A férfiak többsége csak ritkán vesz a kezébe olyan könyvet, amelyet nő írt. A kutatások szerint míg a nők körülbelül fele-fele arányban olvasnak férfi és női szerzőktől, addig a férfiak 80%-ban csak férfiak könyveit olvassák. A The Guardian több férfi írót is megkérdezett arról, hogy ennek mi lehet az oka, illetve arra kértek őket, hogy ajánljanak könyveket nőktől, hátha ezzel sikerül kicsit javítani az arányokon.
Rengeteg izgalmas téma került elő a Létezik-e férfiirodalom? című online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a napokban tartottak meg a Ms. Columbo Live!-sorozat részeként, a Szépírók Társasága és a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum támogatásával. A beszélgetésen Bán Zsófia, Németh Zoltán és Seres Lili Hanna vett részt, a moderátor pedig Réz Anna volt. Az est visszanézhető, de mi összeszedtük a legfontosabb témákat, gondolatokat.
Tovább olvasokIan McEwan azt nyilatkozta, hogy a különbség a témaválasztásból fakadhat. A férfiakat jobban érdekli az erőszak, mint a párkapcsolat, szívesebben vesznek kézbe háborús könyveket vagy krimiket, mint párokról, családokról szóló regényeket, legalábbis a sztereotípia szerint. Szerinte ugyanakkor rengeteg férfi is ír párkapcsolatokról, szülőkről és azokról a módokról, ahogyan egy szerelem tönkre mehet. „Ez volt az angol irodalom motorja három és fél évszázadon át.” – tette hozzá. Mások, például Andrew Marr, azt emelték ki, hogy a férfiakat jellemzően nem arra nevelik, hogy beszéljenek az érzelmeikről, így valószínűleg nem is szívesen olvasnak érzelmekről. Howard Jacobson viszont arról beszélt, hogy helytelen a nők által írt irodalmat arra szűkíteni, hogy azok csak a kapcsolatokról és családról szólnak, szerinte a női szerzők esetében valamiért ezt szívesebben kiemelik, míg a férfi írók esetében – akik szintén sokat írnak a szerelemről – jobban előtérbe kerül a társadalmi, politikai kontextus.
Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. De milyen női szerepmintákat láthatnak ma a lányok, ha a kötelezőkben alig találkoznak nőkkel? Milyen reményekkel, lehetőségekkel indulhat el az írói pályán később egy nő, ha azt tanulja meg az iskolában, hogy az írók alatt csak férfiakat értünk és az irodalomban az ágensek csak fiúk lehetnek? Ezekről a kérdésekről pár hete Bán Zsófiával beszélgettünk, aki éppen erről a Hézagról mesélt, illetve arról, miért káros a minta, az előkép hiánya, és miért lenne szükség rendszerszintű változtatásra. A múlt héten már készítettünk egy összeállítást általános iskolások számára, most pedig a gimnazistáknak gyűjtöttünk össze olyan könyveket, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyek szerepelhetnének a kötelezők közt (jelenleg csak Agatha Christie és Szabó Magda van benne a kerettantervben.)
Tovább olvasokA műfajok kérdése mellett szóba került az is, hogy miként szocializálják a fiúkat ás a lányokat. A kutatások szerint az angol iskolákban például semennyi vagy legfeljebb egy olyan teljes szöveget olvasnak a diákok, amelyet nő írt, a tantervben szereplő regények főszereplői pedig 82%-ban férfiak.
És akkor mutatjuk, hogy milyen női szerzők által írt könyveket választottak a férfi írók:
- Howard Jacobson – George Eliot: Middlemarch
- Ian McEwan – Hannah Bervoets: We Have to Remove This Post
- Salman Rushdie – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az Orlando, A világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.
Tovább olvasok- Richard Curtis – Elizabeth Strout: Kisvárosi életek
- Stuart Turton – Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene
- Michael Donkor – Yaa Giasi: Hazatérés
- Blake Morrison – Pat Barker: Felépülés
- Andrew Marr – Ali Smith: Évszakok-kvartett
A Brexit okozta társadalmi törésvonalak, egy elfeledett, majd újra felfedezett pop-art művész alkotásai, egy haldokló öregember emlékképei és egy saját útját kereső fiatal nő szürreális mindennapjai – mindez kaleidoszkópszerűen villan fel a skót Ali Smith Ősz című regényében, amely a legjobb könyveket összesítő 50-es listánkon 2020-ban az első lett. „Elmúlás, változás, útkeresés – mindez megjelenik a regényben, amely mégsem roppan össze a saját súlya alatt, Ali Smith ugyanis a maga finom módján mindig alkalmat kerít arra is, hogy rámutasson az abszurdra és a mindennapi szürreálra, amiből pedig 2020-ban garantáltan bőven jutott mindenkinek. Az Ősz egy meghatározó sorozat első része, Ali Smith pedig az az író, aki pátosz nélkül, érzékenyen reflektál az univerzálisra és a hétköznapira, mondatai pedig sokáig rezonálnak az olvasóban” – írtuk indoklásunkban. De alapvetően miből bomlott ki az Ősz, mi köze a könyvnek a magyarul korábban megjelent regényéhez, és hogyan figyelt fel Pauline Botyra? Ali Smith írásban válaszolt a kérdéseinkre.
Tovább olvasok- Derek Owusu – Yrsa Daley-Ward: The Terrible
- Simon Schama – Daphne du Maurier: Anything
- Sanjeev Bhaskar – Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
- Adam Thirlwell – Colette: Chéri
- Rob Doyle – Margaret Atwood: Guvat és Gazella
- Krishnan Guru-Murthy – Donna Tartt: Az Aranypinty
- Lee Child – Karin Slaughter: Az utolsó özvegy
- Justin Webb – Iris Murdoch: The Sea, the Sea
- John Boyne – Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole naplója
- Chris Power – Gwendoline Riley: My Phantoms
- Moses McKenzie – Maya Angelou: Singin’ Swingin’ and Gettin’ Merry Like Christmas
