Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben

Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amiben nő szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozattal láthatóvá és hallhatóvá szeretnénk tenni a női szerzők tapasztalatait. Vonnák DiánaVida Kamilla és Puskás Panni után Harag Anita mesélt az írásai mögött meghúzódó tabukról, a családi hálóban rejlő konfliktusokról és a novellák sűrített nyelvéről. Az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével Harag Anita 2020-ban elnyerte a Margó-díjat (interjúnk ITT). A kötetről így írtunk: „Szomorú, kiválóan megírt könyv ez az érzelmi távkapcsolatokról, a hallgatásokról, a ki nem mondott vágyakról, az emberi kapcsolatok huzatos réseiről, melyeken beszivárog a hideg”.

fk | 2022. július 06. |

  • Írás közben nincs tabu a fejében, számára ilyenkor fel sem tűnik, ha valami tabu lehet, ami egyébként az élet természetes része. Az viszont előfordul, hogy ha félretesz egy szöveget és utána újraolvassa, akkor feltűnik, hogy írt például a menstruációról.
  • Érdekes tapasztalata volt a Családi anamnézis című szöveggel kapcsolatban, amikor megjelent a kötete. Ebben egy fiatal lány mániásan, kényszeresen jár szűrésekre, mert az édesanyja rákban halt meg és részletesen bemutat a novella egy emlőultrahangot és egy nőgyógyászati vizsgálatot. Egy férfi kollégája mondta neki, hogy tetszett neki a kötet, de ezzel az utolsó szöveggel nem tudott azonosulni. Pedig nem az volt a célja, hogy a férfi olvasókat zavarba hozza, hanem egy számára teljesen természetes folyamatot írt le.  
  • Gyerekként kinevezett magának egy verses füzetet, ebbe írta az első szövegeit. Megmutatta ezeket az anyukájának is, akinek az egyik annyira tetszett, hogy elsírta magát. Később azonban elégedetlen volt a verseivel, rossznak tartotta őket, ezért eldugta a füzetet és sose találta meg ezután. Aztán jött egy új füzet, amibe egy regény alapjait vázolta fel és el is kezdte írni, de nem fejezte be. Versírással soha többet nem próbálkozott.
  • Három bátyja van, ő volt a legkisebb és egyedüli lány a családban. Nagyon más dolgok érdekelték, mint a testvéreit. Azért kezdett el írni, hogy a maga számára közelivé tegye és megértse egy kicsit jobban a körülötte lévő világot. Emiatt is foglalkozik sokat a családi kapcsolatokkal és dinamikákkal. „Akkor tudok valami érvényeset írni, ha ebbe nagyon belemegyek és nagyon kegyetlen vagyok, az elbeszélőkkel főleg.”
  • Szerinte nagyon sántít az, amikor csak szép dolgokat tudunk a családról mondani. Sokszor előfordul a szereplőivel is, hogy nagyon szeretik, de egyáltalán nem kedvelik egymást. Bele vannak ragadva egy családi hálóba, de nem feltétlenül passzolnak össze. Szerinte nagyon erős konfliktusforrás, ha családtagok gyökeresen máshogy látnak dolgokat.
  • Pécsen volt magyar szakos, de nagyon szeretett volna fordítani. Akkoriban olvasta Arundhati Roytól Az Apró Dolgok Istenét és nagyon megtetszett neki az a világ, amit megmutatott a szövegben. Emiatt is döntött az indológia mellett.  
  • Mindig azt érezte, amikor hosszabb szövegeket próbált írni, hogy nagyon híg lesz a szöveg. A novelláknál viszont jól tud sűríteni. Egy banális szituációban az érdekli, hogy azt hogyan tudja kibontani, és hogy az adott pillanatban hogyan sűrűsödik össze az adott szereplő élete. A belső fordulópontok érdeklik, amikor sok minden összeér. Ehhez egy sűrített nyelv is kell.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Harag Anita: Az olvasó fejében egy novella mindig a nulláról kezd

Tavaly Harag Anita nyerte el a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, Valuska László írásról, novellákról, irodalmi előképekről beszélgetett vele. Podcast.

...

Felszabadító, ahogy Esterházy fittyet hány a nyelvi prüdériára - #olvassesterházyt Harag Anitával

Az #olvassnádast közös olvasás után Ott Anna Esterházy Péter életművével ismerkedik. A tizenkét héten át tartó online olvasókör második adásában az Egy nőről Harag Anitával beszélgetett.

...

Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól

Az Évszakhoz képest hűvösebb novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Harag Anita első kötetével tavaly elnyerte a Margó-díjat. Íróvá válásának folyamatáról, az őt ért legfontosabb hatásokról, és történeteinek meghatározó témáiról beszélgettünk vele. 

KÖNYVHÉT
...

Még 6 regény külföldi íróktól, amire érdemes figyelni az Ünnepi Könyvhéten

Világirodalmi köteteket ajánlunk, amikre érdemes lecsapni az Ünnepi Könyvhéten.

...

6 magyar regény a Könyvhét megjelenései közül, amit semmiképp ne hagyj ki

Izgalmas debütálások, megrázó történetek és egy csipetnyi mágia.

...

Vérszerződést kötünk, hogy komfortzónán kívüli könyveket olvasunk! / Flair #6

A Vigadó tér 18-as standjánál az olvasó podcasterek vakmerő kihívásra vállalkoznak: álkapcsolatok, escortnapló és feminista fantasy. Hallgassátok!

...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

Polc

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét

...

Nagyszájú nő vagy rendszerellenes művész? – Juan Gabriel Vásquez kolumbiai író: Feliza nevei

...