Csányi Vilmos, Yuval Noah Harari és Lente Gábor – ezeket a könyveket ajánljuk a tudományos és ismeretterjesztő irodalom rajongóinak:
Kate Kitagawa - Timothy Revell: A számok titkos élete
Kate Kitagawa a matematikatörténet egyik legkiemelkedőbb szakértője, a Japán Űrügynökségben (JAXA) is dolgozik, Timothy Revell londoni tudományos újságíró. Közös könyvükben a matematika történetét vezetik le Hüpatiától, az első nagy matematikusnőtől Karen Uhlenbeckig, az első nőig, aki elnyerte az Abel-díjat, a „matematikusok Nobel-díját”.
Útközben bejárjuk a világot, több ezer évet utazunk, tudósokkal, csillagászokkal és matematikusokkal ismerkedhetünk meg, akiknek pótolhatatlan szerepük volt a számok világának a feltárásában.
Reidar Müller: Tűz és jég
Reidar Müller norvég geológus, az Oslói Egyetem földtudományi tanszékének kutatója hazájában közkedvelt tudománynépszerűsítő. Tűz és jég című könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a klímaváltozást az ember idézi elő, mégsem igaz az a kijelentés, hogy nélkülünk a Föld éghajlata ideális maradna. Szerinte a bolygónk évmilliárdok óta a tűz és a jég között egyensúlyozik, az éghajlat mindig is a „melegház” és a „hűtőház” állapota között ingadozott.
A szerző megmagyarázza az éghajlatot alakító hol lassú, hol gyors folyamatokat, és pontos látleletet kapunk a jelenlegi felmelegedés kilátásairól és a benne játszott szerepünkről is.
Will Storr: A történetmesélés tudománya
Szakirodalom az írás mesterségéről, Will Storr brit szerző kreatívírás-kurzusán alapuló Sunday Times bestseller: miként válhat valakiből a történetmesélés mestere, miben rejlik az írói látásmód, és hogyan lehet elsajátítani?
A szerző szerint a történetmondás evolúciósan belénk kódolt készség, amely jól fejleszthető, ha bizonyos összefüggéseket és ismétlődéseket észreveszünk. Mindezt izgalmas pszichológiai és neurológiai kutatási eredményekkel támasztja alá, és remek példákkal teszi befogadhatóvá a témát Jane Austentól Lars von Trieren át a Harry Potterig. Ajánljuk mindazoknak, akik kreatív írással foglalkoznak vagy csak érdeklődnek iránt.
Gloviczki Zoltán: A holnapután iskolája
„A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – jelentette ki a kötete bemutatóján Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és az Oktatási Hivatal volt vezetője. De milyen legyen a 21. és a 22. századi iskola ebben a gyorsan változó világban, és mit kezdjen a mesterséges intelligencia térhódításával? Tartson tőle, vagy használja?
A szerző szerint a pedagógusképzésben túl kell lépni azon, hogy a megtanult tananyag továbbadásának az útját keressük: az iskolának alapokat kell nyújtania, és olyan kompetenciákat kialakítania, amelyek alkalmassá teszik a gyerekeket arra, hogy a tényleges emberi-fizikai-természeti valóságban boldoguljanak. Mindannyiunkat érint, hogy merre halad az iskolarendszer, de a szülőknek, pedagógusnak kifejezetten jó ajándék lehet.
Dimitris Xygalatas: A rítusok ereje
Dimitris Xygalatas antropológus és kognitív pszichológus évek óta tanulmányozza a rítusokat a világ különböző pontjain, ötvözve a néprajzi megfigyeléseket a tudományos kísérletekkel, A rítusok ereje az első, magyarul is megjelenő könyve.
Ebben hosszú évtizedeken át tartó kutatását összegzi, amiben meghökkentő betekintést nyújt mindazokról a rítusokról, amelyek évezredeket óta összekötnek minket, embereket. A rituális szokások az ünneplés és a vallás állandó elemei, de megjelennek a jogban, a politikában és a sportban is. A szerző még tűzön járáson és kínzó zarándoklatokon is részt vett, hogy megismerje a legextrémebb szokásokat.
Lente Gábor: Tudomány a Dűne univerzumában
Könyvcsemege azoknak, akik a Dűne-könyvek, -filmek és a spin-off sorozatok iránti rajongáson túl szeretnék megérteni, hogy a sci-fi milyen izgalmas társadalmi és tudományos kérdéseket feszeget.
Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára szenvedélyes Dűne-rajongó, és úgy látja: a népszerű fantáziauniverzum kiváló lehetőséget teremt a tudományos kalandozásra csillagászatról, kémiáról, biológiáról vagy éppen a nyelvészetről. Vajon miért nincsenek robotok a Dűnében? Megvalósulhat-e a csillagközi utazás, és hogyan működnek a sivatagi cirkoruhák, valamint vannak-e a homokférgeknek földi rokonai? A könyv ezeket is érinti, kedvcsinálónak pedig ajánljuk a szerzővel készült podcastunkat.
Rick McIntyre: Egy farkas uralkodása - A Yellowstone legendás alfahímje
A Yellowstone Nemzeti Park az 1920-as évekig a vadon élő farkasok menedéke volt, amíg a park vadőrei ki nem pusztították őket. 1995-ben az amerikai kormány példátlan lépéseket tett a park farkaspopulációjának helyreállítására: több mint harminc farkast fogtak be Kanadában, és a parkba szállították, ahol egy nagyszabású kísérlet során szabadon engedték őket.
Rick McIntyre biológus-író több mint negyven éven át közelről tanulmányozta ezeket az állatokat. Első, magyarul olvasható kötetében a gyenge, de bátor és hűséges 8-asról, aki vérre menő küzdelmek árán falkájának vezére lett, és fogadott fiáról, a 21-esről szólt. Az Egy farkas uralkodása a második kötet, ami magyarul is megjelent: ebben a drámai, igaz történetben a 21-és alfa-hím és a 42-es, az ő hűséges alfa-nőstényének a történetét ismerhetjük meg, akik rendíthetetlen bátorságukról és szokatlan jóindulatukról váltak ismertté, és hosszú évekig uralták a park területét.
Yuval Noah Harari: Nexus
Yuval Noah Harari izraeli sztártörténész legújabb könyvében (itt beleolvashatsz) egyebek mellett megállapítja, hogy a 21. században a mesterséges intelligencia a hazugságok új hálózatának középpontjává válhat, ami azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni ezeket.
A szerző szerint most zajlik az emberiség történetének legnagyobb információs forradalma, de nem igaz, hogy ne tudnánk a jövőnkön változtatni. A könyv arra teszi kísérletet, hogy elmagyarázza, hogyan jutottunk el idáig, és miért pusztítjuk el mégis önmagunkat, ha az emberi fajt bölcsnek neveztük.
Peter Wohlleben: Értsük meg a fákat
Peter Wohlleben német erdész és író gyerekkora óta természetvédőnek készült. Jelenleg az Eifel-hegységben egy környezetbarát erdőgazdaságot irányít, számos tévéműsor vendége, közérthetően magyaráz ökológiai témákról. Új könyvében most megtanít beszélni a fák és az erdő nyelvén (itt beleolvashatsz).
A fák ugyanis látszólag csak egymással kommunikálnak, valójában felénk is jelzéseket küldenek, amiket dekódolhatunk, ha odafigyelünk. Például vajon mit jelent a levelek színe, vagy az, ha foltosak? Mitől vastagszik meg a törzs egy része palack formájúra, és honnan tudjuk, ha egy fa „szomjas” vagy „napszúrást” kapott? Remek ajándék lehet a természet szerelmeseinek.
Csányi Vilmos: Teremtő képzelet - A kreativitás evolúciója
Csányi Vilmos nemcsak a kutyákról való gondolkodásunkat változtatta meg, hanem társadalmi kérdésekben is irányt mutat. Legújabb könyvében (amiből itt részletet mutatunk) a legfrissebb kutatási eredményeket is felhasználva azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emberi képzelet és kreativitás, és mi volt a szerepe az ősi közösségek életében és a kultúrák kialakulásában. Lebilincselő történet arról, hogy mi tett minket emberré egykor, és mi tesz azzá ma.
