Hogyan robbant be Grecsó Krisztián az irodalmi életbe, és milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, mielőtt az egyik legnépszerűbb magyar szerző lett? Mutatunk néhány érdekességet – és persze könyvet – az 50 éves költő, író, dalszerző és szerkesztő életéből.
Kemény István vezette be az irodalomba
Az Arcanum adatbázisában kutakodva találtam rá az Élet és Irodalom 1995. október 13-i számára, melynek hasábjain Kemény István ír felvezetést az akkor 19 éves Grecsó Krisztián versei elé. „Ezzel pedig csikorogva beindult a sztárcsináló gépezet” – fogalmaz némi (ön)iróniával az idősebb pályatárs, aki Sárváron, a diákírók és -költők országos találkozóján ismerte meg az akkor még érettségire készülő Grecsót.
A gyerekkor, és az abból való hosszadalmas kilábalás: a felnövés.
Valami ifjús undor az idegenül nagyra nőtt testtől. Meg persze az erős, új test élvezete. Az erő. Paraszti világ és szexualitás” – foglalja össze Kemény a versek főbb témáit, és még a Sátántangót is megemlíti asszociációként.
A rövid cikk zárásaként leszögezi, Grecsó Krisztián tehetséges – és ezzel elindul napjaink egyik legkedveltebb magyar szerzőjének pályája.
Bukásként emlékszik első könyveire
„Meglehet, hogy nagyszabású költészet készülődik itt” – köszöntötte Vörös István költő, irodalomkritikus Grecsó első, Vízjelek a honvágyról című debütáló kötetét a Bárka folyóiratban, de a szerző inkább kudarcként, mint sikerként szokta felidézni a kezdeti próbálkozásokat.
Három bukott verseskötetem van a pályám elejéről” – fogalmazott legutóbbi könyvbemutatóján.
Viccesen megjegyezte azt is, hogy az eleve kis példányszámban megjelent kiadványokból legalább tíz a kezébe akadt már antikváriumokban.
Mindenki döntse el maga, hogy milyennek ítéli Grecsó szárnypróbálgatásait, mindenesetre a korai kötetek mégsem merültek teljesen feledésbe, hiszen 2021-ben megjelentek egybegyűjtve Poketként Ami elhasadt címmel.
Írói áttörés vagy botránykönyv?
2001-ben látott napvilágot a Grecsó Krisztián első prózakötete, a Pletykaanyu, amelynek köszönhetően aztán egyre többen megismerték a nevét. „Ami az otthoniakat illeti, azt várom a legkíváncsiabban: mit szólnak ahhoz, hogy az alföldi vidéki világ, amelyben hétköznapjaikat élik, írói történetmondás környezete lett” – nyilatkozta a Délvilágban a szegvári közeg ihlette elbeszélésgyűjteményről.
A novellák azonban nagyobb port kavartak, mint tervezte: a helyiek magukra véltek ismerni, élet és irodalom határai elmosódtak, és a szerző szülőfaluját elözönlötték a tévések.
Több mint egy milliót bukott a pályája elején
A zajos sikert aratott kötet nem csak a sajtó figyelmét hívta fel a még mindig fiatal tehetségre: ekkor kereste fel Morcsányi Géza, hogy nem csatlakozna-e a „Magvető istállóhoz”. „Repültem az örömtől. Túl szép volt ez így egyszerre” – idézte fel Grecsó a kiadó születésnapi sorozatában a Facebookon, ahol azt is bevallotta, hogy a nagy repkedésben sikeresen elfelejtette, hány évre volt szerződése a korábbi kiadójával.
A történet vége az lett, hogy több mint egy milliót bukott. „Az olyan, mintha ma több tízmilliós büntetést szabnának ki egy fiatal íróra, akinek ki van a segge a gatyából, és éppen költözni remél” – fogalmazott a posztban, ahol azt is elárulta, hogyan fogadta a hírt.
Elnyerte a rangos AEGON Művészeti Díjat
A pálya elejének viszontagságaiért később egyértelmű kárpótlás járt: 2012-ben Grecsó Krisztián vehette át Mellettem elférsz című regényért az azóta megszűnt AEGON Művészeti Díjat, amely akkoriban a legrangosabb független irodalmi elismerésnek számított.
A shortlisten olyan művek szerepeltek, mint a Verhovina madarai Bodor Ádámtól vagy éppen Tóth Krisztina Pixele.
„Folyamatosan azt hangsúlyozom, ha kérdeznek, hogy ennek a történetnek jó része fikció. Az olvasói válaszok viszont általában a kockázatvállalást hangsúlyozzák. Hogy micsoda kockázatot vállalok, amikor íróként ennyire levetkőzöm és kiadom magam” – mondta a regény megjelenésekor készült interjúnkban.
Hosszú idő után visszatért a versekhez
Annak ellenére, hogy a próza terepén sorra érkeztek a sikerek, Grecsó 2020-ban mégis visszakanyarodott a lírához Magamról többet című kötetével, majd az idei évben ismét kiadott egy versgyűjteményt: ez lett az Ott maradtok egymásnak (olvass bele!).
„Olyan dolgok jöttek az életembe, amelyeknek maga a története banális, de rengeteg érzelmet váltanak ki” – mondta a februári bemutatón, utalva arra, hogy olykor tényleg csak versben lehet megszólalni olyan témákról, mint a rákbetegség, a középkorúság vagy éppen az apává válás. Utóbbiról Ott Annának is mesélt az Ezt senki nem mondta! podcastben.
Minden műfajban közönségkedvenc lett
Legyen szó líráról, novellákról vagy regényről, Grecsó Krisztián könyveit töretlenül szeretik az olvasók, méghozzá széles körben: a Libri irodalmi közönségdíjat egymás után két évben is elnyerte, 2020-ban nagy sikerű, Vera című regényéért (kritikánk), 2021-ben pedig a fent említett Magamról többet verseiért.
Utóbbi alkalommal Bereményi Géza lett a másik díjazott, akivel több ponton is összefonódott már a munkásságuk. „Az írói kockázataink nagyon hasonlóak” – mondta Grecsó az idősebb pályatárs 80. születésnapjára készült cikkünkben, utalva rá, hogy mindketten saját életanyagukból merítenek talán a legtöbbet.
A legjobb könyve egyben a legszemélyesebb is
Grecsó Krisztián 2024-ben nagyszabású regényben írta meg szerteágazó családtörténetét, amelyről talán nem túlzás kijelenteni, hogy a szerző eddigi legjobb könyve (olvass bele!).
Az Apám üzent főhőse, Erik transzgenerációs mintázatok sokaságával vet számot, miközben az énkeresés fájdalmas, mégis felszabadító útját járja.
Év végi listánkon az előkelő 7. helyet szerezte meg akkor, és podcastben is beszélgettünk a kötet tétjeiről, fikció és önéletrajz viszonyáról.
„Az Apám üzent lapjain nemcsak szívmelengető anekdoták vagy éppen húsbavágó történetek sorakoznak, hanem saját sérelmeinkkel, vágyainkkal is szemben találhatjuk magunkat” – írtuk kritikánkban.
A zene végigkísérte az útját
„A The Toors frontembereként már a gimnáziumban rocksztár volt, és olyan slágereket jegyzett, mint a Tini nindzsa harci turtles” – árultuk el Grecsóról egy korábbi cikkünkben. Később aztán létrejött a 2011-es Margó fesztiválon a Rájátszás, amely a magyar pop-rock szcéna legismertebb zenészeit, illetve a kortárs költőket hozta össze egy évekig sikeresen futó produkcióvá.
Mostanság Beck Zoltánnal lehet a legtöbbet a színpadon látni a szerzőt, a beck@grecsó projekt keretében.
A Nyári Margón már biztosan találkozhatsz velük, ne hagyd ki!
Mi már megünnepeltük a születésnapot – nem is akárhogyan!
Végezetül egy személyes élménnyel zárnék, hiszen pont volt szerencsém ott lenni, amikor Grecsó Krisztián 50. születésnapja lángba borította a Tavaszi Margó Fesztivált – majdnem szó szerint! A szerzővel Valuska László beszélgetett a színpadon, mi pedig a takarásban várakoztunk egy tortával, hogy a megfelelő pillanatban meggyújtsunk 50 db gyertyát, és meglepjük vele a szerzőt.
A megfelelő pillanatot viszont sosem lőttük be megfelelően, ezért újra és újra el kellett fújnunk a gyertyákat.
Ez pedig oda vezetett, hogy akkora füst lett, hogy abban a percben, amikor Valuska László megindult a tortával a szerző felé, megszólalt a tűzjelző, és az egész fesztivál felbolydult.
Ilyen emlékezetes születésnapi ünneplést intéztünk Grecsó Krisztiánnak, aki köszönetképpen még a kissé viaszfoltos Sacher-tortáját is megosztotta velünk és a Margó önkénteseivel.
Fotók: Kováts Zsófia
