- Általános iskola alsó tagozatában a játszótéren tanult egy négysoros anyák napi verset. Otthon elmondta az anyjának, aki azt hitte, hogy ezt ő írta. Az anyja lelkesedésében beküldte a verset a győri Kisalföld napilapnak, de a kislány így sem bukott le, mert a vers megjelent az újságban. Később egy nyaralás során egy ismerős kisfiú is elmondta a verset, és akkor bukott le Puskás Panni.
- Volt egy nehéz párkapcsolata, és amikor az elviselhetetlenné kezdett válni, “szelepeket” keresett. Akkor már újságíróként dolgozott, emellett az irodalom a hobbijává vált. Az volt számára jó a szépírásban, hogy nem mások műalkotásaival volt elfoglalva, hanem azt írt, amit szertett volna. A hétköznapokban szereti a kritika mint műfaj szabályszerűségét, mert könnyen keretezi a gondolatait. A szépírásban viszont a szabadságot éli meg.
- Az irodalom nemcsak a jelennek szól, hanem számol azzal is, hogy a szövegek később mennyire lesznek olvashatók, ezért legtöbbször próbálja magát távol tartani az aktuálpolitikai, közbeszédre vonatkozó utalásoktól. De ez Puskás Pannit nem érdekli. A színháztól is elvárja, hogy minél aktuálisabban mutassa be a tárgyát. Egy darab pedig megy maximum három-öt évig, aztán lekerül a repertoárról - Puskás Panni szerint ez az ő szövegeivel is így történhet.
- A következő könyvét az az Open Arms nevű, menekülteket szállító hajó története ihlette, amit az olasz kormány nem engedett kikötni, és hetekig Szicília partjainál rostokolt. A regényében azzal szeretne foglalkozni, hogy a nyugati társadalom hogyan vállalja vagy nem vállalja a felelősséget másokért, miközben azt hirdeti, hogy a keresztény értékrend szerint működik.
- Dühösnek érzi magát, mert azzal kell szembesülnie, hogy talán ő mégis egy fotelforradalmár, aki a könyvével sem tud változtatni a világon. Próbál mégis utakat találni erre a változtatásra, ami ahhoz is hozzájárulna, hogy ő maga önazonosabb lehessen.
- 13 éves korától a punk szubkultúrához tartozott, Szerinte a punkok igazából nem tudják, mi az anarchia, és ők sem kívánnának abban élni. Viszont a punkban mégis ott az a lázadás, ami nem tudja, mik az alternatívák, csak azt érzi, hogy ami van, az rossz, ezért cél és értelem nélkül lázad. Puskás Panni szerint ez erősen meghatározza a kötet bizonyos szövegeinek a hangvételét.
Puskás Panni: Az irodalom kerüli az aktuálpolitikát, de ez engem nem érdekel
E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amiben nő szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozattal láthatóvá és hallhatóvá szeretnénk tenni a női szerzők tapasztalatait. Vonnák Diána és Vida Kamilla után Puskás Panni mesélt nekünk. A rezervátum visszafoglalása című kötetével bekerült a Margó-díj top10 jelöltjei közé 2021-ben, az év könyve listánkon a 42. helyre válogattuk, és azt írtuk róla: “A felszabadító erejű kötet különböző nyelvezetekkel, hangnemekkel és stílusokkal mesél a fővárosról, vidékről, anya-gyerek kapcsolatról, érzésekről vagy kiszolgáltatottságról. Puskás Panni első kötetében nem tesz mást, mint a novelláskötet címadó novellájának indiánnak öltözött szereplői, akik azért lepik el Budapestet, hogy kontrollálni tudják jövőjüket.”