Mire vágyik Mrs. Bennett? [Az Austen-projekt]

„– Ha az egyik lányom révbe jut Netherfieldben – mondta Mrs. Bennet férjének –, és a többiek is mind jó férjet találnak,

akkor más kívánságom nincsen.”

(Szenczi Miklós fordítása)

„Noha kritikusan szemlélte, és alakjának arányait illetően több hibát is talált, kénytelen-kelletlen elismerte, hogy Elizabeth termete tetszetős és kecses. És bár megállapította, hogy viselkedése nem felel meg az előkelő világ kívánalmainak, könnyed játékossága megragadta.” (Loósz Vera fordítása)

Jane Austen

Büszkeség és balítélet

Ford.: Loósz Vera, Manó Könyvek, 2021, 456 oldal

Megveszem

„Könyvtárszobájában mindig bizton számíthatott csöndre és nyugalomra, s miként Elizának megjegyezte, a ház valamennyi helyiségében felkészülten éri az ostobaság és hiúság, de hozzászokott már, hogy a könyvtára mentes ezektől.” (Loósz Vera fordítása)

„Hogyan, kegyed jobban szeret olvasni, mint kártyázni? Ilyet ritkán hallottam.” (Szenczi Miklós fordítása)

„A butaság, amellyel a természet Mr. Collinst megáldotta, biztonsággal megóvta széptevését minden vonzerőtől, ami bármely nőt arra indíthatna, hogy annak folytatását kívánja.” (Loósz Vera fordítása)

„Az ő szemében a házasság volt az egyetlen tisztességes megoldás egy jó nevelésű, de csekély vagyonú fiatal nő számára; ha nem nyújt is biztos boldogságot,

de legalább kellemes menedék a nélkülözés ellen.”

(Szenczi Miklós fordítása)

„Anélkül, hogy különösebben nagyra tartotta volna akár a férfiakat, akár a házasságot, mindig is az volt a célja, hogy férjhez menjen. Ez volt a csekély vagyonnal rendelkező, jól nevelt fiatal nőkről való gondoskodás egyetlen tisztességes módja, és bár többnyire bizonytalan is, hogy boldogságot adjon, a szűkölködéstől még mindig a legkellemesebb védelem. Ezt a védelmet most megszerezte, és huszonhét évesen, anélkül, hogy valaha csinos lett volna, pontosan tudta, mekkora szerencséje van.” (Loósz Vera fordítása)

„Levele a szolgalelkűség és az önteltség keveréke, ami ígéretes. Már alig várom, hogy lássam.” (Loósz Vera fordítása)

„Mit szólnál például Wickhamhez? Jóképű fickó, és

úgy faképnél hagyna, mint a pinty.”

(Szenczi Miklós fordítása)

„Ők még járatlanok a világ dolgaiban, s nem jutottak el ahhoz a bosszantó felismeréshez, hogy a jóképű fiatalembereknek éppúgy meg kell élniök valamiből, mint a csúnyáknak.” (Szenczi Miklós fordítása)