Vida Kamilla: A politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is

Vida Kamilla: A politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amelyben női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozattal láthatóvá és hallhatóvá szeretnénk tenni a női szerzők tapasztalatait. Vonnák Diána után Vida Kamilla mesélt nekünk, akinek tavaly jelent meg első verseskötete. A Konstruktív bizalmatlansági indítvány megjelenésekor a hét könyve volna nálunk (Olvass bele ITT!), ezt írtuk róla: „Vida Kamilla személyes hangú versei pont a radikális személyességükön keresztül válhatnak közösségi tapasztalattá, amiben kifejezetten fontos a generációs élmény, hogy nincs valódi vagy politikai hatásunk az életünkre, vagyis idegenek és kiszolgáltatottak vagyunk.”

fk | 2022. június 29. |

  • Szerinte nem elválasztható a magánéletünk és a politika, hiszen a politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is. Éppen ezért, amikor valaki verset ír, az egy gesztus a nyilvánosságban. Arról döntünk, hogy mi az, ami a miénk, és azt közösségivé akarjuk tenni azáltal, hogy kimondjuk. Ez már egy közéleti gesztus. Ilyen szempontból nincs olyan, hogy közéleti vers.
  • Tizenhat-tizenhét éves lehetett, amikor az írásai miatt egy táborba elment. Akkor még csak meséket és novellákat írt, de sokan voltak mások, akik verseket vittek a műhelyre. Addig távol állt tőle a versek logikájában való gondolkodás, a sűrítés, sokáig azt gondolta, hogy ő ezt soha nem tudná elsajátítani. De ott találkozott olyan fiatalokkal, akiknek ez volt az anyanyelvük. Hazafelé a vonaton eszébe jutottak olyan képek, amikről nyilvánvaló volt számára, hogy nem működhetnek másként, mint versben. Mire hazaért, felépült a fejében az első verse.
  • Onnantól kezdve 90%-ban csak versekkel foglakozott, és onnantól érzett rá arra, hogy mégis hogyan szeret és hogyan tud valójában és szenvedéllyel gondolkodni szövegekről.
  • Felszabadító élmény volt számára, hogy lehetne bátrabban beszélni magáról és nem kihelyezni ezt más történetekbe. Ehhez végül jobban illett a vers nyelve, ebben tudtak kibontakozni azok a történetek, amik őt valójában érdekelték.
  • A szülei munkája miatt gyerekként a délutánokat a nagymamájánál töltötte. A televízióban mentek a parlamenti közvetítések. Ez számára már akkor izgalmas játéktér volt.  Érdekesnek tartotta és a mai napig izgalmasnak tartja annak a logikáját, ahogy a politika működik, és hogy állampolgárként hogyan lehet ezt a logikát megérteni.
  • Ami körülvesz minket, amit a kötete meg akart fogalmazni, ahhoz szükséges valamiféle ironikus visszarántás néha, hogy egyszerűen levegőt kapjuk. Néha viszont el tud vinni ez egy önsorsrontó cinizmusba, ami káros és nem konstruktív. Éppen ezért egyszerre próbálja a kötet használni az irónia eszközét és próbált ellen is tartani neki. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort.

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...
Kritika

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

A Konstruktív bizalmatlansági indítvány Vida Kamilla első kötete, amelyben Majka és Gyurcsány járják a táncot. Nosztalgia nincs. Értsük meg egy generáció cinizmusát. A hét könyve.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...
Gyerekirodalom

Margit Auer: A gyerekek szeretik a valóság és mágia közötti finom határvonalat

A Mágikus állatok iskolája című sorozatból eddig 12 kötet jelent meg magyarul, a szerző, Margit Auer pedig novemberben Budapestre látogat. Interjúnkban gyerekkori olvasásélményeiről és gyerekeknek szóló írástippekről kérdeztük, közben pedig kiderül az is, ő maga milyen mágikus állat bőrébe bújna a legszívesebben.