Steinbeck budapesti látogatása, Dargay humora, Göncz fordítói hitvallása [Arcanum-válogatás]

Az év elején ünnepeltük Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulóját, ebből az alkalomból gyűjtöttünk össze öt érdekességet a Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, pedagógus korábbi interjúiból. Korábban mesélt például első verséről, amelyet négyévesen költött, mikor még írni sem tudott; így szólt: „A büszke tehén a réten állt, csak állt.” A mű heves ellenállást váltott ki a szüleiből, akik azt mondták: „édes fiam, ez nem vers, ebben nincs rím meg ritmus, meg tulajdonképpen nem is szól semmiről”. A fiatal költőt viszont nem lehetett eltántorítani, és váltig állította, hogy márpedig ez igenis vers. 1981-es interjújában úgy vélte, hogy ebben a versikében már megtalálható volt mindaz, ami későbbi költői életét határozottan jellemezte: „Az egyik a konkrétumhoz tapadás, a másik pedig az elvontsághoz húzó hajlam”.

„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]

Száz éve született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas  költő, műfordító, pedagógus. Az Arcanum segítségével most öt érdekességet gyűjtöttünk össze korábbi interjúiból.

Tovább olvasok

Szintén 100 éve született Göncz Árpád író, műfordító, 1990 és 2000 között Magyarország rendszerváltozás utáni első köztársasági elnöke. Olyan műveket fordított magyarra, mint A Gyűrűk Ura vagy a 2001: Űrodüsszeia, de fordított Hemingwayt, Faulknert és Updike-ot is. Göncz Árpád 1973-ban Gergely Ágnesnek adott interjút, amely az Élet és Irodalomban jelent meg. Ebben a fordítói ars poeticáját firtató kérdésre a következőt válaszolta: „A fordító mondatot fordít. Nem modern vagy régi irodalmat, nem angol, orosz, román irodalmat, nem írót és nem műveket. Ebből következik, hogy a fordító – fordí­tás közben – nem látja a művet. Nem látja az írót. És nem látja az irodalmat. Csak a mondatot. Tehát nemcsak az erdőt nem látja a fától, a fát sem a lombjától. De ha híven alkotja újra a mondatot, szö­vegkörnyezetet teremt. Lombot és fát. Erdőt. Sőt: talajt is, amelyben az újraültetett fa gyökeret ver”.

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

Száz éve született Göncz Árpád író, műfordító, a rendszerváltozás utáni első magyar köztársasági elnök. Regények, elbeszélések, színművek fűződnek a nevéhez, műfordítóként pedig olyan könyvek magyarítását köszönhetjük neki, mint A Gyűrűk Ura vagy a 2001: Űrodüsszeia.

Tovább olvasok

A Nobel- és Pulitzer-díjas John Steinbeck (Egerek és emberek, Érik a gyümölcs, Édentől keletre) 1963 decemberében járt Budapesten. Az olvasók az Európa Könyvkiadó Lenin körúti könyvesboltjában találkozhattak vele. Az író a Film Színház Muzsika újságírójának kérdésére kifejtette, hogy bár Budapesten sok mindent szeretne megnézni, nincs sok ideje: „Az Operaházba elmegyek a Háry János előadására. Szeretném meghallgatni a Tátrai vonósnégyes játékát és kértem, hogy vigyenek el valahová, ahol jó dzsesszmuzsikát játszanak”.

Steinbeck: „Magyarországon eddig csak a könyveimet és az aláírásomat láttam”

Százhúsz éve született John Steinbeck, akinek olyan regények fűződnek a nevéhez, mint az Egerek és emberek, az Érik a gyümölcs vagy az Édentől keletre. A Nobel- és Pulitzer-díjas író 1963 decemberében Budapesten járt, születése évfordulóján pedig a korabeli lapok – és az Arcanum – segítségével emlékezünk a látogatásra.

Tovább olvasok

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Moldova György, az egyik legolvasottabb magyar író. Első riportja a Csillagban, első novellája az Új Írásban jelent meg. Első kötete, az 1963-as Az idegen bajnok című elbeszéléskötet rögtön feltűnést keltett, és a rákövetkező évben megjelent Sötét angyal című regénye is sikeres lett. Hetvennél is több kötetét adták ki, összesen 13-14 millió példányban. Egy interjúban azt kérdezték tőle, mi a legnagyobb kívánsága, mire a következőt válaszolta: „Az utcán, a vonaton, az autóbuszon, mindenütt: az emberek csak Moldova könyvet olvassanak.”

Moldova György: Az írás nem feltétlenül jelent poklot

A legkíváncsibb magyar író – a hétvégén 89 évesen elhunyt Moldova György eposzi jelzője is lehetne ez, a róla szóló írások visszatérő motívuma ugyanis, hogy mennyire szeretett kérdezni, és milyen nagyon tudott figyelni, hallgatni a megkérdezettre. Az egyik legolvasottabb magyar író is volt egyben, mi pedig most az Arcanum segítségével emlékezünk meg róla.

Tovább olvasok

Kilencvenöt éve született Dargay Attila animációs rendező, forgatókönyvíró, képregényrajzoló. Komplett generációk nőttek fel az általa rajzolt és rendezett filmeken, amelyekben nem ritkán irodalmi műveket dolgozott fel. Egy interjúban a következőt nyilatkozta: „Biztos vagyok benne, hogy van a kezemben valami olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket. Tehát van érzékem a komikumhoz, a humorhoz. A gyerekek a kezemben vannak, mert szeretem őket, és végső soron az a cél, hogy nekik okozzak örömet...”

„Van a kezemben olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket” - 95 éves lenne Dargay Attila

Tovább olvasok

Kilencvenhat évesen elhunyt II. Erzsébet brit uralkodó, aki 1952. február 6-i koronázása óta az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház vezetője volt. A királynő és férje még 1993 májusában látogattak el Magyarországra, ahol Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta őket. Az egyik sajtóbeszámoló szerint a magas rangú brit vendégek a Budavári Palota Savoyai-szobor előtti teraszáról megtekintették a budapesti panorámát, majd Göncz Árpád a Lánchídra mutatva elmondta, hogy az Clark Ádám skót mérnök alkotása. „Fülöp herceg erre tréfásan megjegyezte: - Ezek a skótok mindenütt ott vannak! - A királyi pár ezután átsétált a Széchényi Könyvtárba, ahol megmutatták nekik Mátyás király Corvináit. A királynő elismerését fejezte ki, hogy milyen jó állapotban őrizték meg a könyvtár munkatársai az értékes könyveket.”

II. Erzsébet a corvinákat is megnézte 1993-ban Budapesten

A csütörtökön elhunyt II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg 1993 májusában látogattak el Magyarországra, ahol Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta őket.

Tovább olvasok

Nyolcvan éve született Nádas Péter, az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek írója. Egy interjújában a kérdésre, hogy miből és hogyan él, a következőt válaszolta: „Évekig újságíróként dolgoztam, napilapnál, kötelező norma szerint hetente két riportot írtam. Aztán fizetésnélküli szabadságra mentem, és ez így is maradt. Munkaviszonyom megszűnt. Most csak azzal vagyok munkaviszonyban, amit írok. Ebből élek.”

"Csak azzal vagyok munkaviszonyban, amit írok" [Nádas 80]

Nyolcvan éve született Nádas Péter, akinek első publikált műve egy elbeszélés volt. Születésnapján az Arcanum segítségével ennek korabeli fogadtatásának néztünk utána.

Tovább olvasok

Novemberben ünnepelte kilencvenötödik születésnapját Lator László költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta. Egy interjúban a következőképpen nyilatkozott a kezdeti évekről: „Makón – ott érettségiztem – már hivatásomnak éreztem a műfordítást, beleástam magam a költészet s a műfordítói mesterség tanulmányozásába. A mesterség alapos ismerete, úgy vélem, elengedhetetlen.”

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Tovább olvasok