Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

Amikor kiderült, hogy a Normális emberek adaptálásában maga a szerző, Sally Rooney is részt vesz, a rendezést pedig Lenny Abrahamson (Room, The Little Stranger, Frank) és Hettie McDonald (Howard’s End) vállalta, már lehetett sejteni, hogy egy nagyon jó sorozat készülődik, de hogy a végeredmény ennyire izgalmas, elgondolkodtató és magával sodró lesz, és hogy a színészek (Daisy Edgar-Jones és Paul Mescal) ennyire mélyre mennek majd Marianne és Connell kapcsolatának feltárásában, azt talán senki se gondolta volna. A BBC tizenkét részes minisorozata annyira telitalálat, hogy valószínűleg igazi kulttörténetté emeli majd Sally Rooney második regényét, amely egyébként eddig is hihetetlenül népszerű volt.

Forgách Kinga | 2021. január 07. |

Sally Rooney nagyon tud atmoszférát teremteni, életszerű, izgalmas párbeszédeket ír, és mindkét eddig megjelent könyvében, a Baráti beszélgetésekben és a Normális emberekben is valamit nagyon eltalált abból az életérzésből, ahogy a mai huszonévesek megélik a felnőtté válást. A történetei általában szinte közhelyszámba menő események köré rendeződnek, ugyanakkor ezeket sosem hatásvadászatra használja, hanem kibontja őket, mögéjük néz, és megmutatja, hogyan és 

miért kötnek ki emberek tipikus szerepek, sémák vagy játszmák közepében, és miért olyan nehéz ezekből kitörni.

Sally Rooney
Normális emberek
Ford.: Dudik Annamária Éva, 21. Század, 2020, 301 oldal
Sally Rooney: Normális emberek

A Normális emberek esetében többféle ilyen téma is előkerül: Marianne és Connell se veled, se nélküled kapcsolatát mutatja be, amely igazi, elsöprő erejű és szenvedélyes szerelem, mégsem tud igazán kiteljesedni, mert a kötődési problémák, egymás felvállalásának nehézségei és az intimitástól való félelem újra és újra közéjük állnak, és így folyamatosan sérülnek egymás mellett. A könyv elsősorban az ő kapcsolatuk hullámzására fókuszál, amelynek fejezeteit időben és térben ugrálva ismerjük meg, de közben felsejlik mindkettőjük családi közege és baráti köre, valamint a gimnáziumi, majd az egyetemi környezet is, amelyben mozognak. Egymással való viszonyuk mellett ugyanennyire hangsúlyos elem a könyvben önmagukkal való kapcsolatuk témája is, folyamatos küzdelemben állnak saját maguk elfogadásával, keresik, hogy kik is ők valójában, mik a céljaik, és milyen értékek mentén szeretnék élni az életüket. Sokszor bántják, marcangolják önmagukat, ugyanakkor mélyérzésű és rendkívül okos fiatalok, akik boldogok szeretnének lenni, csak nem biztosak abban, hogy megérdemlik. Sally Rooney regényének mindenesetre rengeteg izgalmas rétege van, és egyértelműen olyan történet, amelybe az olvasás után újra visszavágyunk. A BBC által készített sorozat pedig szerencsére nagyon jól megteremti ugyanazt a hangulatot és érzésvilágot, amelyért a könyvet olyan sokan szerették.

-

Az adaptáció egyik erőssége, hogy amennyire csak lehet, hű maradt a könyvhöz.

A sorozaton érződik, hogy Sally Rooney maga is részt vett a forgatókönyv írásában Alice Birch és Mark O'Rowe mellett. A rendező, Lenny Abrahamson korábban a Guardiannak azt nyilatkozta, hogy az író hat epizód megírásában vállalt szerepet, de általában is nagy hatással volt arra, milyen legyen a történetének megfilmesítése, részt vett például a legnagyobb döntések meghozatalában a színészekkel, a forgatókönyvvel és az epizódok számával kapcsolatban is. Mindennek meg is lett az eredménye, a sorozatnak a könyvhöz hasonlóan meglett a maga sajátos boldog-szomorú hangulata, a dialógusok, amelyek köré épül a történet, nagyon pontosak, hitelesek lettek, és nem tűntek el a történetből azok a mélységek sem, amelyek miatt érdemes volt alámerülni Marianne és Connell szerelmi drámájában.

Szintén nagyon jól sikerült a színészek kiválasztása. Marianne-t a Világok harcának színésznője, Daisy Edgar-Jones alakítja, Connellt pedig egy korábban kevésbé ismert színész, Paul Mescal játssza. Mindketten nagyon kitárulkoznak a szerepükben testileg és lelkileg is, és mindketten végig nagyon hitelesen, életszerűen játszanak, sokszor apró rezdülésekkel, gesztusokkal, szemrebbenésekkel képesek kifejezni egészen összetett érzéseket és kapcsolati dinamikákat. Együtt nagyon erős páros alkotnak, folyamatosan izzik körülöttük a levegő és tele van érzelemmel, feszültséggel a játékuk. 

A tizenkét részes történet folyamán egészen nagy mélységeket és magasságokat járnak be, és mindvégig elhisszük nekik, hogy a szenvedély és a szenvedés közötti nagyon vékony határvonalon táncolnak.

-

A Normális emberek nézőjeként mi is nagy utat teszünk meg a főszereplőkkel együtt, a legjobb pedig az, hogy a történet összetettsége és mélységei megmaradtak az adaptációban, sőt talán fel is erősödtek valamelyest. A képernyőn egy nagyon emberi, nagyon sebezhető párost látunk egy igazán intim kapcsolatban, amely hol működik, hol nem, attól függően, hogy hozza az élet, milyen nehézségek, félreértések, sebzettségek állnak a beteljesülés útjába. Egy biztos, a sorozat (amelyet az HBO Go-n lehet megnézni) nagyon erős és szuggesztív lett, rengeteg elgondolkodtató témát dob be, finom, egyszerű eszközökkel fejez ki összetett problémákat, és közben nagyon könnyen behúzza az embert a saját, jól felépített, vibráló világába. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Sally Rooney: Azt szeretném, hogy a következő dolog a legjobb legyen, amit valaha írtam

A Normális emberek írója, Sally Rooney elárulta, melyek azok a könyvek, amelyek megváltoztatták az életét. 

...
Hírek

Sorozat készül Sally Rooney debütáló regényéből

A Normális emberek után a Baráti beszélgetésből is tizenkét részes minisorozatot forgat a BBC. 

...
Kritika

Sally Rooney az y-generáció félelmeinek mélyére fúrt

A Baráti beszélgetések titka a jól felépített, sajátos testi-lelki sérüléseket cipelő karakterekben rejlik, és az izgalmasan megrajzolt kapcsolati dinamikákban, amelyek egy szerelmi négyszög hátterében húzódnak meg.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

...
Beleolvasó

Linn Ulmann hőse kétségbeesetten próbál folytonosságot teremteni a múlt és a jelen között

Linn Ulmann új regényének elbeszélője kétségbeesett igyekezettel próbálja összerakni életének darabjait: Oslo, New York és Párizs elevenedik meg a könyv lapjain, hogy a töredékek nyers és őszinte történetté álljanak össze hatalomról, vágyról, szorongásról, testről és szégyenről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Parti Nagy habszódiája tobzódik a romantikus érzelmekben és a nehéz férfibánatban

Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. Olvass bele A test angyalába!