Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

fk | 2022. május 30. |

A férfiak többsége csak ritkán vesz a kezébe olyan könyvet, amelyet nő írt. A kutatások szerint míg a nők körülbelül fele-fele arányban olvasnak férfi és női szerzőktől, addig a férfiak 80%-ban csak férfiak könyveit olvassák. A The Guardian több férfi írót is megkérdezett arról, hogy ennek mi lehet az oka, illetve arra kértek őket, hogy ajánljanak könyveket nőktől, hátha ezzel sikerül kicsit javítani az arányokon.

Végre feltették a kérdést: létezik-e férfiirodalom?

Rengeteg izgalmas téma került elő a Létezik-e férfiirodalom? című online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a napokban tartottak meg a Ms. Columbo Live!-sorozat részeként, a Szépírók Társasága és a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum támogatásával. A beszélgetésen Bán Zsófia, Németh Zoltán és Seres Lili Hanna vett részt, a moderátor pedig Réz Anna volt. Az est visszanézhető, de mi összeszedtük a legfontosabb témákat, gondolatokat.

Tovább olvasok

Ian McEwan azt nyilatkozta, hogy a különbség a témaválasztásból fakadhat. A férfiakat jobban érdekli az erőszak, mint a párkapcsolat, szívesebben vesznek kézbe háborús könyveket vagy krimiket, mint párokról, családokról szóló regényeket, legalábbis a sztereotípia szerint. Szerinte ugyanakkor rengeteg férfi is ír párkapcsolatokról, szülőkről és azokról a módokról, ahogyan egy szerelem tönkre mehet. „Ez volt az angol irodalom motorja három és fél évszázadon át.” – tette hozzá. Mások, például Andrew Marr, azt emelték ki, hogy a férfiakat jellemzően nem arra nevelik, hogy beszéljenek az érzelmeikről, így valószínűleg nem is szívesen olvasnak érzelmekről. Howard Jacobson viszont arról beszélt, hogy helytelen a nők által írt irodalmat arra szűkíteni, hogy azok csak a kapcsolatokról és családról szólnak, szerinte a női szerzők esetében valamiért ezt szívesebben kiemelik, míg a férfi írók esetében – akik szintén sokat írnak a szerelemről – jobban előtérbe kerül a társadalmi, politikai kontextus.

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)
Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. De milyen női szerepmintákat láthatnak ma a lányok, ha a kötelezőkben alig találkoznak nőkkel? Milyen reményekkel, lehetőségekkel indulhat el az írói pályán később egy nő, ha azt tanulja meg az iskolában, hogy az írók alatt csak férfiakat értünk és az irodalomban az ágensek csak fiúk lehetnek? Ezekről a kérdésekről pár hete Bán Zsófiával beszélgettünk, aki éppen erről a Hézagról mesélt, illetve arról, miért káros a minta, az előkép hiánya, és miért lenne szükség rendszerszintű változtatásra. A múlt héten már készítettünk egy összeállítást általános iskolások számára, most pedig a gimnazistáknak gyűjtöttünk össze olyan könyveket, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyek szerepelhetnének a kötelezők közt (jelenleg csak Agatha Christie és Szabó Magda van benne a kerettantervben.)

Tovább olvasok

A műfajok kérdése mellett szóba került az is, hogy miként szocializálják a fiúkat ás a lányokat. A kutatások szerint az angol iskolákban például semennyi vagy legfeljebb egy olyan teljes szöveget olvasnak a diákok, amelyet nő írt, a tantervben szereplő regények főszereplői pedig 82%-ban férfiak.  

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik
Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik
Május közepén izgalmas esszét közölt az Élet és Irodalom Bán Zsófiától Bovaryné megbukik - avagy a női irodalom és a Hézag címmel, ami így kezdődött: "Mikor kislány valék, ha belenéztem a tükörbe, férfi írók, férfi festők és férfi filmrendezők kétségkívül csodálatos nőalakjai néztek vissza rám." Bán Zsófia Esti iskola című könyve tavaly Amerikában ment nagyot, a Lehet lélegezni című novelláskötete júliusban az ORF listáján megosztott első helyen állt, augusztusban még mindig a második. Az ÉS-írás sok érdekes kérdést vet fel az irodalom rendszerszintű problémáiról, amelyek mellett nem lehet elmenni, ezért emailen tettük fel kérdéseinket , hogy beszélgetni kezdjünk a témáról. Bán Zsófia írása azért is továbbgondolásra érdemes, mert a társadalom szerkezeti problémáira is rámutat: milyen lesz a társadalmunk, közéletünk, ha újabb és újabb generációk nem találkoznak a női tapasztalatokkal? 
Tovább olvasok

És akkor mutatjuk, hogy milyen női szerzők által írt könyveket választottak a férfi írók:

  • Howard Jacobson – George Eliot: Middlemarch
  • Ian McEwan – Hannah Bervoets: We Have to Remove This Post
  • Salman Rushdie – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről
10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az Orlando, A világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

Tovább olvasok

  • Richard Curtis – Elizabeth Strout: Kisvárosi életek
  • Stuart Turton – Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Arundhati Roy: A regény olyan, mint egy város, el kell tévedni benne
Arundhati Roy: A regény olyan, mint egy város, el kell tévedni benne
Tovább olvasok

  • Michael Donkor – Yaa Giasi: Hazatérés
  • Blake Morrison – Pat Barker: Felépülés
  • Andrew Marr – Ali Smith: Évszakok-kvartett

Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna
Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna

A Brexit okozta társadalmi törésvonalak, egy elfeledett, majd újra felfedezett pop-art művész alkotásai, egy haldokló öregember emlékképei és egy saját útját kereső fiatal nő szürreális mindennapjai – mindez kaleidoszkópszerűen villan fel a skót Ali Smith Ősz című regényében, amely a legjobb könyveket összesítő 50-es listánkon 2020-ban az első lett. „Elmúlás, változás, útkeresés – mindez megjelenik a regényben, amely mégsem roppan össze a saját súlya alatt, Ali Smith ugyanis a maga finom módján mindig alkalmat kerít arra is, hogy rámutasson az abszurdra és a mindennapi szürreálra, amiből pedig 2020-ban garantáltan bőven jutott mindenkinek. Az Ősz egy meghatározó sorozat első része, Ali Smith pedig az az író, aki pátosz nélkül, érzékenyen reflektál az univerzálisra és a hétköznapira, mondatai pedig sokáig rezonálnak az olvasóban” – írtuk indoklásunkban. De alapvetően miből bomlott ki az Ősz, mi köze a könyvnek a magyarul korábban megjelent regényéhez, és hogyan figyelt fel Pauline Botyra? Ali Smith írásban válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább olvasok

  • Derek Owusu – Yrsa Daley-Ward: The Terrible 
  • Simon Schama –  Daphne du Maurier: Anything
  • Sanjeev Bhaskar –  Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Harper Lee: félévszázad telt el a két regénye között, mindkettő szenzációt keltett
Harper Lee: félévszázad telt el a két regénye között, mindkettő szenzációt keltett
Tovább olvasok

  • Adam Thirlwell – Colette: Chéri
  • Rob Doyle –  Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Atwood kihalásra ítélte az emberiséget
Tovább olvasok

  • Krishnan Guru-Murthy –  Donna Tartt: Az Aranypinty
  • Lee Child –  Karin Slaughter: Az utolsó özvegy
  • Justin Webb – Iris Murdoch: The Sea, the Sea 
  • John Boyne – Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole naplója
  • Chris Power –  Gwendoline Riley: My Phantoms
  • Moses McKenzie – Maya Angelou: Singin’ Swingin’ and Gettin’ Merry Like Christmas 
Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Olyan könyveket ajánlunk, amelyeknek szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Hírek

Kevesebbet keresnek a női írók, mint férfi kollégáik

...
Nagy

Ezeket a világirodalmi könyveket olvasd 2023-ban, ha jót akarsz!

A 2023-ban érkező megjelenések térben és időben, műfajukban és stílusukban is annyira inspirálóan változatosak, hogy bátran válogathatsz közülük. 

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

...
Kolozsi Orsolya

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

...
Valuska László

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

...

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

A Carmen Mola írói álnév mögött rejtőző három spanyol szerző mesélt extrém gyilkossági ötletekről, a közös alkotási folyamat előnyeiről és kihívásairól, valamint a jövőbeli terveikről is.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja.