Április 22. a Föld napja - ennek apropóján elküldtük kérdéseinket Peter Wohlleben német erdésznek és írónak, aki legújabb könyvében arról tanít, hogyan segíthetnek megküzdeni a fák a klímaváltozással, és miért kellene az erdőket békén hagynunk.
Peter Wohlleben német erdész és író, aki a szélesebb olvasóközönségnek is közérthetően magyaráz ökológiai témákról. A fák titkos élete - Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? Egy rejtett világ felfedezése nemzetközi bestseller lett (itt bele is olvashatsz), majd egy gyönyörű felvételekkel teli mozifilmet is forgattak belőle. Az állati kommunikációról szóló kötetét független szakértők a hónap könyvének választották a Szívünk rajta sorozatban, a természet jelbeszédét megfejtő könyvéből pedig itt mutattunk részletet.
A természetben tett felfedezőutak a kertkapunk előtt kezdődnek. Ezernyi kisebb-nagyobb izgalmas és lenyűgöző jelenség játszódik le itt - feltéve, hogy észrevesszük őket. A természet jelbeszéde pontosan ebben segít: hogy meglássuk azokat a jeleket, amelyeket a szél, a felhők, a növények és az állatok adnak le. Olvass bele Peter Wohlleben könyvébe!
Az 1964-es születésű Wohlleben gyerekkora óta környezetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, jelenleg pedig a németországi Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot, mivel a célja az, hogy visszaállítsa a rég kivágott európai őserdőket. Ahogy róla szóló cikkünkben is írtuk,
“azt vallja, ha az erdővel való foglalatosság nem lenne a szakmája, akkor bizonyára a hobbija lenne”.
Ha a fák lélegzethez jutnának - Hogyan segíthetnek a fák megküzdeni a klímaváltozással? című kötete 2021-ben jelent meg németül, idén pedig már magyarul is olvasható (itt belenézhetsz). A kötet arról szól, hogyan és miért erősödnek meg az erdők, ha békén hagyjuk őket, és hogyan tudnak segítségünkre lenni a klímaváltozás kezelésében. Ahogy írja: “A fák nem olyan lények, amelyek csak úgy passzívan elszenvedik az emberi tevékenység által a globális klímában okozott változásokat. Ellenkezőleg, maguk is formálói a környezetüknek, és aktívan reagálnak a fenyegető veszélyekre. Hogy sikeresen alkalmazkodhassanak a változásokhoz, mindenekelőtt két dologra van szükségük: időre és nyugalomra.”
A fák nemcsak alkalmazkodni képesek a környezetükhöz, de a magvaikban lévő örökítőanyag módosulásai révén "nevelni" is tudják az utódaikat. Olvass bele Peter Wohlleben új könyvébe!
Wohlleben a kötet első részében “a fák bölcsességéről” tanít, arról, hogyan adják át tudásukat a fák a következő generációknak, hogyan hat az erdőkre a téli és a nyári időjárás, vagy hogyan működik az erdő légkondicionálóként. A második rész fejezeteiben az erdőgazdaság hibás lépéseit és tudáshiányát kritizálja, kezdve a faültetvények és a faipar káros gyakorlataival. A harmadik részben pedig a jövő erdejéről ejt szót.
Április 22. 1970 óta a Föld napja, amiről a bolygó 175 országában megemlékeznek, Magyarországon 1990-től. Ennek alkalmából megkerestük Peter Wohllebent, hogy meséljen nekünk az erdőről, ültetvényekről, helyes fatelepítésről.
A Föld napja alkalmából olyan tényirodalmi és gyerekkönyveket ajánlunk, amik segítségével jobban megérthetjük a természet és ember viszonyában zajló folyamatokat - vagy akár azt is, hogy miért abszurd és anakronisztikus a természetet az embertől különállóként emlegetni, hiszen valójában a részei vagyunk. A Földanya jólléte a mi jóllétünk záloga. Könyvek hírek mellé.
Mindjárt az elején érdemes tisztázni, hogy Wohlleben szerint erdőt nem tudunk ültetni, csak faültetvényt, ezért rá is kérdeztünk a különbségre. A szerző válaszában elmondta, hogy egy erdő több millió fajnak is otthont ad, amiknek még csak egy részét fedeztük fel és értjük a szerepét.
“A fák pedig az erdőnek csak egyetlen összetevőjét alkotják.
Ha a többi hiányzik, akkor az csupán mesterséges erdő, ami nem tud jól funkcionálni.”
A kötetben Wohlleben ír arról, hogy az ökosziszéma is rendelkezik egyfajta intelligenciával, amiről kérdésünkre elmondta, hogy a fák maguk is folyamatosan tanulnak. “Végül is ez az, amit intelligencia alatt értünk, hogy az új helyzetekben felmerülő problémákat a korábbi tapasztalataink alapján oldjuk meg. És ez a képesség nem csak a fákra korlátozódik. Például a kőris baktériumai segítenek megküzdeni a fának a gombás betegséggel.
Tehát mindig az egész rendszer reagál.”
A fák tanulási képességéről Wohlleben elmondta, hogy a klímaváltozás miatt megváltoztatják a vízgazdálkodásukat, és nem vesznek fel annyit. A bükkfák például nyáron pihennek, és ősszel pótolják az így elvesztegetett időt. Ezt a tudást pedig átörökítik az utódaiknak az epigenetikai folyamatok segítségével, amik képessé teszik őket arra, hogy nagyon rövid idő alatt válaszoljanak egy új kihívásra (erről itt olvashatsz még).
Rákérdeztünk a faültető kampányok jellemző hibáira is, illetve, hogy hogyan lehet elkerülni őket. Wohlleben szerint a tipikus hiba a nem őshonos fák telepítése, vagy amikor sorban ültetik a fákat a Budapesthez hasonló nagyvárosokban. “A kis erdők, az úgynevezett minierdők jobbak, mert kis ökoszisztémákat alakítanak ki, otthont adnak vadállatoknak és sokkal tovább ellenállnak a klímaváltozásnak. Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is: az olyan utcákban, amikben öreg fák állnak, néha akár több mint 15 fokkal is kevesebb van azokhoz képest, mint amikben nincsenek ilyen fák.”