„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

Száz éve született Göncz Árpád író, műfordító, 1990 és 2000 között Magyarország rendszerváltozás utáni első köztársasági elnöke. Regények, elbeszélések, színművek fűződnek a nevéhez, műfordítóként pedig olyan könyvek magyarítását köszönhetjük neki, mint A Gyűrűk Ura vagy a 2001: Űrodüsszeia, de fordított Hemingwayt, Faulknert és Updike-ot is. Hogy miként vélekedett Göncz Árpád a műfordításról, azt nagyon jól mutatja egy 1973-as ÉS-interjú, amelyet az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában találtunk.

Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán

ro | 2022. február 10. |

1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, a rendszerváltozás utáni első magyar köztársasági elnök. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett diplomát 1944-ben. Még abban az évben behívták katonának, Németországba vezényelt egységétől megszökött, részt vett a fegyveres ellenállásban. A második világháború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP), a párt szétbomlasztása után viszont csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie.

Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert az 1956-os forradalomban a Parasztpárt tagjaként játszott szerepéért eltávolították az intézményből. A november 4-i szovjet intervenció után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában.

1957 májusában Bibó Istvánnal együtt letartóztatták, és az úgynevezett Bibó-per másodrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett és hűtlenség bűntett vádjával bíróság elé állították. Bár az ügyész „csak” életfogytiglani börtönt kért rá, a bíró halálra akarta ítélni. Évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád – ahogy 2001-ben elmondta – végre nyugodtan alhatott, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban bízott abban, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet-Európában addig él egy politikai rendszer.

Igaza lett, Bibó Istvánnal együtt

1963-ban amnesztiával szabadult.

A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-től a Talajjavító Vállalatnál dolgozott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia; Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. 1983-ban József Attila-díjat kapott. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki.

A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak (TIB). 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Az 1990-es első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre

őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé,

majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben. Göncz Árpád életének 94. évében, 2015. október 6-án hunyt el Budapesten. Születésének centenáriumán egykori óbudai otthonában emlékhely nyílik, a Magyar Posta emlékbélyeget ad ki.

Ma rengeteg klasszikust Göncz Árpád fordításában olvashatunk. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette magyarra, ő fejezte be A Gyűrűk Ura trilógia Réz Ádám által megkezdett fordítását. A műfordításról, saját fordítói szemléletéről egy másik kiváló műfordítónak, a költő-író Gergely Ágnesnek mesélt az Élet és Irodalom 1973. augusztusi számában. Ebben az interjúban fogalmazott úgy Göncz Árpád, hogy a fordítás tulajdonképpen nem műfaj, hanem mesterség, méghozzá a szó középkori értelmében:

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött”.

Elmesélte azt is, hogy fordítóként Faulknert érezte leginkább a magáénak, ahogy Updike, Gol­ding és Malcolm Lowry műveit is: „Valószínűleg létezik olyan belső vonzás, amely megkönnyíti a for­dítónak a látszólag legbonyolul­tabb szövegek megértését és fordí­tását”.

Arra a kérdésre, hogy szenved-e fordítás közben, Göncz Árpád azt felelte, hogy mindig. A fordító szerinte megtapasztalta anyagát, megküzdött vele, „göcsörtről göcsörtre”, és „az írót is úgy ismeri, mint a birkózó az ellenfelét: a képébe lihegett. Szereti-e vagy sem – kiismerte”. Az interjúban szóba került Hemingway is, az életmű javát viszont – ahogy Göncz fogalmazott – már korábban „elfordították elő­le”. Hemingwayt mindenesetre utánozhatatlan írónak nevezte, bár az 1973-as interjúban már úgy látta, hogy az írók „Hemingway-fertőzése” világszerte múlóban van, ám például a Hemingwayre jellemző kihagyásos ábrázolás (azaz az úgynevezett jéghegy-elmélet) végleg be­került a világirodalom eszköztárá­ba. A fordítói ars poeticáját firtató kérdésre a következőt válaszolta:

„A fordító mondatot fordít. Nem modem vagy régi irodalmat, nem angol, orosz, román irodalmat, nem írót és nem műveket. Ebből következik, hogy a fordító – fordí­tás közben – nem látja a művet. Nem látja az írót. És nem látja az irodalmat.

Csak a mondatot.

Te­hát nemcsak az erdőt nem látja a fától, a fát sem a lombjától. De ha híven alkotja újra a mondatot, szö­vegkörnyezetet teremt. Lombot és fát. Erdőt. Sőt: talajt is, amelyben az újraültetett fa gyökeret ver”. 

Ehhez még hozzátette azt is, hogy a fordító csöndet is for­dít, azaz kimondatlan mondatokat, több réteget a mondatok felszíne alatt: „Meg nem talált kifejezést, üresjá­ratot, élményt és élményhiányt. Néha legszívesebben félrenézne: amit a szöveg alatt lát, nem tar­tozik rá, magánügy. De nem tehe­ti. Kénytelen a mondattal – s így az íróval – azonosulni.”

Az interjúban Gergely Ágnes rákérdezett Göncz regényére is, amely a beszélgetés idején már nyomdában volt (ez lehetett az 1974-ben megjelent Sarusok), és arra a kérdésre, hogy regényíróként tudott-e valamit hasznosítani a műfordítói munkájából, Göncz Árpád azt felelte, hogy okvetlenül: „A lefordított mű mérce, a rendszeres fordítói mun­ka olyan,

mint a hosszútávfutó na­pi edzésadagja,

önfegyelemre szok­tat. Megsokszorozza a rendelkezé­sünkre álló kifejezési lehetősége­ket és megtanít közülük válogatni.” A beszélgetést a következő gondolattal zárta:

„Vannak lassan érő emberek és lassan érő témák. Azt hiszem, én is az vagyok, a mondanivalóm is az. Író, fordító kimond vagy tol­mácsol valamit, ami fontos. De sem az író, sem a fordító szemé­lye nem fontos. Erről egy pillana­tig sem feledkezhet meg.”

Felhasznált források:

  • az MTVA Sajtóarchívumának anyaga
  • Göncz Árpádnál, Élet és Irodalom, 1973. augusztus 11. – Arcanum
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

100 éves lenne Göncz Árpád, egykori otthonából emlékhely lesz

Több érintett intézmény és önkormányzat együttműködésével valósul meg a megemlékezés-sorozat.

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Szórakozás

Keresztapa50, Ágh István-est, Göncz100 [Programajánló]

Születésnapok, filmvetítések, nagy életművek jellemzik legfrissebb programajánlókat.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

...
Zöld

Miért nem tudják a megújuló energiaforrások megmenteni a Földet?

...
Zöld

Az ország első erdei olvasókabinja Fekete István örökségéhez is kapcsolódik

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!