„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]

„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]

Száz éve született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, pedagógus, a 20. századi magyar irodalmi élet meghatározó személyisége, aki a felnőttek mellett sokat írt gyerekeknek is. Az Arcanum segítségével most öt érdekességet gyűjtöttünk össze korábbi interjúiból.

Ruff Orsolya | 2022. január 03. |

A könyvek szeretete 

Nemes Nagy Ágnes 1986-ban mesélt Kabdebó Lórántnak azokról a lakásokról, amelyek fontos szerepet játszottak az életében. Családi otthonuk a Bartók Béla úton volt, amelyben természetesen egy „jelentékenynek nevezhető” könyvszekrény is helyet kapott. Nemes Nagy ebből az időszakból eredeztette Jókai és Mikszáth műveinek szeretetét: „Gyerekkori és később sem szűnő boldogságaim közé tartozik Jókai és Mikszáth olvasása.” Bizonyos fokig, ahogy ő fogalmazott, megtartotta és magával hurcolta a gyerekkori olvasmányait: „még a kalandregényeket is, például Vernét, talán azért szeretek – isten bocsássa meg – sci-fit olvasni, meg detektívregényt. Talán azért szeretek; ezek a dolgok titokzatosabbak annál, mintsem rögtön magyarázhatók volnának”. Az interjúban a költő külön kitért az anyjára is, aki olvasott, tájékozott nő volt („Volt irodalmi ízlése anyámnak”), verseket írt, de ezenkívül rajzolt és zenélt is.

Az első vers 

Első versét mindössze négyévesen költötte, mikor még írni sem tudott; így szólt: „A büszke tehén a réten állt, csak állt.” Nemes Nagy emlékei szerint a vers heves ellenállást váltott ki a szüleiből, akik azt mondták: „édes fiam, ez nem vers, ebben nincs rím meg ritmus, meg tulajdonképpen nem is szól semmiről”. A fiatal költőt viszont nem lehetett eltántorítani, és váltig állította, hogy márpedig ez igenis vers. 1981-es interjújában úgy vélte, hogy ebben a versikében már megtalálható volt mindaz, ami későbbi költői életét határozottan jellemezte: „Az egyik a konkrétumhoz tapadás, a másik pedig az elvontsághoz húzó hajlam”. 

-

A Karinthy 

A Nemes Nagy családban Karinthy Frigyesnek nagy respektje volt, a Bartók Béla úti lakástól ráadásul nem messze volt a Hadik, Karinthy második otthona, irodalmi főhadiszállása. „Karinthy Frigyest meg lehetett csodálni a kávéház nagy ablakán át, és meg is csodáltuk, mert mi otthon Karinthy Frigyes kultuszban éltünk. Anyám, a szenvedélyes olvasó, rakásra idézte Karinthy-Babitsot: Plútó e torzót márványból szoborta, meg a Karinthy-Ballagi szótárt: Csatorna, csatukázni, csattos cipővel lóbázni, lófrázni, lóbak. Kisded koromtól nevetgéltem Karinthy-szövegeken, nem csoda, hogyha csodálattal néztem a nagyembert a kávéház asztalánál”. Az áhítatos csodálatnak akkor lett vége, amikor a kilencéves Nemes Nagy kapott egy kisbundát, amiről nem tudta eldönteni, hogy csúnya-e vagy sem, de annyira szégyellte, különösen Karinthy előtt a kisbundát, hogy attól kezdve be sem mert lesni a kávéház ablakán. 

Első kötet 

1946-ban jelent meg első verseskötete (Kettős világban). Egy interjúban azt mondta, már 1942-ben megírta azokat az első verseit, amelyeket „hát… úgy-ahogy, annyira-amennyire el lehet fogadni”. Keveset írt abban az időben, amiért nagyrészt a háborús körülményeket és nehézségeket okolta. Az első kötetet ugyanakkor egy nagyjából tízéves kényszerű szilencium követte, amikor nem jelenhettek meg művei. Abban az időben főként tanárként dolgozott, a budai Petőfi Gimnáziumban tanított magyart. Egy interjúban arra a kérdésre, hogy mire volt jó ez a tíz év, a következőt válaszolta: „Hát… talán-talán arra, hogy kikeverhettem titokban, a sötétben, a hallgatásban valami olyat, ami más volt, mint ami előtte volt. Valami új hangot kellett találnom, és ez a keresés bizony jónéhány esztendeig eltartott.” 

-

Közérthetőség és alkotás 

Nemes Nagy Ágnes később vehemensen cáfolta, hogy a modern vers érthetetlen lenne – egy 1967-es interjújában egyenesen úgy fogalmazott: egész életében egyetlen betűt sem írt le azért, hogy érthetetlen legyen. Nagyon hitt az észben, ahogy abban is, hogy a versnek van racionális szférája is („Nem árt, ha ez az értelmi szféra kitapintható.”). Ugyanakkor azt nem cáfolta, hogy kevés verset írt. A miértre egyszerű válasza volt: „Mert verset írni nehéz”. Úgy vélte, nehéz, keserves küzdelem, hogy az ember azt írja, amit gondol („Csak azt, és éppen azt. De én hiszek ebben az aranyszabályban.”). Ugyanebben az interjúban pedig betekintést engedett abba is, hogyan keletkeznek a versek: „A fél életemet azzal töltöm, hogy értelmezek, tömörítek, lefaragok. Amikor először megpillantom a leendő verset – úgy távolról, a maga ősállapotában –, akkor az még olyan széles, mint a fél-Galaktika. Akkor elhagyom a fölöslegeset. Ez sokáig tart. Nyolcvan hasonlatból egyet választok. Százhúsz emlékképből kettőt. Szüntelen eldobálom az anyag elemeit, hogy fájnak belé az izmaim. Végül esetleg nem marad más az egészből, mint néhány lézengő hélium-atom”.

Felhasznált források: 

Az Élet és Irodalom látogatóban Nemes Nagy Ágnesnél - Élet és Irodalom, 1967. május 13.

Látkép, gesztenyefával (pályakép-kérdező: Kabdebó Lóránt) - Kortárs, 1981/9. szám

Elvesztett otthonok - Kabdebo Lóránt interjúja - Jelenkor, 1986. december 1.

Lehet-e verset írni a 20. században? - Krassó László interjúja - DIA

Írószobám - Mezei András rádióinterjúja - DIA

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Nemes Nagy Ágnes azt vallotta, a gyerekek ösztönösen keresik és teremtik meg a szépet

Január elején ünnpeljük Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulóját, aki a felnőttek mellett sokat írt gyerekeknek is.

...
Podcast

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

A Nemes Nagy Ágnes-Lengyel Balázs és a Mészöly Miklós-Polcz Alaine házaspárok baráti levelezése felolvasószínházként kelt életre a Margón. Hallgass bele a Szorongatott idillbe!

...
Nagy

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs között életre szóló szövetség volt

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története