Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

“Tudjuk, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. És Littmann Pepi, az ortodox zsidó férfiimitátor, a pesti orfeumok sztárja. És hogy kik faragták Budapestet márványból és koszlott Trabant-ülésből. Kik voltak a szerencselovagok, hivatásos bajkeverők, hazafiaskodó zsidók és sóletzabáló fajvédők, a megalomániások, a minden rendszerhez ügyesen simulók, a házat a lakók kényelme elé helyező Bauhaus-hívek és a stukkóleverős IKV-szakik” - állítják a szerzők, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid a Hosszúlépés. Járunk? társalapítói, urbanisták, akik arról csináltak könyvet, amihez a legjobban értenek, Budapestről, és úgy, hogy a szöveg is bejárható térré válik.

A Hosszúlépés Budapesten című könyvük négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. A kiadvány december 3-án jelenik meg keménytáblás kiadásban, városfotókkal. Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén 1919. november 16-án vonult be Budapestre. Horthy a Szent Gellért téren beszédében elmondta, hogy a főváros “megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött.” A Hosszúlépés Budapesten című könyvből az évfordulón ezt a Gellért teret ismerhetjük meg. 

vl | 2021. november 16. |
Koniorczyk Borbála, MerkeR Dávid
Hosszúlépés Budapesten
21. század kiadó, 2021.

Süllyedő világ

Pillanatképek a Horthy-korszak Szentimrevárosából

„A legjobb mégis az volt, amikor csak céltalanul kószáltunk kettesben Budán. A Sárosfürdő helyén már felépült a nagy szálloda, csak a fűtőtestek hevertek még kint az utcán, s az állványok egy részét még nem bontották le. A Gellért tér torkolatánál, az úttest túlsó oldalán bérkocsistand volt, nagy, görbe vízcsap, dézsák; a jámbor konflislovak rázogatták a fejükre akasztott abrakostarisznyát. Pék, tejcsarnok, trafik; a trafik kirakata Mikuláskor tele piros levelezőlapokkal, virgácsos, krampuszos képekkel; 

a péknél szagoltuk a friss kenyér szagát, és néztük a félmeztelen péklegényeket, milyen villámgyorsan csúsztatják be a kemencébe végtelenül hosszú nyelű lapátjaikat.

Ismertük a Kemenes utcát, ismertük a Ménesi út fáit, ismertük az évszakokat, ismertük egymást és az egész világot.”

Amikor az 1950-es évek végén megjelenik Ottlik Géza imént idézett fő műve, az Iskola a határon, az író gyermekkorának kulisszái, a Horthy-korszak Újbudája úgy tűnt, örökre elsüllyedt. A keresztény középosztály városrésze, amely ebben a korszakban lett önálló kerület, és vette fel a Szentimreváros nevet, végérvényesen megváltozni látszott. A fontosabb, többnyire szentek vagy Horthy Miklós kormányzó nevét viselő köztereket átnevezték, az itt élő szerzetesrendeket feloszlatták, a katolikus egyház büszkeségeit, a hatalmas, neobarokk iskolákat államosították, és minden egyházi pompára emlékeztető elemet igyekeztek belőlük eltüntetni. A dualista – a Horthy-rendszer szerint túlságosan liberális – Magyarország öröksége, a kávéházi kultúra megszűnt. Odalettek az egyetlen fekete mellett átdolgozott kávéházi napok és a szabadon olvasható nemzetközi sajtó, ami sokszor a Nyugattal való kapcsolódási pont volt egy szűk látókörű korszakban.

Ezen a sétán a Horthy-korszak robbanásszerűen fejlődő városrészét, Szentimrevárost járjuk be, a kor úri keresztény középosztályának otthonát, ahol a rendszerváltás után sok helyen visszapörgették az idő kerekét. 

A kormányzó sűrű napja

1919 egyik különösen nyálkás novemberi reggelén egész napos, nehéz program várt Horthy Miklós fővezérre: aznap vonult be Budapestre, ahol izgatottan készültek a fogadására. A plakátragasztók már kora hajnalban kidekorálták a várost: 

az egyik képen a tengernagy izmos karjai kormánykereket forgattak, alatta egyetlen lelkes szóval: Horthy!, egy másik plakáton harcias magyar honvédet lehetett látni Most vagy soha! felirattal.

A főhadiszállásként használt Gellért Szállóban, ahonnan csak nemrég költözködött ki a román csapatok parancsnoksága, már fél hét óta talpon volt mindenki. A szálloda előtti téren a rossz idő ellenére csak gyűlt és gyűlt a tömeg, folyamatosan sereglettek az emberek. Horthy tisztjei, akik már előző nap megérkeztek Budapestre, lóra pattantak, és elindultak a Kelenföldi pályaudvar felé, hogy ott fogadják legfőbb parancsnokukat. Pontban hét órakor be is gördült a vonat, elsőként a fővezér törzskari tisztjei szálltak le róla, mint a Magyarország című napilap beszámolt, „csupa Bocskay-sapkás, tábori köpenyes daliás katonatiszt”. A nap sztárfellépőjének egy egész órán át híre-hamva sem volt, csak a második vagonból bicegett elő a bátyja, Horthy István tábornok, aki egy háborús sérülés miatt még mindig nehezen járt. 

Pattanásig feszültek az idegek, mire feltárult a szalonkocsi ajtaja, és kilépett maga Horthy Miklós, kormányzó és férfiideál. Fején tengernagyi sapka, markáns alakját hosszú, sötétkék tengerészköpeny védte a nyirkos őszi reggelen, gallérján másodosztályú katonai érdemkereszt, német és török kitüntetéseivel együtt összesen tizennyolc elismerés díszítette izmos mellkasát. Tisztelgés és a polgári lakosság éljenzése kísérte az útját. A pályaudvar előtt lóra szállt ő is, és elindult Buda utcáin. Felcsendültek a Rákóczi-induló dallamai, a vezérkari törzs pedig egy szakasz huszárral követte a kormányzót végig a zászlókkal és drapériákkal díszített Fehérvári úton, amely egy évvel később már az ő nevét viselte, ma pedig Bartók Béla útként ismerjük. 

Ahogy Horthy vonult a pályaudvarról Szellő nevű fehér lován, az ünneplő asszonyokat vissza sem lehetett tartani: nem tudtak ellenállni a tábornok varázsának, áttörték a kordont, csak hogy fehér rózsacsokraikat átadhassák a fővezérnek.

A ló patái alatt szinte fehér szőnyeggé vált a tengernyi rózsa a Fehérvári úton. Ahogy a Magyarország lefestette: „Mikor a kanyarodónál feltűnik a Gellért-tér és a Ferenc József-hid, a mindent elborító nemzetiszinü zászlók, drapériák, a sor­ falakat álló tűzoltók sisakjai, a szálló előtt összegyülekezett fővárosi előkelőségek diszmagyarjai, a hullámzó tömeg, a millió virág felejthetetlen szép látványt nyújtanak.” 

Az előkelőségek ekkor már a nagy napra feldíszített Gellért Szálló halljában várakoztak. Amikor Horthy végül megérkezett, sastekintetét körbehordozta a tömegen, és egy darabig hallgatta az éljenzést.

Budapest polgármesterének hálás, minden sorával a békés közös jövőben bízó beszéde után, amelyben külön hangsúlyozta a vallási különbségek feloldását, Horthy válaszolt neki és a városnak. Legendás szónoklata, amelyben elvben kész volt megbocsátani „a vörös rongyokba öltözött Budapestnek”, egy új, az ő nevével fémjelzett korszak nyitányát jelezte: „Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak. Remélem, nem fog erre sor kerülni, hanem ellenkezőleg, azok, akik bűnöseknek érzik magukat, megtérnek és hatványozott erővel segítenek felépíteni az újra tündöklő Budapestet.” Az országot eközben hatalmába kerítő fehérterrorról Horthy Miklós később így vallott emlékirataiban: „Ez az év a forradalmak éve volt és a terroré. Bizonyos történetírói irányzat szívesen hangsúlyozza, hogy nemcsak vörös-, hanem a »fehér«-terror is uralkodott. Semmi okom sincs rá, hogy szépítgessem azokat az igazságtalanságokat és kegyetlenkedéseket, amelyek valóban megtörténtek abban az időben, 

amikor csak az acélseprű tisztíthatta meg az országot.”

A történelmi pillanat hátteréül szolgáló Gellért Szállónak az ezt megelőző években aligha volt módja rendeltetésszerűen működni. Az első világháború hátráltatta építkezések miatt egy tréfás szólás járta a budapestiek között, ha valamire sokat kellett várni: „Akkor lesz kész, amikor a Gellért fürdő!” Az intézmény végül 1918 szeptemberében nyitotta meg a kapuit. A budai luxusszálloda és fürdőkomplexum létesítésének gondolata a századfordulón született, amikor az emberek hajlamosak voltak azt hinni, hogy a béke örökké tart. Merész városfejlesztési elképzelések kaptak szárnyra: jó ötletnek tűnt például a Gellért alatt található hőforrásokat felvezetni a hegy a tetejére, ahová pálmaligeteket, szállodákat, fürdőket és éttermeket álmodtak, de egy kifejezetten lovaknak szánt fürdő gondolata is felmerült.

A Gellért tervei végül két nyertes pályázat összeolvasztásából születtek meg, az építészek Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin voltak. A hatalmas, szecessziós stílusú szálloda központi kupoláját római fürdők ihlették, reprezentatív helyiségei, az éttermek, társastermek mind a Gellért térre és a dunai panorámára nyíltak. Az új szállodában olyan, ma már nehezebben értelmezhető helyiségek várták a vendégeket, mint az író- és olvasóterem, női szalon és zeneterem – mind olyan igényeket kiszolgálva, amelyeket a vendégek manapság már a recepció előtt álldogálva a telefonjukkal oldanak meg. A szálloda diófa burkolatú nagy étterme mellett további, a nagyközönség számára is nyitott vendéglátóhelyeket alakítottak ki. 

A majdnem kétszáz szobával nyitó szállodában a lakosztályokat termál- és szénsavas vízzel is ellátták, így a gyógyvíz csodálatos hatását a kiváltságos vendégek a saját fürdőszobájukban is élvezhették. A fürdő Kelenhegyi útról nyíló főbejáratán keresztül jutunk a gazdagon díszített előcsarnokba. Ha felnézünk, a magyar szecessziós építészet egyik fontos törekvésének példáját láthatjuk: a magyaros hímzésmotívumokkal dekorált mennyezet a népművészeti formakincs beillesztésének példája egy modern, városi stílusba.

Innen nyílt a kolostorudvarokra emlékeztető díszudvar összetolható üvegtetővel, zenekari fülkével és az oszlopcsarnokkal, ahol egyrészről inni lehetett a gyógyvízből, másrészt körbeölelt egy befüvesített területet. Itt lehetett kijutni a szálloda mögötti, sétautakkal ellátott kertbe. Az oszlopcsarnok feletti terasz hamarosan az egyik legelegánsabb fővárosi találkahely lett. 

A fürdőben a Zsolnay-csempékkel borított díszes medencék, zuhanyozók, kádfürdők, masszírozótermek, forró légkamrák és letörlők mellett a körültekintő építészek külön kérésének megfelelően iszapkezelésekre szolgáló helyiségeket is kialakítottak.

A mai szemmel nézve kifejezetten díszes épületről az átadás évében, 1918-ban a Magyar Iparművészet folyóirat a következőket állapítja meg: „Általában komoly, egyszerű minden: a barokk palotaépítés alapjáról modern irányban fejlesztett építészeti nyelvben csak itt-ott csendülnek meg magyaros, keleties akkordok.”

Persze a fényűző szecessziós fürdő nem mindenkinek tetszett. Az eredeti tervek között még szereplő, aztán soha meg nem épült népfürdő fájó pont maradt sokaknak, és felmerült a kérdés, vajon kik és kiknek építették ezt a „kéjvárat”, amelynek teraszairól „lánckereskedők famíliáinak dallamos rikácsolásai” csaptak az utcán elhaladó kevésbé tehetősek fülébe, mint azt a Magyar Kultúra tudósítója megörökítette. Alig egy hónappal a Gellért megnyitása után kitört az őszirózsás forradalom, majd megalakult a Tanácsköztársaság, amivel nehezen lehetett összeegyeztetni a Gellért fényűző kialakítását. Mindenesetre itt működött az első kerületi választási bizottság székhelye (akkor még másképp tagolták Budapest kerületeit), később pedig a Vörös Őrség állomásozott az épületben. 

Nem sokkal a kommün bukása után történt, hogy Korda Sándort, a később világhírűvé lett filmrendezőt és producert letartóztatták, és ide, a Gellértbe hurcolták kihallgatásra. Korda ugyanis aktívan dolgozott a filmgyártás átalakításán a Tanácsköztársaság hónapjai alatt. Elfogásának hírére felesége, Mária és a bátyja, Zoltán azonnal Duna-parti szállodába siettek, ahol a liftben meghallották, hogy Horthy egyik embere azzal fenyegetőzik, „ma éjjel a szart is kiverem ebből a Korda nevezetű kommunista bibsiből” – mint azt Marton Kati megörökíti könyvében. Korda Mária Heltai Jenőn keresztül elérte, hogy végül elengedték a férjét, aki ezek után külföldön a filmtörténet egyik legnagyobb karrierjét csinálta meg, és a kis alföldi faluból, Túrkevéről származó „kommunista bibsit” később Angliában még lovaggá is ütötték.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ungváry egyetlen szobrot sem állítana Horthynak

Ungváry Krisztián minél többet foglalkozott Horthy Miklóssal, annál rosszabb lett a véleménye az egykori kormányzóról. A történész új könyvét a Margón mutatták be. 

...
Összekötve

Ungváry Krisztián: Horthyban az a legfélelmetesebb, hogy nem értett semmit - Összekötve 

Ungváry Krisztiánnal Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1944 című legújabb kötete kapcsán most saját Horthy-képének átalakulásáról, az egykori kormányzó elhibázott politikájáról, illetve ennek történelmi következményeiről beszélgettünk.

...
Hírek

Hányasra értékeli Ungváry és Szakály a Horthy-korszakot?

Száz éve választották kormányzóvá Horthy Miklóst, aki a mai napig az egyik legvitatottabb megítélésű történelmi személyiség Magyarországon. Ungváry Krisztián új könyvében Horthy felelősségét firtatja, erről és a kormányzó megítéléséről pedig a héten Szakály Sándor történésszel vitázott.

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezeket a fantasy és sci-fi könyveket tedd a fa alá karácsonykor 

...
Könyves Advent

A randizás új tudománya, avagy miért a nőkön múlik

...
Könyves Advent

Archetipikus szereplők, modern családi dinamikák és identitáskeresés Tasnádi István Héraklész regényében

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...
Szórakozás

Wes Anderson új filmjében leborul a New Yorker előtt

A Francia Kiadás egyszerre vizuális tombolda, fergeteges gegparádé, valamint főhajtás a francia film és az amerikai újságírás előtt. Wes Andersont bevallottan nagy kedvence, a New Yorker ihlette meg, a magazin legendás újságírói közül pedig néhányuk karakterét be is építette a filmbe.

...
Szórakozás

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!