Bob Dylan - Barna Imre
A Svéd Királyi Akadémia csütörtökön Bob Dylan amerikai költő-dalszerző-énekesnek ítélte oda a 2016-os irodalmi Nobel-díjat. Barna Imre nemcsak fordította Dylan szövegeit, de néhány éve könyvet is írt a költő-dalszerzőről. Az Európa Könyvkiadó főmunkatársát Dylan lírájáról, hangsúlyváltásokról és bátor döntésekről kérdeztük.
Mi áll közelebb a valósághoz, ha költőnek vagy ha dalszerzőnek nevezzük Bob Dylant? Röviden hogyan jellemezné az ő líráját?
A kérdés első felére ő maga így válaszolt egyszer: "I'm just a song and dance man". Ezt valamikor a 60-as évek közepe táján mondta, amikor "a rock Rimbaud-ja"-ként kezdték el éppen emlegetni. Szövegeinek eddigi legteljesebb gyűjteménye Lyrics (Dalszövegek) címmel jelent meg. A dalszövegei ugyanakkor versek. Dumák és balladák, egy folyton alakot váltó lírai én szürrealisztikus látomásai.
Az évek során Dylan szövegeiben a súlypontok, a hangsúlyok mennyire változtak? Van egyfajta ív, mely meghatározza az ő költészetét?
A kezdetek: "a dal mindenkié", a(z akkor épp baloldalian elkötelezett) népi (folk-) hagyomány. A folytatás: "It ain't me, babe", nem ér a nevem, dübörgő rhythm and blues. Majd a sztárság és a csönd megint; végül pedig – és azóta vég nélkül – a "könnyűt" és "nehezet" mindig egyszerre hirdető bölcs orákulum alakváltozatai.
Bob Dylan neve évről évre felmerült a Nobel-esélyesek között, de soha nem emlegették a legesélyesebbek között – ön szerint mivel érdemelte ki leginkább a díjat?
Az, hogy a rocknak költői vannak (vannak költői), évtizedek óta evidencia. Ahogy az is, hogy ő volt az első. A műfajról előbb-utóbb – már csak a közönsége miatt is – illett "hivatalosan" is tudomást venni.
A szövegírói hagyomány elismerése mennyire tekinthető bátor döntésnek?
A bizottságnak sok bátor (szokatlan) döntése volt már elmúlt egy-két évtizedben. Ezúttal, a fentieken túl, Bob Dylan hatalmas népszerűsége is szokatlan elem talán.
Ön mikor találkozott először a dalaival, szövegeivel? Van kedvence?
Találkozni már tizenéves koromban találkoztam velük, de érteni csak később kezdtem őket. A Dylan-könyvem írása közben fordítgatni is kezdtem itt-ott a szövegeit. Ennek folytatása lett a két verseskötet. A "klasszikusok" közül talán a sokatmondó című It ain't me, babe-et (Nem én vagyok), az újabbakból a Not Dark Yet (Nincs még sötét) címűt emelném ki.
Évekkel ezelőtt egy könyvet is írt Bob Dylanről – személy szerint mit tart a legérdekesebbnek az ő munkásságában vagy személyében?
A megfoghatatlanságát.
Olvassátok el Barna Imre utószavát, melyet a 2006-ban megjelent Bob Dylan: Dalok 1962-2001 című kötethez írt:
UTÓSZÓ 2006.doc by konyvesblog on Scribd