Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet

Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet

Egyszerre érzékeny és erőszakos, cinikus és sebezhető, vágyik a szeretetre, de képtelen elfogadni azt – Max Porter regényének hőse igazi kamasz, méghozzá a zűrösebb fajtából. Az ő fájdalommal teli életébe nyerhetünk betekintést a Shy lapjain, mely rázós, hullámhegyekkel és -völgyekkel teli érzelmi utazás nemcsak a fiatal főszereplőnek és környezetének, hanem az olvasónak is. Ez a hét könyve.

Kolozsi Orsolya | 2024. szeptember 30. |

Max Porter nehéz témát választott, rövid terjedelmű, de rendkívül sűrű és erős regényében (ITT bele is olvashatsz) ugyanis egy kezelhetetlen és már-már az őrültségig megátalkodottnak tűnő 16 év körüli kamaszfiú, Shy életébe kalauzol. (A regényt egyébként az a Totth Benedek fordította, aki Holtverseny című regényével már bizonyította, hogy ismeri és érti a tinédzserek sokszor erőszakos és ellentmondásos világát.) Az angol író korábban sem kerülte a kemény témákat. Magyarul eddig két regénye jelent meg, A bánat egy tollas állat lapjain egy anya elvesztése és a család gyásza, az alig viselhető fájdalom áll a középpontban, míg a Lenny című regény szürreális keretében egy szinte nem is evilági, érzékeny és sebezhető kisfiú alakja.

max porter
Shy
Ford. Totth Benedek, Jelenkor, 2024, 134 oldal
-

A kamaszkor nehéz időszak

Max Porter ezúttal ismét egy gyerekszereplőt állít a középpontba, egész pontosan egy, a gyerek- és felnőttkor határán egyensúlyozó kamaszt. A korosztály fejlődéslélektanáról, jellemzőiről viszonylag sokat tudunk, mégis,

a gyakorlatban sokszor nehezen értjük a tinédzsereket.

Vekerdy Tamás híres megjegyzése szerint minden tinédzserre ki kellene írni: vigyázat, a kamasz átépítés miatt átmenetileg zárva. Hogy ez az átépítés kinél hogyan zajlik, az sok tényezőn múlik, de mindenkinél változó a folyamat intenzitása. Van, ahol már-már ijesztő, síri csendben, máshol viszonylag normálisnak mondható keretek között, és van, hogy hatalmas zajjal, tűz-, robbanás- és életveszély közepette. 

Ez utóbbi csoportba tartozik Shy is, aki a regény elbeszélője szerint fiatal kora ellenére már rengeteg balhéban benne volt: „Szipuzott, szippantott, szívott, szentségelt, szakított, piázott, bunyózott, lekoccolt, rátámadt, összetört egy Escortot, szétvert egy boltot, feldúlt egy házat, betört egy orrot, megszúrta a mostohaapja ujját…”. A kötet első oldalain olvasható lajstrom közel sem teljes, de azt láthatóvá teszi,

hogy a fiú még az átlagosnál is nehezebben birkózik az életkorával járó változásokkal.

Ábrázolni sem könnyű a tinédzsereket

A gyerekkorból a felnőttkorba vezető átmenet ellentmondásait, labilitását és kiszámíthatatlanságát nehéz igazán hitelesen megírni. A szélsőségek közötti váratlan és érthetetlen átkattanásokat, az erőszakosság és az érzékenység különös, ambivalens elegyét nemcsak megérteni és kísérni nehéz, de ábrázolni is. Mégis sokan próbálkoznak vele, hiszen a tinédzserkor olyan életszakasz, mely szinte kiált az irodalmi megformálásért, ellentmondásai ugyanis lélektani és cselekményvezetési szempontból is rettenően izgalmasak. De nagyon vékony a jég, melyen az íróknak egyensúlyozni kell, elképesztően nehéz lehet autentikusnak lenni, és láttatni azt a pengeélt, melyen a legtöbb kamasz táncol – Max Porternek ebben a kisregényben, úgy tűnik, sikerült. 

Shy rögös útja

A regény fikciója szerint 1995-ben járunk, a nehezen kezelhető címszereplő egy bentlakásos intézmény, az Utolsó Esély tanulója, ahol hozzá hasonlóan csupa problémás gyerek él. A cselekmény mindössze néhány óra, egy rövid gyalogút, mely egy hideg és sötét éjszakán, egész pontosan 3 óra 13 perckor kezdődik, amikor Shy egy kövekkel megrakott hátizsákkal elindul a közeli tóhoz: „A hátizsák iszonyú nehéz. A padló nyikorog. Még egyszer megnézi: a joint átlósan pihen az üres cigisdobozban. A reggeli létszámellenőrzés még fél-álomnyira. A szoba olvadt és puha. Csábító. Feszkós. A hátizsák iszonyú nehéz.” A fiú megszökik az intézményből, a súlyos kövek mellett csak walkmanjét cipeli magával, a zene ugyanis szinte mindennél fontosabb számára, a biztonságot, a valahová tartozást jelenti (a zene fontosságát igyekszik hangsúlyozni a magyar kiadás borítóján látható kazetta is). És miközben a mindentudó elbeszélő kopogós, rövid mondatokban közvetíti ezt a mindenre elszánt menekülést, bepillantást nyerhetünk a fiatal tudatában uralkodó káoszba,

és töredezett szövegdarabokból nagyjából megismerjük a fiú múltját, a vele történt legfontosabb eseményeket is.

A tó felé vezető útja tulajdonképpen saját, külön bejáratú odüsszeiája, mely alatt bejárja lelke rögös, veszélyes, ambivalens tájait. Nemcsak a kövekkel megrakott táskája nehéz, hanem a szíve is, mely a balhék emlékétől, a megbánástól súlyos. Kiderül róla, hogy egy szem gyerek, aki anyjával és mostohaapjával élt, mielőtt a különleges bánásmódot igénylő fiúkkal teli intézménybe került. 

Sétája közben az iskolában, a baráti társaságban és otthon elkövetett balhékra is visszagondol, látjuk többek között, ahogy szétveri barátai házát, ahogy dührohamot kap egy kémiaórán, vagy azt, ahogy egy verekedésben megvágja egy fiú arcát egy összetört sörösüveggel. Kiderül továbbá az is, hogy az állami szervek a neki otthont adó intézmény, az Utolsó Esély bezárását tervezik, valamint egy dokumentumfilmet is forgatnának a helyről, amelyben a fiú egyáltalán nem akar szerepelni. De nemcsak azt követhetjük végig, hogy egy düh- és indulatkezeléssel meglehetősen hadilábon álló kamasz milyen váratlanul és hektikusan reagál az őt ért hatásokra, hanem azt is, hogy mennyire szenved ettől az anyja, és milyen nehéz helyzetben vannak a körülötte lévő felnőttek, tanárok, intézményvezetők, pszichológusok. 

A kamaszkor érzelmi világának nyelvi megformálása

Shy maga a labilitás, a kiegyensúlyozatlanság, a két lábon járó ellentmondás. Ezt pedig nemcsak a történetdarabkák tartalmai hangsúlyozzák, hanem a szöveg felépítése, struktúrája is ezt erősíti a nyelv eszközeivel. Max Porter ismét egy viszonylag kísérleti szöveget írt, melyben különös,

nyugtalanító kakofóniában keverednek a különböző narrációk kisebb-nagyobb töredékei.

A főhős tudatában összemosódnak az anya kétségbeesett mondatai („Van fogalmad róla, milyen fájdalmat okozol?”, „Ne csináld ezt magaddal, Shy. Én kicsi babám”) a tanárok, pszichológusok megjegyzései („Amikor fel vagy dobva, nagyon fel vagy dobva, amikor magad alatt vagy, akkor nagyon magad alatt vagy. Baromi fárasztó, ha őszinte akarok lenni”), a barátok megszólalásai („Milyen kekec kis fasz lettél hirtelen”), és persze mindaz, amit Shy a világról és benne önmagáról gondol („olyan, mintha, mintha egy tekercs szögesdrót feszülne bennem, belülről kapar, egész nap, minden nap, aztán átadja a helyét valami csúszósnak, elevennek, néha nagyon izgatott leszek és túlpörgök…”).  

Ezek a szövegtöredékek (hol csak egy-egy mondat, hol több bekezdés vagy akár néhány oldal) pedig nemcsak különböző nézőpontokból íródnak, de nyelvileg, stilárisan is rendkívül változatosak, más a tempójuk, a mondatszerkesztésük, a szóhasználatuk. Ezek a különböző hangok és perspektívák egyébként tipográfiailag is jól elkülönülnek, az egyes betétekben más a betűk mérete és típusa. Ez is fokozza a szöveg összevisszaságát és kaotikusságát,

mely kiválóan húzza alá a fiúban lévő a zaklatottságot, érzelmeinek szélsőséges váltakozását.

Mintha egy disszonáns kórus szólalna meg Shy fejében, ahol azonban nemcsak a valóság képei és mondatai keverednek össze, hanem az álmok világa is betüremkedik oda, hogy még nagyobb legyen a káosz. A fiú ugyanis gyakran rémálmoktól szenved, ezek a valóságosnak tűnő borzalmak pedig sokszor elválaszthatatlanok számára a realitástól. És ha ekkora zűrzavar nem lenne elég, mindezek aláfestéseként a drum’n’bass és a jungle ritmusa dübörög, ha pedig az olvasó veszi a fáradságot és belehallgat a regényben megnevezett zenékbe (például a Pandemonuim The Andromeda Tour meghallgatható ITT), akkor ezen a módon is átélheti a szövegre és Shy lelkiállapotára egyaránt jellemző zaklatottságot.

Shy környezete

Bár a regény középpontjában egyértelműen a címszereplő áll, a fent említett szövegdarabokban az őt körülvevő emberek egy része is láthatóvá válik, még ha csak töredékekben, szilánkosan is. Shy története szívet tépő, de szívmelengető is egyben, hiszen látható, mennyien veszik körül és próbálnak segíteni rajta. 

Az édesanyja, minden fájdalma és csalódása ellenére sem engedi el igazán a kezét, mint ahogyan a mostohaapja sem. Nagyrészt olyan felnőttek (és kortársak) vannak körülötte, akik legalább részben értik őt, és megpróbálják megvédeni a világtól és önmagától. Ott van neki az Utolsó Esélyben dolgozó Jenny, akit Shy valamiféle krisztusi figuraként mutat be, vagy az intézet igazgatója Steve, aki a legreménytelenebb pillanatban is bátorítja. Lényeges rétege a regénynek a problémás kamasz környezete, a mellette álló felnőttek világa, ami valószínűleg fontos szempontja lesz a Netflix készülő filmadaptációjának is. A Steve című alkotás középpontjában az Utolsó Esély igazgatójának története áll majd, az ő szerepét Max Porter nagy rajongója, az Oscar-díjas Cillian Murphy játssza,

aki korábban A bánat egy tollas állat színpadi feldolgozásában is főszereplő volt.

És hogy hová vezet a regény zárlatában ez a hullámvasútszerű utazás? Lát-e az író a tragédián kívül más lehetőséget a befejezésre? Visszatérhet-e Shy a semmibe vezető útjáról? Lesz-e, ami vagy aki eltéríti? Vagy szükségszerű és megállíthatatlan az a lejtmenet, amin elindult? Az egy irányba mutató kérdésekre viszonylag egyértelmű választ ad a könyv, méghozzá egy meglehetősen váratlan fordulat közbeiktatásával – de hogy pontosan mit, azt természetesen nem áruljuk el.

Nyitókép: Jelenkor Kiadó

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A zene Max Porter zűrös hősének utolsó menedéke – Olvass bele!

Shy fiatalkorú bűnelkövető, akit szétszívatnak a társai a bentlakásos intézményben. A zene az egyetlen, amiben fel tud oldódni. Mutatunk egy részletet Max Porter új kötetéből.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Összekötve

Porter regénye nagyon tágas univerzum, picire összesűrítve - Összekötve #3

Max Porter alig 130 oldalas könyve, A bánat egy tollas állat kicsit olyan, mint egy négysoros Pilinszky-vers: alig pár szó, de mégis benne van egy nagyregénnyi történet. Totth Benedek fordítóval beszélgettünk az Összekötve harmadik epizódjában.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Kiemeltek
...
Nagy

A politikai sárm jobban számít a szavazónak, mint a tények

Régen a karizmatikus jelzőt használtuk politikusokra. Sonnevend Júlia azt állítja könyvében, hogy ma a karizmával ellentétben a közelségre építő sármnak sokkal nagyobb szerepe van az emberek megnyerésében, mint valaha.

...
Kritika

Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet

Max Porter regényének hőse egy zűrös kamasz. Az ő fájdalommal teli életébe nyerhetünk betekintést a Shy lapjain, mely rázós, hullámhegyekkel és -völgyekkel teli érzelmi utazás az olvasónak is. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Szűcs Ádám: Ha megvan bennem az elhatározás, a nehezén már túlvagyok

2023-ban Szűcs Ádám lett a Margó x Erste #higgymagadban különdíjasa. Egy évvel az elismerés átvétele után arról kérdeztük, mit jelentett neki, hogy a Margó és az Erste hitt benne, de szóba került a hamarosan megjelenő új kötete is.

Őszi Margó 2024
...
Nagy

Bob Dylan és Jim Morrison szellemét is megidézik az őszi Margó koncertjein

...
Nagy

Kemény Lili: Az elsőbe mindent bele akarunk tömni

...
Nagy

Weber Kristóf: Valami mást csinálni, mint addig

...

Pálos Hanna: Beképzeltség nélkül tudom, ki az a lány, akit Halász Rita a Mély levegőben megírt

...

Ha minden mágikus és fantasztikus, épp a lényeg veszik el Tolkienból [A hatalom gyűrűi-kibeszélő II/2.]

...

Gyurkó Szilvia: Talán a síromon is az lesz a mottó, hogy ezt senki nem mondta előre [Podcast]