Steinbeck budapesti látogatása, Dargay humora, Göncz fordítói hitvallása [Arcanum-válogatás]

Steinbeck budapesti látogatása, Dargay humora, Göncz fordítói hitvallása [Arcanum-válogatás]

Az Arcanum Digitális Tudománytár túlzás nélkül egy információs kincsesbánya, hiszen az elmúlt 250 év tudományos és szakfolyóiratainak, a heti- és napilapoknak, valamint a lexikonoknak és tematikus könyvgyűjteményeknek a legjavát lehet kutatni benne. Mi is sokszor használjuk, főleg évfordulós cikkek, nagyobb összeállítások írásakor - a 2022-es megjelenésűek közül gyűjtöttünk ki most párat.

ro | 2022. december 13. |

Az év elején ünnepeltük Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulóját, ebből az alkalomból gyűjtöttünk össze öt érdekességet a Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, pedagógus korábbi interjúiból. Korábban mesélt például első verséről, amelyet négyévesen költött, mikor még írni sem tudott; így szólt: „A büszke tehén a réten állt, csak állt.” A mű heves ellenállást váltott ki a szüleiből, akik azt mondták: „édes fiam, ez nem vers, ebben nincs rím meg ritmus, meg tulajdonképpen nem is szól semmiről”. A fiatal költőt viszont nem lehetett eltántorítani, és váltig állította, hogy márpedig ez igenis vers. 1981-es interjújában úgy vélte, hogy ebben a versikében már megtalálható volt mindaz, ami későbbi költői életét határozottan jellemezte: „Az egyik a konkrétumhoz tapadás, a másik pedig az elvontsághoz húzó hajlam”.

„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]
„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]

Száz éve született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, pedagógus, a 20. századi magyar irodalmi élet meghatározó személyisége, aki a felnőttek mellett sokat írt gyerekeknek is. Az Arcanum segítségével most öt érdekességet gyűjtöttünk össze korábbi interjúiból.

Tovább olvasok

Szintén 100 éve született Göncz Árpád író, műfordító, 1990 és 2000 között Magyarország rendszerváltozás utáni első köztársasági elnöke. Olyan műveket fordított magyarra, mint A Gyűrűk Ura vagy a 2001: Űrodüsszeia, de fordított Hemingwayt, Faulknert és Updike-ot is. Göncz Árpád 1973-ban Gergely Ágnesnek adott interjút, amely az Élet és Irodalomban jelent meg. Ebben a fordítói ars poeticáját firtató kérdésre a következőt válaszolta: „A fordító mondatot fordít. Nem modern vagy régi irodalmat, nem angol, orosz, román irodalmat, nem írót és nem műveket. Ebből következik, hogy a fordító – fordí­tás közben – nem látja a művet. Nem látja az írót. És nem látja az irodalmat. Csak a mondatot. Tehát nemcsak az erdőt nem látja a fától, a fát sem a lombjától. De ha híven alkotja újra a mondatot, szö­vegkörnyezetet teremt. Lombot és fát. Erdőt. Sőt: talajt is, amelyben az újraültetett fa gyökeret ver”.

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád
„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

Száz éve született Göncz Árpád író, műfordító, 1990 és 2000 között Magyarország rendszerváltozás utáni első köztársasági elnöke. Regények, elbeszélések, színművek fűződnek a nevéhez, műfordítóként pedig olyan könyvek magyarítását köszönhetjük neki, mint A Gyűrűk Ura vagy a 2001: Űrodüsszeia, de fordított Hemingwayt, Faulknert és Updike-ot is. Hogy miként vélekedett Göncz Árpád a műfordításról, azt nagyon jól mutatja egy 1973-as ÉS-interjú, amelyet az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában találtunk.

Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán

Tovább olvasok

A Nobel- és Pulitzer-díjas John Steinbeck (Egerek és emberek, Érik a gyümölcs, Édentől keletre) 1963 decemberében járt Budapesten. Az olvasók az Európa Könyvkiadó Lenin körúti könyvesboltjában találkozhattak vele. Az író a Film Színház Muzsika újságírójának kérdésére kifejtette, hogy bár Budapesten sok mindent szeretne megnézni, nincs sok ideje: „Az Operaházba elmegyek a Háry János előadására. Szeretném meghallgatni a Tátrai vonósnégyes játékát és kértem, hogy vigyenek el valahová, ahol jó dzsesszmuzsikát játszanak”.

Steinbeck: „Magyarországon eddig csak a könyveimet és az aláírásomat láttam”
Steinbeck: „Magyarországon eddig csak a könyveimet és az aláírásomat láttam”

Százhúsz éve született John Steinbeck, akinek olyan regények fűződnek a nevéhez, mint az Egerek és emberek, az Érik a gyümölcs vagy az Édentől keletre. A Nobel- és Pulitzer-díjas író 1963 decemberében Budapesten járt, születése évfordulóján pedig a korabeli lapok – és az Arcanum – segítségével emlékezünk a látogatásra.

Tovább olvasok

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Moldova György, az egyik legolvasottabb magyar író. Első riportja a Csillagban, első novellája az Új Írásban jelent meg. Első kötete, az 1963-as Az idegen bajnok című elbeszéléskötet rögtön feltűnést keltett, és a rákövetkező évben megjelent Sötét angyal című regénye is sikeres lett. Hetvennél is több kötetét adták ki, összesen 13-14 millió példányban. Egy interjúban azt kérdezték tőle, mi a legnagyobb kívánsága, mire a következőt válaszolta: „Az utcán, a vonaton, az autóbuszon, mindenütt: az emberek csak Moldova könyvet olvassanak.”

Moldova György: Az írás nem feltétlenül jelent poklot
Moldova György: Az írás nem feltétlenül jelent poklot

A legkíváncsibb magyar író – a hétvégén 89 évesen elhunyt Moldova György eposzi jelzője is lehetne ez, a róla szóló írások visszatérő motívuma ugyanis, hogy mennyire szeretett kérdezni, és milyen nagyon tudott figyelni, hallgatni a megkérdezettre. Az egyik legolvasottabb magyar író is volt egyben, mi pedig most az Arcanum segítségével emlékezünk meg róla.

Nyitókép: Fortepan / Hunyady József

Tovább olvasok

Kilencvenöt éve született Dargay Attila animációs rendező, forgatókönyvíró, képregényrajzoló. Komplett generációk nőttek fel az általa rajzolt és rendezett filmeken, amelyekben nem ritkán irodalmi műveket dolgozott fel. Egy interjúban a következőt nyilatkozta: „Biztos vagyok benne, hogy van a kezemben valami olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket. Tehát van érzékem a komikumhoz, a humorhoz. A gyerekek a kezemben vannak, mert szeretem őket, és végső soron az a cél, hogy nekik okozzak örömet...”

„Van a kezemben olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket” - 95 éves lenne Dargay Attila
„Van a kezemben olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket” - 95 éves lenne Dargay Attila
Tovább olvasok

Kilencvenhat évesen elhunyt II. Erzsébet brit uralkodó, aki 1952. február 6-i koronázása óta az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház vezetője volt. A királynő és férje még 1993 májusában látogattak el Magyarországra, ahol Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta őket. Az egyik sajtóbeszámoló szerint a magas rangú brit vendégek a Budavári Palota Savoyai-szobor előtti teraszáról megtekintették a budapesti panorámát, majd Göncz Árpád a Lánchídra mutatva elmondta, hogy az Clark Ádám skót mérnök alkotása. „Fülöp herceg erre tréfásan megjegyezte: - Ezek a skótok mindenütt ott vannak! - A királyi pár ezután átsétált a Széchényi Könyvtárba, ahol megmutatták nekik Mátyás király Corvináit. A királynő elismerését fejezte ki, hogy milyen jó állapotban őrizték meg a könyvtár munkatársai az értékes könyveket.”

II. Erzsébet a corvinákat is megnézte 1993-ban Budapesten
II. Erzsébet a corvinákat is megnézte 1993-ban Budapesten
Tovább olvasok

Nyolcvan éve született Nádas Péter, az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek írója. Egy interjújában a kérdésre, hogy miből és hogyan él, a következőt válaszolta: „Évekig újságíróként dolgoztam, napilapnál, kötelező norma szerint hetente két riportot írtam. Aztán fizetésnélküli szabadságra mentem, és ez így is maradt. Munkaviszonyom megszűnt. Most csak azzal vagyok munkaviszonyban, amit írok. Ebből élek.”

"Csak azzal vagyok munkaviszonyban, amit írok" [Nádas 80]
"Csak azzal vagyok munkaviszonyban, amit írok" [Nádas 80]

Nyolcvan éve született Nádas Péter, az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek írója. Első publikált műve egy elbeszélés volt, születésnapján pedig az Arcanum segítségével ennek korabeli fogadtatásának néztünk utána.

Tovább olvasok

Novemberben ünnepelte kilencvenötödik születésnapját Lator László költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta. Egy interjúban a következőképpen nyilatkozott a kezdeti évekről: „Makón – ott érettségiztem – már hivatásomnak éreztem a műfordítást, beleástam magam a költészet s a műfordítói mesterség tanulmányozásába. A mesterség alapos ismerete, úgy vélem, elengedhetetlen.”

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]
„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Cikkünkhöz az Arcanum archívumát használtuk, a nyitóképet Valuska Gábor készítette.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Egyik rezsim sem érdeklődött Nádas Péter iránt, Berlinbe került az archívuma

Nádas Péter jelenlétében nyitották meg vasárnap délelőtt a német fővárosban az íróról elnevezett archívumot a Berlini Művészeti Akadémia székházában. A rendezvényen, melyet online is közvetítettek, az író németül olvasott fel, és mesélt az íráshoz való viszonyáról is.

...
Hírek

Dante örökségét böngészhetjük végig egy új digitális archívumban

Dante halálának 700. évfordulója alkalmából létrehoztak egy új oldalt, amelyen a digitális humán tudomány eszközeivel lehet feltérképezni, hogy az itáliai költő által teremtett világ milyen hatással volt a művészetekre.

...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait