1. A mansfieldi kastély a legeslegelső olyan regény, ami egy fiatal lány életét a gyerekkorától indítva és a saját szemszögéből mutatja be.
2. A gazdag rokonok által felnevelt Fanny Price és az őt befogadó Bertram család története, a műben megjelenő nézőpontok és a levonható tanulságok értelmezése a kötet megjelenése óta folyamatosan megújuló vita tárgyát képezik, legyen szó a hősnő személyiségéről, a gyarmatbirodalmi lét és a rabszolgatartás megítéléséről, a lelki terrorról vagy épp a helyes erkölcsökről. Austen egyes kritikusai szerint a könyv zsenialitása éppen abban rejlik, amiért Shakespeare A velencei kalmár című darabja is állandó aktualitással bír:
minden kor és ideológia megtalálja benne a maga igazát,
így az, hogy milyen előjellel látja szereplőit és értelmezi a történetben felvetett morális kérdéseket, mint egy indikátor, tökéletesen megmutatja az adott társadalom értékrendjét, világnézetét.
3. Austennek az elmúlt 200 évben számtalan rajongója és vehemens kritikusa is akadt. Az utóbbiak közé tartozott Vladimir Nabokov is, aki, miután baráti tanácsra rászánta magát A mansfieldi kastély elolvasására, hatalmas pálfordulást produkált Austenről alkotott véleményét illetően: annyira magával ragadta a regény komplexitása, hogy
tanulmányt is írt róla,
valamint az angol irodalomról tartott egyetemi kurzusának egyik legfontosabb darabja lett.
4. Mrs. Norris karakterével Austen megteremtette a világirodalom egyik leggonoszabb figuráját. Alakja J. K. Rowlingot is megihlette a Harry Potter-univerzum kitalálásakor: Argus Frics utálatos spicli macskáját, Mrs. Norrist szó szerint róla mintázta.
5. Jane Austen műveiből nemcsak számtalan klasszikus adaptáció, de jó pár olyan film is született, melyek bár elvontan, de a regényekben felvázolt dilemmákat, karaktereket viszik tovább. Ilyen például
az 1990-ben bemutatott Oscar-díjas Nagymenők
Robert De Niróval, Joe Pescivel és Ray Liottával a főszerepben. A film rendezője, Martin Scorsese egy 2007-es beszélgetésen elmondta, hogy Nicholas Pileggi regénye mellett A mansfieldi kastély is fontos inspirációs forrás volt a forgatókönyv megírásakor, rámutatva a burkolt erőszakra, ami Austen minden mondatában ott bujkál.
6. Műveinek sikerességét kutatva 2012-ben az amerikai Stanford Egyetem orvosi műszerekkel is megvizsgálta, milyen hatással van az emberi szervezetre Jane Austen. A kutatás résztvevőinek A mansfieldi kastély egy-egy fejezetét kellett elolvasniuk, miközben különféle műszerekkel figyelték szervezetük reakcióit. A vizsgálat kiderítette hogy
Austen könyvétől az agynak azon területei aktiválódnak, melyeket különben csak a mozgás és az érintés képes beindítani,
vagyis körülbelül olyan, mintha folyamatosan simogatnának olvasás közben.
A sorozat első két részét itt tudod meghallgatni:
Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]
A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája [Az Austen-projekt]
Ha még több cikket olvasnál Austenről, ezeket ajánljuk:
Jane Austent kell olvasnia egy náci szimpatizáns brit fiatalnak
Jane Austen neve nélkül jelent meg az eredeti Értelem és érzelem [Az Austen-projekt]
Az Értelem és érzelemben egy megszegett ígéret messzemenő következményekkel jár
Már Austen hősei is tudták, hogy ami kellemes, az nem mindig illendő [Az Austen-projekt]
Jane Austen örök, és ezt új podcastsorozatunkban bizonyítjuk
Mire vágyik Mrs. Bennett? [Az Austen-projekt]
„Minden könyvtár jó könyvtár, feltéve, hogy egyetlen Jane Austen kötet sincs benne” [zsebró]
Mostantól bárki megszállhat Jane Austen testvérének egykori otthonában
Jane Austen-adaptációk kezdőknek és haladóknak