolták ki a negyvenezer koronát,

amitől a rablók pénzeszsákja olyan nehéz lett, hogy egyedül nem tudták kicipelni a zsákmányt, ezért a fiókvezető személyesen segített nekik a bérkocsira pakolni. Mivel ez volt az első bankrablás, a bűnözőknek nem volt kitől ellesni a pontos tervezést, így még aznap kézre kerítették őket. 

A rendhagyó bemutató utolsó helyszínéhez ismét buszra szálltunk, és Merker Dávid útközben elmesélte, hogy az iparváros rossz levegője elől a város lakói a közeli Népszigetre jártak, ha kikapcsolódásra vágytak.

Itt rendezték meg az első, jól szervezett fesztivált is: 1926-ban a Magyar Cserkészszövetség hirdette meg a Nemzeti Nagytábort,

ahová az egész országból várták a cserkészeket, hogy a szabadban sátrazzanak és szórakozzanak. Az eseményre Ottlik Géza is napijegyet váltott, Buda című művében pedig így írt a táborról: „Van ott mozi is, vendéglő is, minden. Már a kapuban láttunk egy cserkész társaságot, amint nagy katonásan meneteltek”. 

-

Ha Újpestről van szó, természetesen a fociról sem feledkezhetünk meg, és miközben Merker Dávid arról mesélt, hogy a Népszigeten titokban vágták ki a fákat a focipálya építéséhez, a buszunk is bekanyarodott a vadregényes szigetre. Hamarosan egy rögtönzött halászcsárdába érkeztünk, ahol a Babka Budapest tulajdonosa és szakácsa, Nemesvölgyi Attila várt minket, a bográcsban pedig rotyogott a halászlé.

A Népsziget legendás vendéglátóhelyét már lebontották, a szerzők mégis ennek a hangulatát idézték újra.

Illik Viktor itt üzemeltette legendás kertvendéglőjét, miután az első világháborúban eltalálta egy repeszdarab és a veterán fél szemére megvakult, de hadirokkantként megkapta a vendéglátói engedélyt. Illik Viktor rendkívül jó üzleti érzékkel működtette a halászcsárdát, ahol mindössze három ételt lehetett kapni: halászlevet, rántott halat, és túrós csuszát. A hely vonzereje abban rejlett, hogy a szegényebb családoknak is megfizethető áron adta a friss alapanyagokból készült ételeket, mivel ő birtokolta a Duna Esztergom-menti szakaszának halászati jogait. A frissen kifogott alapanyag így pár órán belül már a vendégek tányérjára került, a jó hangulatról pedig a csárda állandó zenekara gondolkodott. Illik Viktor halászcsárdájába megérkezni is különleges élmény volt, mert saját hajójával szállították a vendégeket a Dunán. A bemutatón Nemesvölgyi Attila keltette életre Illik urat, a halászléje pedig legalább olyan finom volt, mint amilyen az egykori veterán konyháján készülhetett. 

-

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid kötete ismét tovább árnyalja a Budapestről alkotott képünket, és a kötetből az is kiderül, hogy vajon tényleg Heltai Jenő találta-e fel a mozi elnevezését, vagy mi a közös Csepelben és egy mexikói operaházban. Mindemellett a könyvre akár színes albumként is tekinthetünk, hiszen az izgalmas történetek mellett gyönyörű képek elevenítik meg előttünk a várost.  

A Hosszúlépés Budapesten című kötetbe ITT olvashatsz bele, a könyv tavalyi bemutatójáról pedig ITT olvashatsz bővebben.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

Eddig is tudtuk, hogy a természetjárás nem pusztán fizikai erőnlétünk szempontjából lehet hasznos, hanem az agyunkat is kikapcsolja. Most azonban megmérték, valójában mi történik az agyunkkal egy óra erdőjárás után. Könyvek hírek mellé.

...
Hírek

A Hosszúlépés könyvben folytatja budapesti sétáit

A hosszúlépés.járunk? csapata nyolc éve szervez városi sétákat, hamarosan pedig könyvük jelenik meg, amely négy sétaútvonal segítségével mesél Budapestről.

Kiemeltek
...
Podcast

Indul a Dumaszínház és a Könyves Magazin sorozata, a Zöld könyv podcast!

Február 5-től kéthetente új podcasttel jelentkezünk!

...
Hírek

Krasznahorkai László: Ez egy elveszett generáció

Egy svéd lapnak adott interjút. 

...
Beleolvasó

Erdős Virág regényének hőse szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón – Olvass bele!

Abszurd és groteszk világot fest Erdős Virág februárban érkező első regénye, a Kalocsa. Olvass bele! 

...
Kritika

Papp-Zakor Ilka egy autista fiú történetében mutatja meg, hogyan kell összeszorított fogakkal szeretni

A hasbeszélő visszhangot keres szeretetről és reményről mesél. Ez a hét könyve.

...
Hírek

Neil Gaiman és az eltörléskultúra: üzent a szerző képregényeit kiadó magyar Fumax

„Aki büntető szándékkal nem veszi meg a kiadványt, az kizárólag minket büntet ezzel, senki mást.”

...
Nagy

Tényleg egyre kevesebb férfi olvas? – könyvekkel a toxikus maszkulinitás ellen

Vajon fel lehet venni könyvekkel a harcot a toxikus maszkulinitás ellen?

...
Nagy

Egy holokauszt emlékezete, amit nagymamák írnak és unokák hordoznak

A Tíz hónap Babilon kötetbemutatóján jártunk, ahol megtudtuk, hogy minden könyv egyszer célba ér. 

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezeket te is megteheted a Föld védelméért – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...
bzs

6 könyv, amit olvass el, ha kíváncsi vagy az írók életének kulisszatitkaira

...
Bakó Sára

Papp-Zakor Ilka egy autista fiú történetében mutatja meg, hogyan kell összeszorított fogakkal szeretni

Hírek
...
Hírek

Ezek az elmúlt évek legnépszerűbb romantikus könyvei a Goodreadsen

...
Hírek

Bill Gates: Ha ma nőnék fel, autizmussal diagnosztizálnának

...
Hírek

Jó hírt kaptak a Mona Lisával fotózkodni vágyók + 3 könyv, ami Párizsban játszódik

...
Hírek

Meglepő, hogy ki taszította le a trónról Rebecca Yarrost

...
Hírek

Edith Eva Eger így áll bosszút Hitleren 

...
Szórakozás

Videó: hallgasd meg, ahogy Dwayne Johnson magyarul szaval!

Természetesen olvasok
...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

...
Zöld

A gyereknevelésnek nem szükségszerű velejárója a kiabálás – így előzd meg

...
Zöld

Az AI-nak már most gazdagabb a szókincse a magasan képzett emberekénél

...
Zöld

Ez a könyv bebizonyítja, hogy a szívből jövő nevetéstől leszünk igazán boldogok

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...
Zöld

3 könyv szülőknek, amit érdemes előjegyezni szeptemberben

...
Zöld

Most éppen naponta ennyi lépést kell tenned a tudósok szerint az egészségedért + 3 könyv

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
A Mitágó-erdő sűrűjébe a hősök és az olvasók is belevesznek – 40 éves a modern fantasy mesterműve
...
Zöld

A Microsoft-vezér szerint bármi szabad préda, ami a netre felkerül

A Microsoft AI csoportjának vezetője sommás véleményt fogalmazott meg az internetes szerzői jogokról. Egy interjúban azt mondta, szerinte bármi, amit a felhasználók közzétesznek a weben, az bárki számára szabadon másolható és továbbgondolható.