Nem feltétlenül attól lesz jó egy könyv, hogy hosszú hetek kellenek ahhoz, hogy átrágjuk magunkat rajta. Ahogy egy kötet rövidsége vagy pörgőssége sem jelent felületes munkát, sőt, olykor nagyobb írói bravúr valamit sűrítve leírni több száz oldal helyett.
A streaming korában van, amikor az olvasó csak arra vágyik, hogy néhány nap alatt ledaráljon egy könyvet, hiszen inkább töltené olvasással azt a néhány órát, mint sorozatnézéssel vagy a közösségi média agyrohasztó tartalmainak böngészésével. A gyorsan kiolvasható könyvek között is lehet kincseket találni, most ezekből ajánlunk néhányat.
R. F. Kuang: Sárga
2023 év végén minden könyvklub és könyves oldal R. F. Kuang Sárga című kötete körül zsizsegett. Óriási olvasótábora lett, csak a Goodreadsen 845 ezren pontozták a könyvet (olvass bele itt).
A történet elbeszélője egy író, aki az első kötetével nem tudott berobbanni a könyvpiacra, de egykori egyetemista társa, egy kínai-ázsiai származású lány annál inkább, az első megjelenésével sorra nyerte a díjakat. A sikeres szerző még a regény elején meghal, és June ellopja a frissen befejezett, féltve őrzött kéziratát, hogy elhunyt barátnője helyett ő arathassa le a babérokat. Barátságról, rasszizmusról, internetes bántalmazásról szól ez a népszerű kötet (kritika itt).
Max Porter: Shy
Shy egy 16 éves zaklatott kamasz, aki egy éjszaka megszökik a bentlakásos intézményből, ahol hozzá hasonló problémás gyerekekkel él együtt. Egy kövekkel megrakott hátizsákkal és a walkmanjével elindul a közeli tóhoz: a könyvben (olvass bele!) ezt a néhány órás gyalogutat követhetjük végig, miközben a fiúban zakatolnak a gondolatok.
„Sétája közben az iskolában, a baráti társaságban és otthon elkövetett balhékra is visszagondol, látjuk többek között, ahogy szétveri barátai házát, ahogy dührohamot kap egy kémiaórán, vagy azt, ahogy egy verekedésben megvágja egy fiú arcát egy összetört sörösüveggel” – írtuk korábban kritikánkban.
Totth Benedek: Holtverseny
Valószínűleg nem véletlen, hogy Max Porter regényét pont Totth Benedek fordította, hiszen ő már bizonyította, hogy mennyire jól érti és beszéli a dühös kamaszok nyelvét. A Holtverseny 2015-ben jelent meg először (és nem mellékesen elnyerte az első Margó-díjat), de tíz év alatt semmit nem vesztett az aktualitásából, a népszerűségét pedig jól mutatja, hogy folyamatosan jelennek meg az újrakiadások – legutóbb tavaly a Magvetőnél jelent meg a kötet, ráadásul egy spin-off novellával.
Totth kamaszregénye (kritika itt) tényleg letehetetlen: egy csapat fiatal fiú botrányos életét követhetjük a történetben, akik újabbnál újabb súlyos helyzetekbe keverednek, de a következmények szinte sosem érik utol őket.
Egy este azonban az autójuk kisodródik az útról, de ők ezután is csak szexelnek, szívnak, káromkodnak és ott tesznek egymásnak keresztbe, ahol csak tudnak.
Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek
Biró Zsombor Aurél tavaly Margó-díjra jelölt debütregényét (olvass bele) sem lehet elégszer ajánlani, ami amellett, hogy autofikció, egy család és egy felnövés története is, miközben az íróvá válás folyamatába is betekintést nyújt.
Az elbeszélőt Biró Zsombor Aurélnak hívják, váltakozva fut a könyvben a gyermekkor és a fiatal felnőttkor története, ami végül összeér.
Biró közvetlen stílusban ír, a szövegének van sodrása, a hosszú gondolatfolyamok visznek magukkal.
Egy szuszra el lehet olvasni, ha úgy jön ki a lépés. Azért időnként visszafogja a saját lendületét, általában elég jó érzékkel tesz pontot, tereli másra a szót és/vagy vált idősíkot. Amikor Zsombor köldöknézegetése vagy öntömjénezése kezd sok lenni, valamelyik másik szereplő biztosan helyre teszi” – írtuk korábban kritikánkban.
Juli Zeh: Újév
Juli Zeh, a kortárs német irodalom egyik legolvasottabb írója mesteri módon építi a feszültséget ebben a karcsú regényben (olvass bele). Egy kiégett apa áll a középpontba, aki családjával Lanzarote szigetén tölti a karácsonyi vakációt. Feleségével kicsit sem felhőtlen a viszonya, a férfit pánikrohamok gyötrik.
Henning úgy dönt, hogy az év első biciklizni indul: felteker a hegyre, ami testileg-lelkileg megviseli. Az úton ugyanis régóta elnyomott gyerekkori traumák kerülnek a felszínre, ami mindent megkérdőjelez a férfiben. „Minden egyes pedálra taposással merülünk el egyre mélyebben a férfi tudatában és tudatalattijában, megpróbáljuk vele együtt megérteni, miért rekedt meg az életben” – írtuk hét könyve kritikánkban.
Claire Keegan: Már későn
Claire Keegan novellái, történetei nőkről és férfiakról lelkileg nem ígérnek könnyű utazást az olvasónak, de annál inkább megéri elolvasni őket. A tárgyiasítás, a birtoklás és a birtokolhatóság folyamatos kritikája átszövi a kötetet.
„Keegan meglátásai pontosak, éppen ezért olyan kíméletlenek és felzaklatóak – vagy akár tételszerűek. (…) nem udvariaskodik, nem fél hangot adni a női haragnak. Nem egyenletes színvonalú, de mindannyian tudjuk, miről beszél” – írtuk korábban hét könyve kritikánkban.
Guillaume Musso: Valaki más
Végezetül pedig jöjjön egy jóval könnyedebb olvasmány. Guillaume Musso Franciaország első számú bestseller szerzője, 14 éve megszakítás nélkül vezeti az országban a sikerlistát. Hazánkban is uralta a Bookline havi toplistáját.
Legújabb regénye, a Valaki más kiszámíthatatlan pszichológiai thriller. Egy jacht fedélzetén vérbe fagyva találják a milliárdos olasz család örökösnőjét, aki a kórházban belehal a sérüléseibe. Vajon kinek az érdeke volt megölni Orianát? Négy, egymástól teljesen független verziót kapunk: vajon kinek van igaza?
