Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet  legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozatunkban női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Az E/3-ban eddig Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

ld | 2022. július 16. |

  • Borda Rékának már nem az a célja, hogy magát boncolgassa, hanem hogy mondjon is valamit a világról.
  • Első emléke az írással kapcsolatban 16 éves kora körüli, amikor “ez a lány nagyon magányos, nagyon nem érzi jól magát, sem a bőrében, sem a környezetében, sem abban a gimiben, ahová jár. Akkor már nagyjából öt éve naplót ír, minden egyes nap és mellette verseket.”
  • Van a fejében egy hollywoodi filmbe illő jelenet, amikor a szövegéhez fűződő viszonya megváltozott: ül az az ablakban, tél van, esik a hó és rájön, hogy nem csak saját kedvére szeretne írni, azért, mert izgalmas, hanem szeretné másoknak is megmutatni, és azt akarja, hogy egyre jobb legyen, amit ír. Rájön, hogy minden szónak jelentése van, és ha kihúzza az egyiket, akkor meg is tud változni az a szöveg, és akár jobb is tud lenni. és nem feltétlenül csak magának szól.
  • Azt akarta, hogy tökéletes szöveget írjon, ezért hálás volt mindenkinek, aki szerkesztette vagy hozzászólt a szövegeihez, mert ettől lehet 10-20 év múlva olyan szerző belőle, akinél “száz piros aláhúzás helyett csak három lesz majd a papíron”.
  • Azóta is egyre tudatosabban próbál tekinteni a nyelvre, nem csak olyan eszközként, amin keresztül kifejezheti magát és az érzéseit. De még mindig úgy van vele, hogy a nyelve nem elég kiforrott és valószínűleg 80 évesen is ezt fogja érezni.
  • Hibrid internetlíra vagy metamodern líra, amiben jobban elmélyült. Ezekben a műfajokban a szöveg és a vizualitás keveredik. Azok a szerzők, akik ebbe a kategóriába sorolhatók, sokszor mémeket csinálnak és azon keresztül próbálják eljuttatni a szövegeiket. Ez rá ugyan irodalmilag nem jellemző, viszont amikor megismerte ezt a műfajt, gyökeresen megváltoztatta azt, ahogyan gondolkodott az irodalomról: rájött, hogy amennyire behatárolhat a nyelv, annyira lehet is vele játszani. És bár rá pozitív hatással volt az internet és annak vizualitása, azt látja, hogy nagyon sokszor romboló is tud lenni. Sok olyan insta-költő emelkedett fel, akik bevallottan nem tartják munkának a költészetet, mégis sokkal többen olvassák őket, mint azokat, akik az egész életüket rátették erre.
  • Nem bölcsész irányból érkezett az irodalomba, hanem a design oldalról, ezért van egy hendikepje: “nem fogja” annyira az irodalomelméletet, mint mások, ezért néha azt érzi, hogy meg tud ragadni olyan nyelvet, ami működik, néha pedig azt, hogy “botcsinálta író”.
  • Szerinte a design lehet minden, ami körülvesz minket és az ember alakította. Foglalkoztatja, hogy milyen a tárgyi és az épített környezet, és irodalmi szempontból is szeret ezekkel kísérletezni: az, hogy milyen tárgyi környezete van egy szereplőnek, sokat elárul arról a karakterről.
  • Azt is megfogalmazza, hogy itthon az irodalomból mintha hiányoznának a tárgyak, mintha nem is léteznének. “Miközben az ember a legnagyobb szeméttermelő. A tárgyak befolyással vannak ránk és az irodalmunkra.”

Korábban Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Halász Rita: A regényírás is olyan, mint a Camino

E/3 sorozatunkban ezúttal Halász Rita mesélt az első olyan traumájáról, amelyet megírt, az El Caminón való bolyongás és a regényírás kapcsolatáról, valamint arról a dermedtségről, amely a Mély levegő megjelenése, illetve a Margó-díj után lett úrrá rajta.

...
Nagy

„Nehéz lelki pillanat, amikor a halálsort felidézzük együtt” – Mécs Anna és a családtörténet

E/3 sorozatunk következő szereplője Mécs Anna, aki a Margó-díjas Gyerekzár és a Kapcsolati hiba című kötetei után saját családjának történetén dolgozik „madártávlatból”. 

...
Nagy

Puskás Panni: Az irodalom kerüli az aktuálpolitikát, de ez engem nem érdekel

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amelyben női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről. Ezúttal Puskás Panni mesélt nekünk átverésről, felelősségvállalásról, punkról és az írás szabadságáról.

A hét könyve
Kritika
Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt
...
Zöld

Hogyan olvadunk el 2050-ig? / A JÖVŐ MINISZTÉRIUMA

Az első adásban a házigazda, Litkai Gergely beszélget Szabó M. István újságíróval Kim Stanley Robinson regényéről, A Jövő Minisztériumáról.

Hírek
...
Szórakozás

Magyaros elemekkel megbolygatott westernfilm lesz az új A helység kalapácsa-adaptáció

...
Zöld

Majdnem megkétszereződött a leégett fák mennyisége a világon húsz év alatt

...
Hírek

Rushdie műveiből olvasnak fel szolidaritásból az írók

...
Szórakozás

Koronázási szertartásjáték, Nemes Nagy Ágnes100, Folyami rákok-bemutató [Programajánló]

...
Gyerekirodalom

Attól félünk, amit nem ismerünk - üzeni a Torzonborz-trilógia szerzőjének könyve

...
Beleolvasó

Lackfi János Bejgliköztársaságában a GPS is önálló életre kel

...
Hírek

Egy texasi iskolában betiltották a Bibliát

...
Hírek

Irodalmi pályázatot hirdet a FISZ és a Starbucks

...
Zöld

A természet mindig beszél hozzánk, Peter Wohlleben segít megfejteni

...
Hírek

Elhunyt Nicholas Evans, A suttogó szerzője

...
Hírek

George R.R. Martint eléggé zavarják a halálával kapcsolatos találgatások

...
Promóció

Így válasszuk ki az online kaszinót

...

Hogyan olvadunk el 2050-ig? / A JÖVŐ MINISZTÉRIUMA

...

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

Olvass!
...
Beleolvasó

Lackfi János Bejgliköztársaságában a GPS is önálló életre kel

Lackfi János elbeszéléskötete hol vicces, hol szomorú emberi sorsokat villant fel - hol pedig vicceseket és szomorúakat egyszerre. Olvass bele a Bejgliköztársaságba!

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Nagy

Greskovits Endre: „A sátáni versek szerves része az életműnek, kihagyhatatlan könyv”

A kortárs világirodalomban nincs még talán olyan sokat vitatott, támadott és hivatkozott mű, mint A sátáni versek. Salman Rushdie regényéről és a magyar megjelenésről Greskovits Endre műfordítót kérdeztük.

Szerzőink

...
ld

10+1 könyv, ami segít átvészelni az iskolakezdést

...
Sándor Anna

Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt

...
Ruff Orsolya

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n