Keresés

Babarczy Eszter saját betegségtapasztalatai alapján mutat rá arra a kontrasztra, ami aközött van, ahogy a társadalom a rákkal és ahogy egy mentális problémával küzdő személyt kezel.   

A norvég író egy családi hosszú hétvége keretei közt tárja fel az önámítások finom hálózatát.

Ha hihetünk a címnek, Malcolm Gladwell szerint bekövetkezett a fordulópont bosszúja.

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik – Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Miért vették célba a kommunisták a parasztságot? Hogyan vált a téesz termelési zsákutcává és a tudatos vidéksorvasztás eszközévé? Mi történt a földdel? Mit jelentett a háztáji, hogyan járult hozzá az önkizsigereléshez? És mik mindennek a mai napig ható fizikai és mentális következményei? 

Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró megkérdőjelezhetetlen műveltségével és szellemi igényességével egyike volt korunk legradikálisabb és legszabadabb gondolkodóinak. Portrénkban az Arcanum segítségével válogattunk régi (és újabb) interjúiból, esszéiből, cikkeiből.

Az utóbbi időben számos cikkel, tanulmánnyal találkozhatunk, amelyek az olvasás jótékony hatásait mutatják be. Ha eleget, és persze megfelelő irodalmat olvasunk, jobb vállalkozóvá, szülővé válhatunk, csökkenhet a stressz, boldogabbak lehetünk, sőt a szociális érzékenyítésben is sokat segít.

Helytelen embert ölni? Remélhetőleg a legtöbb ember számára a válasz „igen”. Vajon tartózkodnunk kell a tudományos gondolkodásmódtól, mikor értékrendről, erkölcsről beszélünk? Az ökológus könyvespolca Sam Harris The Moral Landscape című könyvével folytatódik.