- Írás közben nincs tabu a fejében, számára ilyenkor fel sem tűnik, ha valami tabu lehet, ami egyébként az élet természetes része. Az viszont előfordul, hogy ha félretesz egy szöveget és utána újraolvassa, akkor feltűnik, hogy írt például a menstruációról.
- Érdekes tapasztalata volt a Családi anamnézis című szöveggel kapcsolatban, amikor megjelent a kötete. Ebben egy fiatal lány mániásan, kényszeresen jár szűrésekre, mert az édesanyja rákban halt meg és részletesen bemutat a novella egy emlőultrahangot és egy nőgyógyászati vizsgálatot. Egy férfi kollégája mondta neki, hogy tetszett neki a kötet, de ezzel az utolsó szöveggel nem tudott azonosulni. Pedig nem az volt a célja, hogy a férfi olvasókat zavarba hozza, hanem egy számára teljesen természetes folyamatot írt le.
- Gyerekként kinevezett magának egy verses füzetet, ebbe írta az első szövegeit. Megmutatta ezeket az anyukájának is, akinek az egyik annyira tetszett, hogy elsírta magát. Később azonban elégedetlen volt a verseivel, rossznak tartotta őket, ezért eldugta a füzetet és sose találta meg ezután. Aztán jött egy új füzet, amibe egy regény alapjait vázolta fel és el is kezdte írni, de nem fejezte be. Versírással soha többet nem próbálkozott.
- Három bátyja van, ő volt a legkisebb és egyedüli lány a családban. Nagyon más dolgok érdekelték, mint a testvéreit. Azért kezdett el írni, hogy a maga számára közelivé tegye és megértse egy kicsit jobban a körülötte lévő világot. Emiatt is foglalkozik sokat a családi kapcsolatokkal és dinamikákkal. „Akkor tudok valami érvényeset írni, ha ebbe nagyon belemegyek és nagyon kegyetlen vagyok, az elbeszélőkkel főleg.”
- Szerinte nagyon sántít az, amikor csak szép dolgokat tudunk a családról mondani. Sokszor előfordul a szereplőivel is, hogy nagyon szeretik, de egyáltalán nem kedvelik egymást. Bele vannak ragadva egy családi hálóba, de nem feltétlenül passzolnak össze. Szerinte nagyon erős konfliktusforrás, ha családtagok gyökeresen máshogy látnak dolgokat.
- Pécsen volt magyar szakos, de nagyon szeretett volna fordítani. Akkoriban olvasta Arundhati Roytól Az Apró Dolgok Istenét és nagyon megtetszett neki az a világ, amit megmutatott a szövegben. Emiatt is döntött az indológia mellett.
- Mindig azt érezte, amikor hosszabb szövegeket próbált írni, hogy nagyon híg lesz a szöveg. A novelláknál viszont jól tud sűríteni. Egy banális szituációban az érdekli, hogy azt hogyan tudja kibontani, és hogy az adott pillanatban hogyan sűrűsödik össze az adott szereplő élete. A belső fordulópontok érdeklik, amikor sok minden összeér. Ehhez egy sűrített nyelv is kell.
Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben
E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amiben nő szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozattal láthatóvá és hallhatóvá szeretnénk tenni a női szerzők tapasztalatait. Vonnák Diána, Vida Kamilla és Puskás Panni után Harag Anita mesélt az írásai mögött meghúzódó tabukról, a családi hálóban rejlő konfliktusokról és a novellák sűrített nyelvéről. Az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével Harag Anita 2020-ban elnyerte a Margó-díjat (interjúnk ITT). A kötetről így írtunk: „Szomorú, kiválóan megírt könyv ez az érzelmi távkapcsolatokról, a hallgatásokról, a ki nem mondott vágyakról, az emberi kapcsolatok huzatos réseiről, melyeken beszivárog a hideg”.