Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet  legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozatunkban női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Az E/3-ban eddig Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

ld | 2022. július 16. |

  • Borda Rékának már nem az a célja, hogy magát boncolgassa, hanem hogy mondjon is valamit a világról.
  • Első emléke az írással kapcsolatban 16 éves kora körüli, amikor “ez a lány nagyon magányos, nagyon nem érzi jól magát, sem a bőrében, sem a környezetében, sem abban a gimiben, ahová jár. Akkor már nagyjából öt éve naplót ír, minden egyes nap és mellette verseket.”
  • Van a fejében egy hollywoodi filmbe illő jelenet, amikor a szövegéhez fűződő viszonya megváltozott: ül az az ablakban, tél van, esik a hó és rájön, hogy nem csak saját kedvére szeretne írni, azért, mert izgalmas, hanem szeretné másoknak is megmutatni, és azt akarja, hogy egyre jobb legyen, amit ír. Rájön, hogy minden szónak jelentése van, és ha kihúzza az egyiket, akkor meg is tud változni az a szöveg, és akár jobb is tud lenni. és nem feltétlenül csak magának szól.
  • Azt akarta, hogy tökéletes szöveget írjon, ezért hálás volt mindenkinek, aki szerkesztette vagy hozzászólt a szövegeihez, mert ettől lehet 10-20 év múlva olyan szerző belőle, akinél “száz piros aláhúzás helyett csak három lesz majd a papíron”.
  • Azóta is egyre tudatosabban próbál tekinteni a nyelvre, nem csak olyan eszközként, amin keresztül kifejezheti magát és az érzéseit. De még mindig úgy van vele, hogy a nyelve nem elég kiforrott és valószínűleg 80 évesen is ezt fogja érezni.
  • Hibrid internetlíra vagy metamodern líra, amiben jobban elmélyült. Ezekben a műfajokban a szöveg és a vizualitás keveredik. Azok a szerzők, akik ebbe a kategóriába sorolhatók, sokszor mémeket csinálnak és azon keresztül próbálják eljuttatni a szövegeiket. Ez rá ugyan irodalmilag nem jellemző, viszont amikor megismerte ezt a műfajt, gyökeresen megváltoztatta azt, ahogyan gondolkodott az irodalomról: rájött, hogy amennyire behatárolhat a nyelv, annyira lehet is vele játszani. És bár rá pozitív hatással volt az internet és annak vizualitása, azt látja, hogy nagyon sokszor romboló is tud lenni. Sok olyan insta-költő emelkedett fel, akik bevallottan nem tartják munkának a költészetet, mégis sokkal többen olvassák őket, mint azokat, akik az egész életüket rátették erre.
  • Nem bölcsész irányból érkezett az irodalomba, hanem a design oldalról, ezért van egy hendikepje: “nem fogja” annyira az irodalomelméletet, mint mások, ezért néha azt érzi, hogy meg tud ragadni olyan nyelvet, ami működik, néha pedig azt, hogy “botcsinálta író”.
  • Szerinte a design lehet minden, ami körülvesz minket és az ember alakította. Foglalkoztatja, hogy milyen a tárgyi és az épített környezet, és irodalmi szempontból is szeret ezekkel kísérletezni: az, hogy milyen tárgyi környezete van egy szereplőnek, sokat elárul arról a karakterről.
  • Azt is megfogalmazza, hogy itthon az irodalomból mintha hiányoznának a tárgyak, mintha nem is léteznének. “Miközben az ember a legnagyobb szeméttermelő. A tárgyak befolyással vannak ránk és az irodalmunkra.”

Korábban Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Halász Rita: A regényírás is olyan, mint a Camino

E/3 sorozatunkban ezúttal Halász Rita mesélt az első olyan traumájáról, amelyet megírt, az El Caminón való bolyongás és a regényírás kapcsolatáról, valamint arról a dermedtségről, amely a Mély levegő megjelenése, illetve a Margó-díj után lett úrrá rajta.

...
Nagy

„Nehéz lelki pillanat, amikor a halálsort felidézzük együtt” – Mécs Anna és a családtörténet

E/3 sorozatunk következő szereplője Mécs Anna, aki a Margó-díjas Gyerekzár és a Kapcsolati hiba című kötetei után saját családjának történetén dolgozik „madártávlatból”. 

...
Nagy

Puskás Panni: Az irodalom kerüli az aktuálpolitikát, de ez engem nem érdekel

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amelyben női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről. Ezúttal Puskás Panni mesélt nekünk átverésről, felelősségvállalásról, punkról és az írás szabadságáról.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Hírek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

...
Hírek

Radnóti Miklós dedikált kötete lett a csúcstartó

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

Olvass!
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir