„Sosem tudnék boldog lenni olyan emberrel, akinek az ízlése nem egyezik pontról pontra az enyémmel.” (Borbás Mária ford.)
„Vágyai netovábbját az otthon kényelme és a magánélet nyugalma jelentette.” (Sillár Emőke ford.)
„Lady Middletonnak ma sem volt olyan mondanivalója, amit tegnap már el ne mondott volna.” (Borbás Mária ford.)
„Én is maradéktalan boldogságra vágyom, mint bárki más, ám mint bárki más,
én is a magam módján szeretném ezt elérni.”
(Sillár Emőke ford.)
„...az egész mondatból, abból, ahogy a férfi beszélt, s ahogy a húgát keresztnevén szólította, nyomban oly határozott meghittséggel, oly félreérthetetlen jelentést hallott, amely tökéletes egyetértésre vallott kettejük között. E pillanattól fogva Elinor már nem kételkedett abban, hogy Marianne és Willoughby jegyesek.” (Borbás Mária ford.)
„Mr. Palmer nem is hallja, amit mondok – kacagott az asszonyka. – Sohasem hallja meg! Hát nem mulatságos?!” (Borbás Mária ford.)
„A kedélyét talán egy kissé megsavanyította, amikor rájött, mint annyi férfitársa, hogy a szépség iránti oktalan elfogultsága következtében ugyancsak ostoba nőt vett feleségül – de Elinor jól tudta azt is, hogy eszes férfiaknak nagyon is gyakori botlása ez, hogysem tartósan sértve éreznék magukat miatta.” (Borbás Mária ford.)
„Képtelen volt rá, hogy olyasmit mondjon, amit nem hisz, bármily jelentéktelen dologról lett légyen is szó, ezért
mindig Elinorra hárult a feladat, hogy hazudjék, amikor az udvariasság úgy kívánta.”
(Sillár Emőke ford.)
„...valamely cselekedet kellemessége nem mindig bizonyítja az illendőségét.” (Borbás Mária ford.)
„Olykor az irányítja véleményünket, hogy ki-ki mit mond magáról; gyakran az, amit más mond róla, s nem szánunk időt a megfontolásra és az ítéletre.” (Borbás Mária ford.)