Örülnénk, ha megosztanátok velünk kedvenc könyveiteket az évtizedből, ha megírnátok, milyen könyv vagy szerző volt rátok a legnagyobb hatással, mi az, amit a következő évtizedbe is magatokkal vinnétek. Ha megírjátok, akkor ide címezzétek:
szerk[kukac]konyvesmagazin[pont]hu
A beküldők között minden héten értékes könyvcsomagot sorsolunk ki.
20. Stieg Larsson: A tetovált lány - Millennium-trilógia I.
A Millennium-trilógia második és harmadik köteténél már beszéltünk arról, hogy Stieg Larsson nem élhette meg regénye megjelenését, így azt sem, hogy mekkora siker lett a könyv. Egyfelől a skandináv krimi önálló műfajjá és márkává vált. Ha valaki ma skandináv krimit akar olvasni, akkor egy nyugodt nyugati társadalomról olvasna, ahol a nyomozók is rengeteg problémával küzdenek, sokszor például alkoholisták, és a felszínen zajló nyomozások majdnem minden esetben iszonyú sötét összeesküvésekre mutatnak rá a politika és a biznisz világában, valamint a múltból is olyan történetek kerülnek elő, mint A tetovált lányban a gazdag család náci múltja. A három kötetből A tetovált lány a legkomplettebb kötet, de nem sokkal marad el tőle a második és harmadik rész sem. Mégis valószínűleg az különbözteti meg A tetovált lányt a többitől, hogy az volt az első, így az ütött a legnagyobbat, az rúgta fel minden olvasói elvárásunkat. A folytatásokban ekkora meglepetések nem értek minket, de magas színvonalon végigmesélték Lisbeth Salander és Mikael Blomkvist történetét. Az első kötetből kétféle adaptáció is készült: 2009-ben egy svéd Noomi Rapace és Michael Nyqvist főszereplésével, illetve egy amerikai David Fincher (Hetedik, Harcosok klubja) rendezésében Rooney Marával és Daniel Craiggel.
19. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság
„Az óvodás legfejlesztőbb tevékenysége a szabad játék! Nem az irányított játék, nem a készségfejlesztő játék, nem a játékos tanulás. A szabad játék” – Vekerdy Tamásnak ez volt talán az egyik legfontosabb tanítása. Érzelmi biztonság című kötetében a gyerekpszichológus arra világított rá, hogy nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajt és teljesít, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhet. Vekerdy azt vallotta, szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól.
A vele készült interjúnk ITT olvasható. A számára legfontosabb olvasmányokról a Margó Extrában beszélt.
18. J. K. Rowling; Jack Thorne; John Tiffany: Harry Potter és az elátkozott gyermek
Kilenc évvel azután, hogy megjelent a Harry Potter-sorozat hetedik kötete, igazi szenzációként robbant be a folytatás, a Harry Potter és az elátkozott gyermek. Ezt a könyvet nem Rowling írta, hanem az ő és a darabot rendező John Tiffany sztorija alapján Jack Thorne forgatókönyv- és drámaíró vetette papírra. Az azonos című színdarab debütált a londoni West Enden is, és elég jó kritikákat kapott, azóta is nagy siker. Az elátkozott gyermek nem regény, hanem egy színdarab szövegkönyve. Nincsenek benne hosszas leírások, csak rövid instrukciók, a párbeszédes forma miatt viszont könnyen fogyasztható, tényleg olvastatja magát. A rajongók viszont elég vegyesen fogadták.
„Ha ugyanis Az elátkozott gyermekről lehántjuk a varázsvilágot, akkor egy elég erős apa-fiú történetet kapunk, melyben minden kiskorú úgy lázad, ahogyan éppen tud: olyanokkal barátkozik, akikkel az apja szerint nem kellene, olyan kalandokba ugrik fejest, melyek az apja szerint életveszélyesek, és pont azokat a dolgokat nem szereti, melyekért az apja gyerekként rajongott. Apák és fiaik feszülnek egymásnak (a többes szám nem véletlen), ez pedig a történet bő első felében szinte teljesen háttérbe szorítja a varázsmiliőt. Ami persze nyomaiban jelen van, hiszen a Bűvös Bizserétől kezdve a láthatatlanná tévő köpenyig rengeteg varázskellék felbukkan, meg hát eleve a Kilenc és háromnegyedik vágányról indítunk, Az elátkozott gyermek első fele a fentiek miatt mégis sokkal kijózanítóbb és realistább lett.”
17. Frei Tamás: 2015 - A káosz éve és a magyar elit háborúja
Frei Tamás a mai napig az ország egyik legnépszerűbb szerzője, a könyvei rendszerint a bestsellerlisták élén szerepelnek. Tavaly decemberben például a Bábel című regénye végzett a Bookline top50-es listájának első helyén. Ha az elmúlt évtizedet nézzük, a 2013-as könyvéből (is) rengeteg példány kelt el. A 2015 - A káosz éve és a magyar elit háborúja még az Ulpius-háznál jelent meg. Frei Tamás azt képzelte el, mi lett volna, ha 2006-ban Gyurcsány előrelátóan lemondott volna, ha a gazdasági válságért Orbán vitte volna el a balhét, bukása után pedig populista kormány alakult volna történelemcsinálási küldetéstudattal megáldott „zsebsztálinnal" az élen. Frei Tamás könyvét azóta még érdekesebb olvasni, hiszen sok minden bekövetkezett abból, amit vizionált.
A könyvről szóló kritikánkat ITT találjátok, a Frei Tamással készült interjúnk pedig ITT olvasható.
16. Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Ahogy azt az évtized legnépszerűbb könyveinek listája is bizonyítja, az elmúlt tíz évben nagyon megnőtt az érdeklődés a pszichológiai témák iránt. A 2019-ben elhunyt Vekerdy Tamás könyvei nagyon fontos iránymutatást jelentettek a 2010-es években sokak számára, amit jól jelez, hogy nagyon sok példány fogyott a könyveiből. Az ország legismertebb gyerekpszichológusa Jól szeretni című kötetében azt próbálta elmagyarázni, miképp is kellene, hogyan is lehetne ezt az együttélést – a gyerekkel és tágabban: egymással – jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. Interjúnkban erről a témáról ezt mondta: „Magyarországon nincs semmiféle érzelmi kultúra. Nem munkálkodunk magunkon, nem tanuljuk meg kezelni az indulatainkat, ahogy segítséget sem tudunk kérni és nyújtani. Ezek után nem csoda, hogy ennyire nem bírunk magunkkal és a kapcsolatainkkal.”
15. Kádár Annamária: Mesepszichológia
Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője, aki rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Kádár Annamária kötete tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja segít érzelmi konfliktusainak megoldásában.
14. Beck Andrea: A Titoktündér
Beck Andrea könyvében észrevétlenül kap helyet a pozitív gondolkodásra való nevelés, az önbizalom fejlesztése és a vidám életszemlélet kialakítása. A szerző egy interjújában azt mondta, hogy felnőttként ismerkedett meg a pozitív gondolkodás alapjaival, és saját példájából kiindulva jutott arra, mennyivel egyszerűbb lenne az életünk, ha ezt a szemléletet már gyermekkorban elsajátíthatnánk: „ha az lenne természetes, hogy örülünk annak, amink van és eszünkbe sem jut keseregni azon, ami nincs. Ha vidáman tudnánk kezdeni a napjainkat és megpróbálnánk mindenben a jót keresni úgy, hogy közben töretlenül hiszünk saját magunkban”.
13. Bödőcs Tibor: Addig se iszik
2017 nagy durranása volt Bödőcs Tibor irodalmi paródiakötetének megjelenése. A standuposok nemcsak a színpadon és tévéműsorokban, hanem a könyvpiacon is megjelentek, de átütő sikert Bödőcs ért el egy olyan könyvvel, amelyben Hemingwayt, Proustot, Örkényt, Kertészt és Esterházyt is úgy forgatja ki, hogy a szerzők valódi stílusával játszik el. "Minden íróhoz készítettem egy szótárt. Te mondasz egy szót, én megmondom, ki használhatta és ki nem. Amikor olvastam, állandóan jegyzeteltem, mindenkiről készült egy árnyékesszé, olyan voltam, mint egy játékosmegfigyelő a focipályák mellett. Például leírtam, milyen egy Kertész-mondat, milyen egy Parti Nagy. Orosz heteket tartottam a Pepsi Kalasnyikov megírásához, közben Leningrádot hallgattam, még Woody Allentől a Szerelem és halált is megnéztem, meg az összes Tarkovszkijt" - mondta Bödőcs a vele készített interjúnkban. A szövegeknek több rétege van, de azért válhatott igazi bölcsészpornóvá, mert Bödőcs komolyan vette az olvasást, nem viccet csinált az életművekből, hanem tisztelettel parodizálta azokat: "A látszólag bálványdöntögető életrajzok és novellák valójában újraépítik a bálványokat, még díszesebben, fényesebben ragyognak kedvenc szerzőink."
12. Ken Follett: A Titánok bukása
Ken Follett az Évszázad-trilógiával már szerepelt ezen a listán (egészen pontosan a második kötettel), de még előkelőbb helyezést ért el az első résszel (A Titánok bukása), amely a mához viszonyítva pont száz évvel megy vissza, és egy sok szempontból letűnt világot tár olvasói elé egy nagyívű, családokon, nemzeteken és országokon átívelő történetben. Ken Follett otthonosan jár ki-be a történelemben, és mindegy, hogy a kora középkori Angliát, vagy épp a roppant változásokat megélő huszadik századot veszi alapul, mindig emlékezeteset alkot.
11. E.L. James: A sötét ötven árnyalata
Megfejthetetlennek tűnik E.L. James trilógiájának világsikere. A szerző egy Twighlight fanfiction oldalon kezdte el írni történetét, ami egy ponton összeállt és szerzői kiadásban megjelent. A mamipornónak cikizett regény egy klasszikus történet a szépségről és a szörnyetegről, ami látszólag egy hagyományos szerelmi történet a külsőre gyönyörű és megigéző személyiségű milliárdos, Christian Grey és egy egyszerű főiskolás fiatal lány, Anastasia Steele történetéről, ám a sikert a történet középpontjában álló, szerződésalapú szado-mazo szexuális viszony adta. A BDSM annyira izgalmasnak tűnt az olvasók számára, hogy az egész világ ezt olvasta: persze kevesen vallották be, de az eladási listák bizonyítékként szolgálnak számunkra. Amerikában az évtized legnépszerűbb könyve volt, a trilógiából 35 millió példányt adtak el.
