A regény, ami Nabokovot, Rowlingot és Scorsese-t is megihlette [Az Austen-projekt]

A regény, ami Nabokovot, Rowlingot és Scorsese-t is megihlette [Az Austen-projekt]

A Büszkeség és balítélet és az Értelem és érzelem után Jane Austen legvitatottabb könyvével, A mansfieldi kastély című regénnyel folytatódik a 200 éve élt angol író műveit feldolgozó podcast-sorozatunk. Elizabeth Bennet, illetve a Dashwood-nővérek történetétől eltérően Austen harmadik, nyomtatásban megjelent regénye már nem egy fiatalkori írás átdolgozása, hanem az 1810-es évek hangulatára és társadalmi viszonyaira adott kortárs replika. Bár ez a műve kevésbé ismert és népszerű mint az első kettő, kultúrtörténeti hatása és utóélete annál izgalmasabb. Kedvcsinálónak összeszedtünk pár érdekességet a könyvvel kapcsolatban.

Szeder Kata | 2021. szeptember 10. |
Jane Austen
A mansfieldi kastély
Ford.: Réz Ádám, Lazi Kiadó, 432 oldal
-

1. A mansfieldi kastély a legeslegelső olyan regény, ami egy fiatal lány életét a gyerekkorától indítva és a saját szemszögéből mutatja be.

2. A gazdag rokonok által felnevelt Fanny Price és az őt befogadó Bertram család története, a műben megjelenő nézőpontok és a levonható tanulságok értelmezése a kötet megjelenése óta folyamatosan megújuló vita tárgyát képezik, legyen szó a hősnő személyiségéről, a gyarmatbirodalmi lét és a rabszolgatartás megítéléséről, a lelki terrorról vagy épp a helyes erkölcsökről. Austen egyes kritikusai szerint a könyv zsenialitása éppen abban rejlik, amiért Shakespeare A velencei kalmár című darabja is állandó aktualitással bír:

minden kor és ideológia megtalálja benne a maga igazát,

így az, hogy milyen előjellel látja szereplőit és értelmezi a történetben felvetett morális kérdéseket, mint egy indikátor, tökéletesen megmutatja az adott társadalom értékrendjét, világnézetét. 

3. Austennek az elmúlt 200 évben számtalan rajongója és vehemens kritikusa is akadt. Az utóbbiak közé tartozott Vladimir Nabokov is, aki, miután baráti tanácsra rászánta magát A mansfieldi kastély elolvasására, hatalmas pálfordulást produkált Austenről alkotott véleményét illetően: annyira magával ragadta a regény komplexitása, hogy

tanulmányt is írt róla,

valamint az angol irodalomról tartott egyetemi kurzusának egyik legfontosabb darabja lett.

4. Mrs. Norris karakterével Austen megteremtette a világirodalom egyik leggonoszabb figuráját. Alakja J. K. Rowlingot is megihlette a Harry Potter-univerzum kitalálásakor: Argus Frics utálatos spicli macskáját, Mrs. Norrist szó szerint róla mintázta.

5. Jane Austen műveiből nemcsak számtalan klasszikus adaptáció, de jó pár olyan film is született, melyek bár elvontan, de a regényekben felvázolt dilemmákat, karaktereket viszik tovább. Ilyen például

az 1990-ben bemutatott Oscar-díjas Nagymenők

Robert De Niróval, Joe Pescivel és Ray Liottával a főszerepben. A film rendezője, Martin Scorsese egy 2007-es beszélgetésen elmondta, hogy Nicholas Pileggi regénye mellett A mansfieldi kastély is fontos inspirációs forrás volt a forgatókönyv megírásakor, rámutatva a burkolt erőszakra, ami Austen minden mondatában ott bujkál.

6. Műveinek sikerességét kutatva 2012-ben az amerikai Stanford Egyetem orvosi műszerekkel is megvizsgálta, milyen hatással van az emberi szervezetre Jane Austen. A kutatás résztvevőinek A mansfieldi kastély egy-egy fejezetét kellett elolvasniuk, miközben különféle műszerekkel figyelték szervezetük reakcióit. A vizsgálat kiderítette hogy

Austen könyvétől az agynak azon területei aktiválódnak, melyeket különben csak a mozgás és az érintés képes beindítani,

vagyis körülbelül olyan, mintha folyamatosan simogatnának olvasás közben.


A sorozat első két részét itt tudod meghallgatni: 

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája [Az Austen-projekt]

Ha még több cikket olvasnál Austenről, ezeket ajánljuk:

Jane Austent kell olvasnia egy náci szimpatizáns brit fiatalnak

Jane Austen neve nélkül jelent meg az eredeti Értelem és érzelem [Az Austen-projekt]

Az Értelem és érzelemben egy megszegett ígéret messzemenő következményekkel jár

Már Austen hősei is tudták, hogy ami kellemes, az nem mindig illendő [Az Austen-projekt]

Jane Austen örök, és ezt új podcastsorozatunkban bizonyítjuk

Mire vágyik Mrs. Bennett? [Az Austen-projekt]

„Minden könyvtár jó könyvtár, feltéve, hogy egyetlen Jane Austen kötet sincs benne” [zsebró]

Mostantól bárki megszállhat Jane Austen testvérének egykori otthonában

Jane Austen és a penicillin

Jane Austen-adaptációk kezdőknek és haladóknak

Botrányhős grófról mintázta Austen Mr. Darcyt?

Lejátszási listát készítettek Jane Austen kedvenc dalaiból

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]

A Jane Austen életművét feldolgozó sorozatunk második adásában az Értelem és érzelem című regényt tárgyaltuk ki. A történet, ahogy már a címe is, tele van kontrasztokkal. De vajon maga Austen mi mellett teszi le a voksát könyvében: az értelem vagy az érzelem mellett?

...

Már Austen hősei is tudták, hogy ami kellemes, az nem mindig illendő [Az Austen-projekt]

Az Austen-projekt nevű podcast következő adásában az Értelem és érzelem lesz a téma, mi pedig kiválasztottunk tíz idézetet, amelyek megidézik a regény hangulatát, szereplőinek egymáshoz való viszonyát vagy éppen Jane Austen finom szarkazmusát.

...

Jane Austen neve nélkül jelent meg az eredeti Értelem és érzelem

Hogyan alakult volna a Büszkeség és balítélet története, ha bekövetkezik Mrs. Bennet rémálma? Nagyjából ezt meséli el az Értelem és érzelem, ami a Jane Austen életművét feldolgozó sorozatunk, Az Austen-projekt második beszélgetésének témája lesz augusztusban.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Kiemeltek
...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

...

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

Hírek
...

Elhunyt Bak Róbert kritikus, költő

...

Írói rezidenciaprogramot indítottunk Marokkóban – a Margó-díjas Tóth Marcsi az első vendég!

...

56-an jelentkeztek az idei Mastercard-Alkotótárs ösztöndíjra

...

„Megtalálta a tökéletes formát: a töredéket” – Visky András Kitelepítése Nemzetközi Irodalmi Díjat nyert Berlinben

...

Már éjfélkor lázasan várták Murakami legújabb regényét Tokióban

...

Lezárult a jelentkezés a 2026-os Margó-díjra: dupla annyi nevezés érkezett!

A hét könyve
Kritika
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

Kolozsvár, férfiak és a kíváncsi diktatúra. Tompa Andrea Kiváló testek című új regénye a hét könyve.

Olvass!
...

„A nyakkendőviselés elősegíti a banki hitelek jóváhagyását, mert az önakasztásra való hajlandóságot jelzi" – Olvass bele Benjamin Stevenson krimijébe!

Egy rendíthetetlen nyomozó, tíz gyanúsított és egy banki rablás. Olvass bele!

...

„A jelenkor legfontosabb vitái a normalitás kérdése körül forognak” – Olvass bele Babiczky Tibor esszékötetébe!

Az önmegismerés a megfelelő út ahhoz, hogy a modern világ kilátástalanságában eligazodjunk. Olvass bele a Nyitott paloták című esszékötetbe. 

...

Nem indul jól, és holttestekkel folytatódik a fesztivál: olvass bele Kate Atkinson új krimijébe!

A holttestek sokasodnak, a különálló történetek pedig szép lassan összefonódnak. A helyszín: Edinburgh.