A legtöbben az új lakóházakat és utakat említik, amikor a Duna környéki fejlesztésekről beszélnek. A természet helyreállítása vagy a töltések megerősítése viszont sokkal kevesebb figyelmet kap. Pedig amikor arról kérdezték az embereket, milyen változást látnának legszívesebben, a többség – főként az idősebb korosztály – a természetes állapotok visszaállítását tartaná a legfontosabbnak.
Érdekes ellentmondás, hogy miközben a lakosság fele a Duna szerepét kulcsfontosságúnak tartja a hőhullámok és aszályok enyhítésében, a fiatalabb felnőttek körében ez az arány már jóval alacsonyabb.
Úgy tűnik, a környezettudatosságot részben még mindig a tapasztalat – és talán az életkor – formálja.
A folyó tehát ott van az életünkben – csak épp nem mindig figyelünk rá. A lakosság többsége szereti a vízpartot, csak a szúnyogokat nem. Talán itt az ideje, hogy ne csak a part menti házakat és épített környezetet, hanem magát a folyót is jobban megbecsüljük a maga természetes dinamikájával együtt, mert ez a kulcsa annak, hogy a folyó meg tudja nekünk adni mindazt, amire szükségünk van.
A témában elmélyülhetsz 2025. november 15-én a Könyves Magazin nonfiction könyvfesztiválján. A Futurotheca öko&ego szekciójában Két part között a WWF Magyarországgal – Folyóink szerepe a klímaváltozásban című workshopban a WWF Magyarország szakértőjével közösen merülünk el a víz világában: szó lesz vízmegtartásról, a folyók klímamérséklő hatásáról és arról, mit tud még nyújtani nekünk ez a természeti kincs.
Aki a Duna értékeivel mélyebben is megismerkedne, a Fortepan kiváló gyűjteménye jelenik meg a következő könyvben: Duna - a legszélesebb sugárút - 100 kép Fortepan – ebben nyomonkövethetjük, mennyi minden változott Budapesten a Duna mentén.
Ha szélesebb kitekintést szeretnénk, többek között Nick Thorpe is végigkalauzol minket a torkolattól a forrásig: A Duna - Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig.
Nyitókép forrása: WWF/Samu Andra