Vida Kamilla: A politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is

Vida Kamilla: A politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amelyben női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozattal láthatóvá és hallhatóvá szeretnénk tenni a női szerzők tapasztalatait. Vonnák Diána után Vida Kamilla mesélt nekünk, akinek tavaly jelent meg első verseskötete. A Konstruktív bizalmatlansági indítvány megjelenésekor a hét könyve volna nálunk (Olvass bele ITT!), ezt írtuk róla: „Vida Kamilla személyes hangú versei pont a radikális személyességükön keresztül válhatnak közösségi tapasztalattá, amiben kifejezetten fontos a generációs élmény, hogy nincs valódi vagy politikai hatásunk az életünkre, vagyis idegenek és kiszolgáltatottak vagyunk.”

fk | 2022. június 29. |

  • Szerinte nem elválasztható a magánéletünk és a politika, hiszen a politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is. Éppen ezért, amikor valaki verset ír, az egy gesztus a nyilvánosságban. Arról döntünk, hogy mi az, ami a miénk, és azt közösségivé akarjuk tenni azáltal, hogy kimondjuk. Ez már egy közéleti gesztus. Ilyen szempontból nincs olyan, hogy közéleti vers.
  • Tizenhat-tizenhét éves lehetett, amikor az írásai miatt egy táborba elment. Akkor még csak meséket és novellákat írt, de sokan voltak mások, akik verseket vittek a műhelyre. Addig távol állt tőle a versek logikájában való gondolkodás, a sűrítés, sokáig azt gondolta, hogy ő ezt soha nem tudná elsajátítani. De ott találkozott olyan fiatalokkal, akiknek ez volt az anyanyelvük. Hazafelé a vonaton eszébe jutottak olyan képek, amikről nyilvánvaló volt számára, hogy nem működhetnek másként, mint versben. Mire hazaért, felépült a fejében az első verse.
  • Onnantól kezdve 90%-ban csak versekkel foglakozott, és onnantól érzett rá arra, hogy mégis hogyan szeret és hogyan tud valójában és szenvedéllyel gondolkodni szövegekről.
  • Felszabadító élmény volt számára, hogy lehetne bátrabban beszélni magáról és nem kihelyezni ezt más történetekbe. Ehhez végül jobban illett a vers nyelve, ebben tudtak kibontakozni azok a történetek, amik őt valójában érdekelték.
  • A szülei munkája miatt gyerekként a délutánokat a nagymamájánál töltötte. A televízióban mentek a parlamenti közvetítések. Ez számára már akkor izgalmas játéktér volt.  Érdekesnek tartotta és a mai napig izgalmasnak tartja annak a logikáját, ahogy a politika működik, és hogy állampolgárként hogyan lehet ezt a logikát megérteni.
  • Ami körülvesz minket, amit a kötete meg akart fogalmazni, ahhoz szükséges valamiféle ironikus visszarántás néha, hogy egyszerűen levegőt kapjuk. Néha viszont el tud vinni ez egy önsorsrontó cinizmusba, ami káros és nem konstruktív. Éppen ezért egyszerre próbálja a kötet használni az irónia eszközét és próbált ellen is tartani neki. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort.

...

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

A Konstruktív bizalmatlansági indítvány Vida Kamilla első kötete, amelyben Majka és Gyurcsány járják a táncot. Nosztalgia nincs. Értsük meg egy generáció cinizmusát. A hét könyve.

Kiemeltek
...

Ezt nem láttuk jönni: Dua Lipa az irodalom új sztárja?!

Dua Lipa egy igazi könyvmoly és fantasztikus interjúkat készít fontos írókkal. Elájultunk a könyvklubjától, mutatjuk, miért! 

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

Nyugodtan bízzuk rá magunkat az erdőre, nem fogjuk megbánni! 

...

Mi az a Harcosok klubja, és mit kell tudni róla?

A Harcosok klubja, bár sose ment ki a divatból, a kormány hatására hirtelen megint nagyon népszerű lett, viszont talán nem mindenki emlékszik, hogy miről is szól ez a kultikus regény/film. 

A hét könyve
Kritika
A fehér maszkos japán irodalmi szenzáció, aki horrorjával elfüstölte az agyamat
Péterfy-Novák Éva: Volt olyan történet, ami nem került be a regénybe, mert nem bírta el a papír

Péterfy-Novák Éva: Volt olyan történet, ami nem került be a regénybe, mert nem bírta el a papír

Péterfy-Novák Évával kötetei új kiadásainak apropóján beszélgettünk arról, hogy hol a határ a trauma- és a szépirodalom között?

SZÓRAKOZÁS
...

József Attila a pszichológusok rémálma volt: Nem jobb egy hasfájás,mint egy elszabadított elmebaj?

A Gyermekké tettél kegyetlen múzsájának rehabilitálása, ami nem minden József Attila-rajongónak fog tetszeni.

...

Nemes Jeles László Az idol és az Eufória sztárjaival rendezi meg Cormac McCarthy regényét

Vérfertőzés, félelmetes idegenek, zord tájak.

...

Péterfy Bori és Beton.Hofi rövidfilmeket ajánl

Itt a Friss Hús rövidfilmfesztivál nemzetközi programja Péterfy Bori, Beton.Hofi, Reisz Gábor és Buda Flóra Anna válogatásában.

Gyerekirodalom
...

„Nem jöhetnek rá, hogy nem ember vagyok” – folytatódnak az alakváltó gyerekek kalandjai, olvass bele!

Olvass bele a Woodwalkers második részébe!

...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

...

A gyerekek új barátai a született újrahasznosítók, a Kacatkák

Sally Gardner kétrészes könyvsorozatából sok mindent megtudunk a tengerek élővilágáról is, és arról, miért használjuk tévesen a „szemét” kifejezést.