Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

fk | 2022. május 30. |

A férfiak többsége csak ritkán vesz a kezébe olyan könyvet, amelyet nő írt. A kutatások szerint míg a nők körülbelül fele-fele arányban olvasnak férfi és női szerzőktől, addig a férfiak 80%-ban csak férfiak könyveit olvassák. A The Guardian több férfi írót is megkérdezett arról, hogy ennek mi lehet az oka, illetve arra kértek őket, hogy ajánljanak könyveket nőktől, hátha ezzel sikerül kicsit javítani az arányokon.

Végre feltették a kérdést: létezik-e férfiirodalom?

Rengeteg izgalmas téma került elő a Létezik-e férfiirodalom? című online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a napokban tartottak meg a Ms. Columbo Live!-sorozat részeként, a Szépírók Társasága és a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum támogatásával. A beszélgetésen Bán Zsófia, Németh Zoltán és Seres Lili Hanna vett részt, a moderátor pedig Réz Anna volt. Az est visszanézhető, de mi összeszedtük a legfontosabb témákat, gondolatokat.

Tovább olvasok

Ian McEwan azt nyilatkozta, hogy a különbség a témaválasztásból fakadhat. A férfiakat jobban érdekli az erőszak, mint a párkapcsolat, szívesebben vesznek kézbe háborús könyveket vagy krimiket, mint párokról, családokról szóló regényeket, legalábbis a sztereotípia szerint. Szerinte ugyanakkor rengeteg férfi is ír párkapcsolatokról, szülőkről és azokról a módokról, ahogyan egy szerelem tönkre mehet. „Ez volt az angol irodalom motorja három és fél évszázadon át.” – tette hozzá. Mások, például Andrew Marr, azt emelték ki, hogy a férfiakat jellemzően nem arra nevelik, hogy beszéljenek az érzelmeikről, így valószínűleg nem is szívesen olvasnak érzelmekről. Howard Jacobson viszont arról beszélt, hogy helytelen a nők által írt irodalmat arra szűkíteni, hogy azok csak a kapcsolatokról és családról szólnak, szerinte a női szerzők esetében valamiért ezt szívesebben kiemelik, míg a férfi írók esetében – akik szintén sokat írnak a szerelemről – jobban előtérbe kerül a társadalmi, politikai kontextus.

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)
Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. De milyen női szerepmintákat láthatnak ma a lányok, ha a kötelezőkben alig találkoznak nőkkel? Milyen reményekkel, lehetőségekkel indulhat el az írói pályán később egy nő, ha azt tanulja meg az iskolában, hogy az írók alatt csak férfiakat értünk és az irodalomban az ágensek csak fiúk lehetnek? Ezekről a kérdésekről pár hete Bán Zsófiával beszélgettünk, aki éppen erről a Hézagról mesélt, illetve arról, miért káros a minta, az előkép hiánya, és miért lenne szükség rendszerszintű változtatásra. A múlt héten már készítettünk egy összeállítást általános iskolások számára, most pedig a gimnazistáknak gyűjtöttünk össze olyan könyveket, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyek szerepelhetnének a kötelezők közt (jelenleg csak Agatha Christie és Szabó Magda van benne a kerettantervben.)

Tovább olvasok

A műfajok kérdése mellett szóba került az is, hogy miként szocializálják a fiúkat ás a lányokat. A kutatások szerint az angol iskolákban például semennyi vagy legfeljebb egy olyan teljes szöveget olvasnak a diákok, amelyet nő írt, a tantervben szereplő regények főszereplői pedig 82%-ban férfiak.  

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik
Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik
Május közepén izgalmas esszét közölt az Élet és Irodalom Bán Zsófiától Bovaryné megbukik - avagy a női irodalom és a Hézag címmel, ami így kezdődött: "Mikor kislány valék, ha belenéztem a tükörbe, férfi írók, férfi festők és férfi filmrendezők kétségkívül csodálatos nőalakjai néztek vissza rám." Bán Zsófia Esti iskola című könyve tavaly Amerikában ment nagyot, a Lehet lélegezni című novelláskötete júliusban az ORF listáján megosztott első helyen állt, augusztusban még mindig a második. Az ÉS-írás sok érdekes kérdést vet fel az irodalom rendszerszintű problémáiról, amelyek mellett nem lehet elmenni, ezért emailen tettük fel kérdéseinket , hogy beszélgetni kezdjünk a témáról. Bán Zsófia írása azért is továbbgondolásra érdemes, mert a társadalom szerkezeti problémáira is rámutat: milyen lesz a társadalmunk, közéletünk, ha újabb és újabb generációk nem találkoznak a női tapasztalatokkal? 
Tovább olvasok

És akkor mutatjuk, hogy milyen női szerzők által írt könyveket választottak a férfi írók:

  • Howard Jacobson – George Eliot: Middlemarch
  • Ian McEwan – Hannah Bervoets: We Have to Remove This Post
  • Salman Rushdie – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről
10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az Orlando, A világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

Tovább olvasok

  • Richard Curtis – Elizabeth Strout: Kisvárosi életek
  • Stuart Turton – Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Arundhati Roy: A regény olyan, mint egy város, el kell tévedni benne
Arundhati Roy: A regény olyan, mint egy város, el kell tévedni benne
Tovább olvasok

  • Michael Donkor – Yaa Giasi: Hazatérés
  • Blake Morrison – Pat Barker: Felépülés
  • Andrew Marr – Ali Smith: Évszakok-kvartett

Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna
Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna

A Brexit okozta társadalmi törésvonalak, egy elfeledett, majd újra felfedezett pop-art művész alkotásai, egy haldokló öregember emlékképei és egy saját útját kereső fiatal nő szürreális mindennapjai – mindez kaleidoszkópszerűen villan fel a skót Ali Smith Ősz című regényében, amely a legjobb könyveket összesítő 50-es listánkon 2020-ban az első lett. „Elmúlás, változás, útkeresés – mindez megjelenik a regényben, amely mégsem roppan össze a saját súlya alatt, Ali Smith ugyanis a maga finom módján mindig alkalmat kerít arra is, hogy rámutasson az abszurdra és a mindennapi szürreálra, amiből pedig 2020-ban garantáltan bőven jutott mindenkinek. Az Ősz egy meghatározó sorozat első része, Ali Smith pedig az az író, aki pátosz nélkül, érzékenyen reflektál az univerzálisra és a hétköznapira, mondatai pedig sokáig rezonálnak az olvasóban” – írtuk indoklásunkban. De alapvetően miből bomlott ki az Ősz, mi köze a könyvnek a magyarul korábban megjelent regényéhez, és hogyan figyelt fel Pauline Botyra? Ali Smith írásban válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább olvasok

  • Derek Owusu – Yrsa Daley-Ward: The Terrible 
  • Simon Schama –  Daphne du Maurier: Anything
  • Sanjeev Bhaskar –  Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Harper Lee: félévszázad telt el a két regénye között, mindkettő szenzációt keltett
Harper Lee: félévszázad telt el a két regénye között, mindkettő szenzációt keltett
Tovább olvasok

  • Adam Thirlwell – Colette: Chéri
  • Rob Doyle –  Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Atwood kihalásra ítélte az emberiséget
Tovább olvasok

  • Krishnan Guru-Murthy –  Donna Tartt: Az Aranypinty
  • Lee Child –  Karin Slaughter: Az utolsó özvegy
  • Justin Webb – Iris Murdoch: The Sea, the Sea 
  • John Boyne – Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole naplója
  • Chris Power –  Gwendoline Riley: My Phantoms
  • Moses McKenzie – Maya Angelou: Singin’ Swingin’ and Gettin’ Merry Like Christmas 
Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Olyan könyveket ajánlunk, amelyeknek szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Hírek

Kevesebbet keresnek a női írók, mint férfi kollégáik

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Szerzőink

...
Gurubi Ágnes

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

...
Könyves Magazin

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

...

Az ajtó titkokról, bizalomról és árulásról mesél [A Szabó Magda-titok 4.]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.

A hét könyve
Kritika
Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.