A 19. században ragadt az oktatás: miért szerves kémiát tanítunk kritikai gondolkodás helyett?

A 19. században ragadt az oktatás: miért szerves kémiát tanítunk kritikai gondolkodás helyett?

Egyetlen felülről érkező oktatási reform sem fogja kihúzni az iskolarendszert a világszerte tapasztalható válságból – véli Dr. Gloviczki Zoltán, aki új kötetében megpróbál válaszokat adni arra, hogyan kellene változtatnunk az iskolarendszer irányán.

ta | 2024. november 29. |

Képzeljünk el egy iskolát, ahol nincsenek évfolyamok, a gyerekek érdeklődésük és fejlettségük alapján alkotnak csoportokat. Nincs központilag meghatározott tananyag, de a diákokkal gazdag tudású felnőttek és idősebb tanulók foglalkoznak: sokat beszélgetnek a világ jelenségeiről, szövegekről, művészetről, megosztva egymással a véleményüket. Ha az időjárás engedi, mindezt az iskola kertjében teszik, közben sokat mozognak, énekelnek, alkotnak. Az oktatás nem reggel 8-tól délután 4-ig tart, hanem igazodik a gyerekek biológiai órájához.

Ez nem egy népszerű, 21. századi alternatív iskola pedagógiai programja, hanem egy átlagos 17. századi iskoláé, ahonnan gondolkodásra, mérlegelésre, döntésre képes felnőttek kerültek ki.

De vajon a ma iskolája is képes ugyanilyen felnőtteket nevelni?

A 19. században ragadt oktatás

Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és az Oktatási Hivatal volt vezetője szerint ebben nem lehetünk biztosak. A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyve arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy az egész világon kísértetiesen hasonló válságtünetek, krízisjelenségek jelentkeznek az oktatásban, hogyan ragadt az iskolarendszer a 19. században, és miként változik az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával.

Gloviczki Zoltán
A holnapután iskolája - Felkészülés az emberi jövőre
Open Books, 2024, 313 oldal

„A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – hívta fel a figyelmet a könyvbemutatón Gloviczki. A gyerekek több mint 150 éve ugyanolyan épületekben, ugyanolyan osztálytermekben ülnek, és ugyanúgy tanulnak:

könyveket és füzeteket használva, tanári utasításokat követve versengenek magukkal és az osztálytársaikkal a minél jobb jegyekért.

Ám eközben a társadalom és a munka világa gyökeresen megváltozott, de az iskola pont a kooperációs képességet, a kommunikációt, kreativitást, kritikus gondolkodást nem fejleszti kellően. 

Ma egy gyerek nem azért tanul nyelvtörténetet, szerves kémiát vagy fizikából hőtant, mert erre a tudásra szüksége van ahhoz, hogy a világban eligazodjon.

Ezeket mind azért tanítjuk, mert részei a nyelvészetnek, a kémiának és a fizikának. De hamis az a kép is, amely ezeket a kompetenciákat szembeállítja a tárgyi tudással” – magyarázta.

A mesterséges intelligencia

Gloviczki Zoltán szerint a mesterséges intelligencia térnyerése komoly kihívás, de nem példa nélküli paradigmaváltás elé állítja az iskolarendszert. Ám a tankönyvek újraírása, a pedagógusképzés átalakítása még „felületi sebkezelésnek” is kevés. Ehelyett az iskola alapvető céljait boncolgató kérdésekre kellene választ találni.

A kötet szerzője úgy gondolja, egyetlen oktatási reform sem lesz képes megszüntetni a krízist.

Ez nem fog menni úgy, hogy egy döntéshozó felülről megmondja, min kell változtatni.

Ehelyett folyamatosan és sokat kell beszélnünk az iskola céljairól nekünk, pedagógusoknak, de a szülőkkel is, mert számos dolog rajtuk csúszik el. Közülük sokan gyanakvással fogadják, ha az iskolában valami máshogy történik, mint amit megszoktak. És megértem, mert mi mást gondolnának addig, amíg nem beszélnek velük erről” – mondta. 

A kötetben arról is szó esik, hogy a mai diákok a korábbi generációkhoz képest valóságos információtengerrel néznek szembe az órákon, és elsősorban nem a képességeiken múlik, ha közben elvész az összefüggés, a lényeg, sőt maga a tudás is.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Daróczi Ágnes: A roma fiatalok oktatása nem Magyarország legelemibb érdeke?

Milyen volt elsőnek lenni? Ki és hogyan képviseli a romákat? Mi történik a romani nyelvvel? Életút-kötete kapcsán többek között ezekről is beszélgettünk Daróczi Ágnessel, a roma mozgalmak egyik úttörő alakjával.

...

Miért kéne a halálról tanulnunk az iskolában? Mutatunk 3 gyerekkönyvet, amik segítenek elkezdeni a beszélgetést

Sokan már gyerekkorukban elveszítik egy szerettüket, és az iskola segíthetne az ezzel való megküzdésben. A cikkben 3 könyvet is ajánlunk, amik a gyerekek nyelvén beszélnek a halálról.

...

100 ezer szerzőt károsíthatott meg a mesterséges intelligencia tanulás közben

A mesterséges intelligenciával foglalkozó Anthropicot három szerző perelte be a szerzői jogok megsértése miatt.

MARGÓ
...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

...

„Bolaño szöveguniverzuma olyan, mint egy tükörszoba”

Bemutatták Roberto Bolaño A romantikus kutyák című verseskötetét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Végiglapoztuk Marék Veronika családi albumát

Megtudtuk, hogy született Boribon és hogy alakítják a karriert a sértődések.

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja

chk
chk

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Olvass!
...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

...

Zilahi Anna és a Gyengédség: „hogyan legyen nő az, / aki nem lehet férfi?”

Mit jelent az érzékenység és az intimitás a mai világban? Olvass bele!

...

A szerelem és a hit, ami erősebb nálunk: Olvass bele Szabó T. Anna új novelláskötetébe!

A főszereplők a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig tartó szenvedélyek.

Hírek
...

A New York Times rácsodálkozott a Krasznahorkai-művek humorára

...

Ocean Vuong a Time listáján: a legbefolyásosabb feltörekvő sztárok egyike

...

Nem sült el jól, amikor Colm Tóibín Krasznahorkait Istenről kérdezte

...

Közös fotón a két magyar irodalmi Nobel-díjas

Kiemeltek
...

Ahol a kedvenc regényed hősei kalandoznak: az új őrület a BookTok-utazás

A 9 és 3/4. vágánytól a tündekastélyig.

...

Látni a szürke összes árnyalatát: interjú Asko Sahlberg finn íróval

A Margó Könyvek sorozatban megjelent Ők című regény finn szerzőjét kérdeztük.

...

5 novella, 5 hangoskönyv: hallgasd meg a Radnóti Színház színészeinek felolvasását!

Borda Réka, Háy János, Halász Rita, Marton Krisztián és Krusovszky Dénes novelláit olvassák fel a Radnóti Színház színészei.