„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött” - 100 éve született Göncz Árpád

Száz éve született Göncz Árpád író, műfordító, 1990 és 2000 között Magyarország rendszerváltozás utáni első köztársasági elnöke. Regények, elbeszélések, színművek fűződnek a nevéhez, műfordítóként pedig olyan könyvek magyarítását köszönhetjük neki, mint A Gyűrűk Ura vagy a 2001: Űrodüsszeia, de fordított Hemingwayt, Faulknert és Updike-ot is. Hogy miként vélekedett Göncz Árpád a műfordításról, azt nagyon jól mutatja egy 1973-as ÉS-interjú, amelyet az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában találtunk.

Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán

ro | 2022. február 10. |

1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, a rendszerváltozás utáni első magyar köztársasági elnök. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett diplomát 1944-ben. Még abban az évben behívták katonának, Németországba vezényelt egységétől megszökött, részt vett a fegyveres ellenállásban. A második világháború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP), a párt szétbomlasztása után viszont csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie.

Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert az 1956-os forradalomban a Parasztpárt tagjaként játszott szerepéért eltávolították az intézményből. A november 4-i szovjet intervenció után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában.

1957 májusában Bibó Istvánnal együtt letartóztatták, és az úgynevezett Bibó-per másodrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett és hűtlenség bűntett vádjával bíróság elé állították. Bár az ügyész „csak” életfogytiglani börtönt kért rá, a bíró halálra akarta ítélni. Évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád – ahogy 2001-ben elmondta – végre nyugodtan alhatott, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban bízott abban, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet-Európában addig él egy politikai rendszer.

Igaza lett, Bibó Istvánnal együtt

1963-ban amnesztiával szabadult.

A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-től a Talajjavító Vállalatnál dolgozott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia; Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. 1983-ban József Attila-díjat kapott. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki.

A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak (TIB). 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Az 1990-es első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre

őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé,

majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben. Göncz Árpád életének 94. évében, 2015. október 6-án hunyt el Budapesten. Születésének centenáriumán egykori óbudai otthonában emlékhely nyílik, a Magyar Posta emlékbélyeget ad ki.

Ma rengeteg klasszikust Göncz Árpád fordításában olvashatunk. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette magyarra, ő fejezte be A Gyűrűk Ura trilógia Réz Ádám által megkezdett fordítását. A műfordításról, saját fordítói szemléletéről egy másik kiváló műfordítónak, a költő-író Gergely Ágnesnek mesélt az Élet és Irodalom 1973. augusztusi számában. Ebben az interjúban fogalmazott úgy Göncz Árpád, hogy a fordítás tulajdonképpen nem műfaj, hanem mesterség, méghozzá a szó középkori értelmében:

„Minél jobb a fordító, annál inkább eltűnik a szöveg mögött”.

Elmesélte azt is, hogy fordítóként Faulknert érezte leginkább a magáénak, ahogy Updike, Gol­ding és Malcolm Lowry műveit is: „Valószínűleg létezik olyan belső vonzás, amely megkönnyíti a for­dítónak a látszólag legbonyolul­tabb szövegek megértését és fordí­tását”.

Arra a kérdésre, hogy szenved-e fordítás közben, Göncz Árpád azt felelte, hogy mindig. A fordító szerinte megtapasztalta anyagát, megküzdött vele, „göcsörtről göcsörtre”, és „az írót is úgy ismeri, mint a birkózó az ellenfelét: a képébe lihegett. Szereti-e vagy sem – kiismerte”. Az interjúban szóba került Hemingway is, az életmű javát viszont – ahogy Göncz fogalmazott – már korábban „elfordították elő­le”. Hemingwayt mindenesetre utánozhatatlan írónak nevezte, bár az 1973-as interjúban már úgy látta, hogy az írók „Hemingway-fertőzése” világszerte múlóban van, ám például a Hemingwayre jellemző kihagyásos ábrázolás (azaz az úgynevezett jéghegy-elmélet) végleg be­került a világirodalom eszköztárá­ba. A fordítói ars poeticáját firtató kérdésre a következőt válaszolta:

„A fordító mondatot fordít. Nem modem vagy régi irodalmat, nem angol, orosz, román irodalmat, nem írót és nem műveket. Ebből következik, hogy a fordító – fordí­tás közben – nem látja a művet. Nem látja az írót. És nem látja az irodalmat.

Csak a mondatot.

Te­hát nemcsak az erdőt nem látja a fától, a fát sem a lombjától. De ha híven alkotja újra a mondatot, szö­vegkörnyezetet teremt. Lombot és fát. Erdőt. Sőt: talajt is, amelyben az újraültetett fa gyökeret ver”. 

Ehhez még hozzátette azt is, hogy a fordító csöndet is for­dít, azaz kimondatlan mondatokat, több réteget a mondatok felszíne alatt: „Meg nem talált kifejezést, üresjá­ratot, élményt és élményhiányt. Néha legszívesebben félrenézne: amit a szöveg alatt lát, nem tar­tozik rá, magánügy. De nem tehe­ti. Kénytelen a mondattal – s így az íróval – azonosulni.”

Az interjúban Gergely Ágnes rákérdezett Göncz regényére is, amely a beszélgetés idején már nyomdában volt (ez lehetett az 1974-ben megjelent Sarusok), és arra a kérdésre, hogy regényíróként tudott-e valamit hasznosítani a műfordítói munkájából, Göncz Árpád azt felelte, hogy okvetlenül: „A lefordított mű mérce, a rendszeres fordítói mun­ka olyan,

mint a hosszútávfutó na­pi edzésadagja,

önfegyelemre szok­tat. Megsokszorozza a rendelkezé­sünkre álló kifejezési lehetősége­ket és megtanít közülük válogatni.” A beszélgetést a következő gondolattal zárta:

„Vannak lassan érő emberek és lassan érő témák. Azt hiszem, én is az vagyok, a mondanivalóm is az. Író, fordító kimond vagy tol­mácsol valamit, ami fontos. De sem az író, sem a fordító szemé­lye nem fontos. Erről egy pillana­tig sem feledkezhet meg.”

Felhasznált források:

  • az MTVA Sajtóarchívumának anyaga
  • Göncz Árpádnál, Élet és Irodalom, 1973. augusztus 11. – Arcanum
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

100 éves lenne Göncz Árpád, egykori otthonából emlékhely lesz

Több érintett intézmény és önkormányzat együttműködésével valósul meg a megemlékezés-sorozat.

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Szórakozás

Keresztapa50, Ágh István-est, Göncz100 [Programajánló]

Születésnapok, filmvetítések, nagy életművek jellemzik legfrissebb programajánlókat.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!