„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

Száz éve született Göncz Árpád író, műfordító, 1990 és 2000 között Magyarország rendszerváltozás utáni első köztársasági elnöke. Regények, elbeszélések, színművek fűződnek a nevéhez, műfordítóként pedig olyan könyvek magyarítását köszönhetjük neki, mint A Gyűrűk Ura vagy a 2001: Űrodüsszeia, de fordított Hemingwayt, Faulknert és Updike-ot is. Hogy miként vélekedett Göncz Árpád a műfordításról, azt nagyon jól mutatja egy 1973-as ÉS-interjú, amelyet az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában találtunk.

Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán

ro | 2022. február 10. |

1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, a rendszerváltozás utáni első magyar köztársasági elnök. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett diplomát 1944-ben. Még abban az évben behívták katonának, Németországba vezényelt egységétől megszökött, részt vett a fegyveres ellenállásban. A második világháború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP), a párt szétbomlasztása után viszont csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie.

Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert az 1956-os forradalomban a Parasztpárt tagjaként játszott szerepéért eltávolították az intézményből. A november 4-i szovjet intervenció után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában.

1957 májusában Bibó Istvánnal együtt letartóztatták, és az úgynevezett Bibó-per másodrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett és hűtlenség bűntett vádjával bíróság elé állították. Bár az ügyész „csak” életfogytiglani börtönt kért rá, a bíró halálra akarta ítélni. Évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád – ahogy 2001-ben elmondta – végre nyugodtan alhatott, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban bízott abban, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet-Európában addig él egy politikai rendszer.

Igaza lett, Bibó Istvánnal együtt

1963-ban amnesztiával szabadult.

A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-től a Talajjavító Vállalatnál dolgozott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia; Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. 1983-ban József Attila-díjat kapott. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki.

A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak (TIB). 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Az 1990-es első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre

őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé,

majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben. Göncz Árpád életének 94. évében, 2015. október 6-án hunyt el Budapesten. Születésének centenáriumán egykori óbudai otthonában emlékhely nyílik, a Magyar Posta emlékbélyeget ad ki.

Ma rengeteg klasszikust Göncz Árpád fordításában olvashatunk. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette magyarra, ő fejezte be A Gyűrűk Ura trilógia Réz Ádám által megkezdett fordítását. A műfordításról, saját fordítói szemléletéről egy másik kiváló műfordítónak, a költő-író Gergely Ágnesnek mesélt az Élet és Irodalom 1973. augusztusi számában. Ebben az interjúban fogalmazott úgy Göncz Árpád, hogy a fordítás tulajdonképpen nem műfaj, hanem mesterség, méghozzá a szó középkori értelmében:

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött”.

Elmesélte azt is, hogy fordítóként Faulknert érezte leginkább a magáénak, ahogy Updike, Gol­ding és Malcolm Lowry műveit is: „Valószínűleg létezik olyan belső vonzás, amely megkönnyíti a for­dítónak a látszólag legbonyolul­tabb szövegek megértését és fordí­tását”.

Arra a kérdésre, hogy szenved-e fordítás közben, Göncz Árpád azt felelte, hogy mindig. A fordító szerinte megtapasztalta anyagát, megküzdött vele, „göcsörtről göcsörtre”, és „az írót is úgy ismeri, mint a birkózó az ellenfelét: a képébe lihegett. Szereti-e vagy sem – kiismerte”. Az interjúban szóba került Hemingway is, az életmű javát viszont – ahogy Göncz fogalmazott – már korábban „elfordították elő­le”. Hemingwayt mindenesetre utánozhatatlan írónak nevezte, bár az 1973-as interjúban már úgy látta, hogy az írók „Hemingway-fertőzése” világszerte múlóban van, ám például a Hemingwayre jellemző kihagyásos ábrázolás (azaz az úgynevezett jéghegy-elmélet) végleg be­került a világirodalom eszköztárá­ba. A fordítói ars poeticáját firtató kérdésre a következőt válaszolta:

„A fordító mondatot fordít. Nem modem vagy régi irodalmat, nem angol, orosz, román irodalmat, nem írót és nem műveket. Ebből következik, hogy a fordító – fordí­tás közben – nem látja a művet. Nem látja az írót. És nem látja az irodalmat.

Csak a mondatot.

Te­hát nemcsak az erdőt nem látja a fától, a fát sem a lombjától. De ha híven alkotja újra a mondatot, szö­vegkörnyezetet teremt. Lombot és fát. Erdőt. Sőt: talajt is, amelyben az újraültetett fa gyökeret ver”. 

Ehhez még hozzátette azt is, hogy a fordító csöndet is for­dít, azaz kimondatlan mondatokat, több réteget a mondatok felszíne alatt: „Meg nem talált kifejezést, üresjá­ratot, élményt és élményhiányt. Néha legszívesebben félrenézne: amit a szöveg alatt lát, nem tar­tozik rá, magánügy. De nem tehe­ti. Kénytelen a mondattal – s így az íróval – azonosulni.”

Az interjúban Gergely Ágnes rákérdezett Göncz regényére is, amely a beszélgetés idején már nyomdában volt (ez lehetett az 1974-ben megjelent Sarusok), és arra a kérdésre, hogy regényíróként tudott-e valamit hasznosítani a műfordítói munkájából, Göncz Árpád azt felelte, hogy okvetlenül: „A lefordított mű mérce, a rendszeres fordítói mun­ka olyan,

mint a hosszútávfutó na­pi edzésadagja,

önfegyelemre szok­tat. Megsokszorozza a rendelkezé­sünkre álló kifejezési lehetősége­ket és megtanít közülük válogatni.” A beszélgetést a következő gondolattal zárta:

„Vannak lassan érő emberek és lassan érő témák. Azt hiszem, én is az vagyok, a mondanivalóm is az. Író, fordító kimond vagy tol­mácsol valamit, ami fontos. De sem az író, sem a fordító szemé­lye nem fontos. Erről egy pillana­tig sem feledkezhet meg.”

Felhasznált források:

  • az MTVA Sajtóarchívumának anyaga
  • Göncz Árpádnál, Élet és Irodalom, 1973. augusztus 11. – Arcanum
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

100 éves lenne Göncz Árpád, egykori otthonából emlékhely lesz

Több érintett intézmény és önkormányzat együttműködésével valósul meg a megemlékezés-sorozat.

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Szórakozás

Keresztapa50, Ágh István-est, Göncz100 [Programajánló]

Születésnapok, filmvetítések, nagy életművek jellemzik legfrissebb programajánlókat.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Olvass!
...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak, ám olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. Olvass bele a Lányos apába!

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!