Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet  legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozatunkban női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Az E/3-ban eddig Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

ld | 2022. július 16. |

  • Borda Rékának már nem az a célja, hogy magát boncolgassa, hanem hogy mondjon is valamit a világról.
  • Első emléke az írással kapcsolatban 16 éves kora körüli, amikor “ez a lány nagyon magányos, nagyon nem érzi jól magát, sem a bőrében, sem a környezetében, sem abban a gimiben, ahová jár. Akkor már nagyjából öt éve naplót ír, minden egyes nap és mellette verseket.”
  • Van a fejében egy hollywoodi filmbe illő jelenet, amikor a szövegéhez fűződő viszonya megváltozott: ül az az ablakban, tél van, esik a hó és rájön, hogy nem csak saját kedvére szeretne írni, azért, mert izgalmas, hanem szeretné másoknak is megmutatni, és azt akarja, hogy egyre jobb legyen, amit ír. Rájön, hogy minden szónak jelentése van, és ha kihúzza az egyiket, akkor meg is tud változni az a szöveg, és akár jobb is tud lenni. és nem feltétlenül csak magának szól.
  • Azt akarta, hogy tökéletes szöveget írjon, ezért hálás volt mindenkinek, aki szerkesztette vagy hozzászólt a szövegeihez, mert ettől lehet 10-20 év múlva olyan szerző belőle, akinél “száz piros aláhúzás helyett csak három lesz majd a papíron”.
  • Azóta is egyre tudatosabban próbál tekinteni a nyelvre, nem csak olyan eszközként, amin keresztül kifejezheti magát és az érzéseit. De még mindig úgy van vele, hogy a nyelve nem elég kiforrott és valószínűleg 80 évesen is ezt fogja érezni.
  • Hibrid internetlíra vagy metamodern líra, amiben jobban elmélyült. Ezekben a műfajokban a szöveg és a vizualitás keveredik. Azok a szerzők, akik ebbe a kategóriába sorolhatók, sokszor mémeket csinálnak és azon keresztül próbálják eljuttatni a szövegeiket. Ez rá ugyan irodalmilag nem jellemző, viszont amikor megismerte ezt a műfajt, gyökeresen megváltoztatta azt, ahogyan gondolkodott az irodalomról: rájött, hogy amennyire behatárolhat a nyelv, annyira lehet is vele játszani. És bár rá pozitív hatással volt az internet és annak vizualitása, azt látja, hogy nagyon sokszor romboló is tud lenni. Sok olyan insta-költő emelkedett fel, akik bevallottan nem tartják munkának a költészetet, mégis sokkal többen olvassák őket, mint azokat, akik az egész életüket rátették erre.
  • Nem bölcsész irányból érkezett az irodalomba, hanem a design oldalról, ezért van egy hendikepje: “nem fogja” annyira az irodalomelméletet, mint mások, ezért néha azt érzi, hogy meg tud ragadni olyan nyelvet, ami működik, néha pedig azt, hogy “botcsinálta író”.
  • Szerinte a design lehet minden, ami körülvesz minket és az ember alakította. Foglalkoztatja, hogy milyen a tárgyi és az épített környezet, és irodalmi szempontból is szeret ezekkel kísérletezni: az, hogy milyen tárgyi környezete van egy szereplőnek, sokat elárul arról a karakterről.
  • Azt is megfogalmazza, hogy itthon az irodalomból mintha hiányoznának a tárgyak, mintha nem is léteznének. “Miközben az ember a legnagyobb szeméttermelő. A tárgyak befolyással vannak ránk és az irodalmunkra.”

Korábban Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Halász Rita: A regényírás is olyan, mint a Camino

E/3 sorozatunkban ezúttal Halász Rita mesélt az első olyan traumájáról, amelyet megírt, az El Caminón való bolyongás és a regényírás kapcsolatáról, valamint arról a dermedtségről, amely a Mély levegő megjelenése, illetve a Margó-díj után lett úrrá rajta.

...

„Nehéz lelki pillanat, amikor a halálsort felidézzük együtt” – Mécs Anna és a családtörténet

E/3 sorozatunk következő szereplője Mécs Anna, aki a Margó-díjas Gyerekzár és a Kapcsolati hiba című kötetei után saját családjának történetén dolgozik „madártávlatból”. 

...

Puskás Panni: Az irodalom kerüli az aktuálpolitikát, de ez engem nem érdekel

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amelyben női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről. Ezúttal Puskás Panni mesélt nekünk átverésről, felelősségvállalásról, punkról és az írás szabadságáról.

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

Hírek
...

Az Egyesült Államokban nagyon veszik a Bibliát Charlie Kirk halála óta

...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

Olvass!
...

A történelem kísért a Nobel-díjas Han Kang új regényében – részlet

Olvass bele a Nem válunk szét című regénybe. 

...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Bakó Sára
Bakó Sára

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel