Marie Aubert regényében a család minden tagja áldozat

Marie Aubert regényében a család minden tagja áldozat

Sokak számára ismerős, milyen a rég nem látott családtagokkal találkozni. Körbe kell ülni az ünnepi asztalt, és úgy tenni, mintha minden rendben lenne, miközben feltörő emlékek és régi sérelmek kavarognak bennünk. Marie Aubert Igazából nem ilyen vagyok című regénye egy család belső problémáival, a ki nem mondott szavakkal foglalkozik.

Vajda Villő | 2024. június 04. |

Fontos, hogy kimutassuk az érzéseinket, szokta mondani, nem jó, ha mindent magadban tartasz” – olvashatjuk Marie Aubert könyvében. A regényben szereplő családtagok ugyan kimondják, amire szükségük van, mégsem fogadják meg a saját tanácsukat.

Marie Aubert
Igazából nem ilyen vagyok
Ford. Pap Vera-Ágnes, Scolar, 2023, 208 oldal
-

A norvég szerzőnek ez immár a harmadik regénye: szintén a Scolar gondozásában, Pap Vera-Ágnes fordításával jelent meg a 2016-os Ha történne valami (itt bele is olvashatsz) és a Felnőtt emberek (2019). Utóbbi az Ifjúsági Kritikusok Díját is elnyerte, nálunk pedig a hét könyve volt.

Így ünnepel egy diszfunkcionális család

A könyv (itt bele is olvashatsz) egy hosszú hétvége történetét mondja el, amikor egy család összegyűlik, hogy megünnepeljék Linnea, a tizennégy éves lány konfirmálását. Az évek során egymástól eltávolodott rokonok most arra kényszerülnek, hogy néhány napig ismét szorosan éljenek együtt, ami mindenkiben felkavarja a múlt kellemetlen emlékeit. Négy családtag, Nils, Hanne és Bård (Nils gyerekei), valamint Linnea (Bård lánya) váltott szemszögén keresztül ismerjük meg a kapcsolatukat és a köztük lévő feszültséget. 

Ahogy közeledik a hétvége, mind a négy főszereplő szorongásába bepillantást nyerhetünk. Hanne régen túlsúlyos volt, emellett életében először egy nővel az oldalán tér haza. Bård titkon megcsalja a feleségét, és ugyan a férfinak sejtelme sincs róla, a lánya gyanakszik rá. Linneától számára érthetetlen okokból hirtelen eltávolodik a legjobb barátnője, épp a konfirmálás előtti napokban. Nils pedig öregségén töprengve próbálja megérteni, miért hanyagolják el a gyerekei, mit tehetett volna másképp.

A felszínen boldog, nagy családnak tűnnek, és mindannyian igyekeznek megőrizni ezt a látszatot. Viszont hazudnak, nemcsak egymásnak és a külvilágnak, hanem maguknak is – abban reménykedve, hogy így ők is elhihetik, hogy minden rendben.

Látszatok és láttatások

Aubert rövid, lényegre törő fejezetekben meséli el a történetet. Ahogy a hétvége is lassan telik szereplőink számára, úgy a cselekmény sem nagyon pörög – viszont korántsem unalmas. Az egyszerű, letisztult mondatok pedig mindenki számára olvasmányossá teszik a regényt.

Az író a családtagokon keresztül foglalkozik olyan társadalmi problémákkal, amelyek a mi mindennapjainkban is megjelennek. Hannét a súlya miatt az iskolában és a családtagjai is állandóan zaklatták, a trauma az ő szorongásán és az ismerőseitől való félelmén keresztül jut el hozzánk. A környezete ráadásul nem is engedi túllépni a múlton: minduntalan figyelmeztetik, hogy ne egyen sokat, különben visszamennek rá a kilók, arra viszont nem akarnak emlékezni, ők korábban milyen szerepet játszottak a kínzásában.

Hanne a középiskola után el is költözött Oslóba, ott találkozott Juliával. Biszexualitása nem titok a családjában, de ez az első alkalom, hogy egy párját hazahozza látogatóba – a kisváros pedig erre még nem igazán nyitott. A többi szereplő reakciója arra, hogy nővel van együtt, derogáló. Többnyire annyit mondanak „izgalmas”, Hanne pedig elgondolkodik, vajon mi olyan izgalmas a párkapcsolatában.

Bård helyzete minden téren egészen más. Boldog családapa három gyerekkel és egy szerető feleséggel. Magában még mindig az anyját gyászolja, aki rákban hunyt el, és aki sosem heverte ki, hogy a férje, Nils megcsalta. Bård a tökéletes család látszatát próbálja nagy erőkkel fenntartani, miközben már elhidegült feleségétől, és viszonyba kezdett egyik kolléganőjével, Kaiával. Mindezt úgy, hogy korábban ő volt az, aki sosem értette meg, hogyan képesek az emberek megcsalni a párjukat.

„Manapság mindenki túl könnyen feladja. Mi történt az erkölccsel, mi történt a tisztességgel, mondtam. Mi van azzal, hogy amit megígértünk, azt tartsuk is be.”

Komoly törést okozott a családi dinamikában az is, hogy Nils egyáltalán nem szerette egyformán a gyerekeit. A gyerekek anyja bálványozta Bårdot, Hannét pedig folyamatosan piszkálta a kövérsége miatt. Nils ezt próbálta ellensúlyozni Hannéban, nem sejtve, hogy közben mekkora lelki károkat okozott Bårdnak.

Linnea a kamaszkor jellegzetes problémáival küzd: egyik legjobb barátnője, Ingrid,  mindenféle magyarázat nélkül megszakította vele a kapcsolatot. Linnea nemcsak azért esik kétségbe, mert elvesztett egy barátnőt, hanem azért is, mert retteg, mi mindent teregethet ki róla a lány. Ráadásul korábban kikönyörögte családjától, hogy Ingrid részt vegyen a konfirmálásán, így a szorongását fokozza, hogy újra találkoznia kell vele és egy közös barátnőjükkel.

Lehet-e közös valóságod a nagyapáddal?

Az Igazából nem ilyen vagyok a terhelt családi kapcsolatokon túl a norvég társadalmi traumák és a vallásgyakorlás valóságába is bepillantást enged.

A családi ünnepen felemlegetik az ország egyik legnagyobb nemzeti traumáját: 2011. július 22-én Olsóban egy autóban pokolgép robbant, ami nyolc ember halálát okozta. A második támadásra két órával később, Utøya szigetén került sor, ahol egy rendőrnek álcázott terrorista tüzet nyitott a táborozó fiatalokra, 69-et megölve közülük. Az azóta 22/7-ként emlegetett nap gyógyíthatatlan sebet ejtett a norvég történelmen.

Aubert a tragédián keresztül a generációs különbségekkel és a közös valóságélménnyel is foglalkozik. Amikor Nils felolvas egy erről szóló verset az ünnepi vacsorán, Hanne emlékezteti rá, hogy Linnea akkor csak hároméves volt. A gondolat, hogy valaki nem emlékszik egy ilyen meghatározó eseményre, felfoghatatlan Nils számára.

„Azt hittem, hogy erre mindenki emlékszik, ez az, amit mindnyájan együtt éltünk át, meg se fordult a fejemben, hogy másképp is lehet.”

A történetben nem játszik kifejezetten fontos szerepet a vallás, mégis újra meg újra előjön. A családtagok Linnea konfirmálására gyűlnek össze: a protestáns egyházakban ilyenkor a gyerekként felvett keresztséget erősítik meg.

A szereplők ennek kapcsán többször megkérdezik egymást, mit jelent számukra a kereszténység. Nils nem vallásos, Hannénak „volt egy keresztény időszaka”. Julia „hithű ateista”, a feleségéről pedig Bård állítja, hogy bár keresztény családban nevelkedett, csak „teoretikusan vallásos”. Linnea konfirmációja ettől még inkább színjátéknak érződik, hiszen mindenki kötelességből, nem a hite miatt jelenik meg. És ahogy haladunk a regényben, az is egyértelművé válik, hogy a fiatalokat célzó keresztény program, a Ten Sing is inkább a közösségépítő ereje miatt fontos számukra. 

Az önsajnálat melegágya

Ugyan a szereplők problémái mind emberiek, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mennyire éretlenül viselkednek. Linnea reakciója érthető, hiszen tizenéves, viszont nincs kifogás Bård és Hanne számára.

Bård a három nap nagy részét azzal tölti, hogy magát sajnálja és magyarázkodik, miért nem az ő hibája, hogy megcsalta a feleségét. Amikor pedig a szeretője szakít vele, azt valóban úgy kezeli, ahogy Linnea megfogalmazta: mintha elveszített volna egy játékot.

„Mindig elszomorodom, amikor valaki szeret valamit, amit elveszíthet vagy ami elromolhat, hallani sem bírom, amikor egy gyerek elveszíti a plüssállatkáját vagy a kedvenc játékát, de a felnőtteknél ez még rosszabb, látni rajtuk, ahogy kialszik szemükben az öröm.”

Hanne hasonlóképpen viselkedik. Úgy dédelgeti múltbéli sérelmeit, mint egy kisbabát, fejben mindenkinek felrója a vétkeit, Bårdot és a feleségét, Ellent pedig azzal idegesíti, hogy most ő az, aki Linneát figyelmeztetgeti, vigyázzon a súlyára. Emellett állandó félelme, hogy Julia elhagyja, így folyamatosan megerősítést vár tőle a szerelmét illetően. Majd ha ezt nem kapja meg, elzárkózik előle.

A regény címe is ezekben a gesztusokban érthető meg a maga teljességében: „ők igazából nem ilyenek”. Ez egyszerre válik kifogássá és fejezi ki a családon belül érzett magányukat is. 

A tételmondat – „én igazából nem ilyen vagyok” – az összes szereplőtől elhangzik, ami felveti a kérdést, akkor valójában milyenek? A regény bemutatja, hogyan alakul ki az emberi esendőségekből a hazugságok olyan hálózata, amiben már senki sem ismer magára. A közösen töltött napok végére így egyikük sem nyerhet igazi feloldozást. Maradnak a látszatok fenntartásánál és a bevett rutinoknál.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Marie Aubert új regényében mindenki távol kerül a komfortzónájától

Az Igazából nem ilyen vagyokban egy család átlagosnak tűnő hétvégéjének eseményeit követhetjük nyomon, több nézőpontból is. Csakhogy itt semmi sem az, aminek elsőre látszik. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Norvég versek érzelmi megrázkódtatás esetére – Olvass bele!

Tone Hødnebø Norvégia egyik legjelentősebb kortárs költője. A Jótállás az igazságért versei örvényként vonzzák magukhoz az olvasót, és mutatják meg a szabadulás lehetőségét egy érzelmi megrázkódtatás idején. Olvass bele!

...
Zöld

A Budapest Hotelre egy óceániai szigeten talált rá a norvég világutazó

Gunnar Garfors norvég világutazó felkutatta a világ húsz legkevésbé látogatott országát, és tapasztalatait az Ahol csak a madár jár című könyvben írta meg. Kérdeztük fenntartható turizmusról, őserdőkről, rabszolgaságról és meglepő, csendes-óceáni felfedezésről is. Interjú.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

...
Nagy

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

A kötetet Kertész Imre állította össze a Sorstalanság 1973-as visszautasítását követően, a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

...
Nagy

Darvasi László alázatos szörnyetegként írta meg monumentális regényét

A 20. század első felét elbeszélő, nagyformában megírt Neandervölgyiek azt bizonyítja, hogy Darvasi László nagy formában van. És a kötetbemutatón úgy fogalmazott, a közel kézezer oldalas trilógia folytatásából is elkészített már néhány részletet.

A hét könyve
Kritika
Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben
...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Egy új kutatás alapján úgy tűnik, a nők alkalmasabbak űrhajósnak

...
Zöld

Apa és lánya együtt írtak képregényt a depresszióval küzdő tiniknek

...
Zöld

A menstruáció egészen máshogy hat a sportteljesítményre, mint eddig hittük

...
Zöld

Miért olvassák a klímakutatók a bálnavadászok 200 éves naplóit?

...
Zöld

Az Indiát sújtó extrém hőség A Jövő Minisztériumát idézi

...
Zöld

Emlékszel a Búvár Zsebkönyvekre? Emlékművet kapott a botanikusnő, aki illusztrálta

...
Zöld

Parkolási őrület és ókori római receptek – 3 könyv Jordán Ferenc ökológus ajánlásával

...
Zöld

Tényleg jobb, ha későbbre halasztjuk a reggeli kávénkat?

...
Zöld

Szakítottatok? 6 tipp és 6 könyv, ami segít feldolgozni a szerelem fájdalmát

...
Gyerekirodalom

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

A háború, amely megváltoztatta Rondót című kötet nagy erejű képek és szimbólumok segítségével próbálja megmutatni a gyerekeknek, mi is az az értelmetlen borzalom, amit háborúnak nevezünk

Szerzőink

...
Kiss Imola

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

...
Kolozsi Orsolya

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

...
Kiss Imola

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél