Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

fk | 2022. május 30. |

A férfiak többsége csak ritkán vesz a kezébe olyan könyvet, amelyet nő írt. A kutatások szerint míg a nők körülbelül fele-fele arányban olvasnak férfi és női szerzőktől, addig a férfiak 80%-ban csak férfiak könyveit olvassák. A The Guardian több férfi írót is megkérdezett arról, hogy ennek mi lehet az oka, illetve arra kértek őket, hogy ajánljanak könyveket nőktől, hátha ezzel sikerül kicsit javítani az arányokon.

Végre feltették a kérdést: létezik-e férfiirodalom?

Rengeteg izgalmas téma került elő a Létezik-e férfiirodalom? című online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a napokban tartottak meg a Ms. Columbo Live!-sorozat részeként, a Szépírók Társasága és a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum támogatásával. A beszélgetésen Bán Zsófia, Németh Zoltán és Seres Lili Hanna vett részt, a moderátor pedig Réz Anna volt. Az est visszanézhető, de mi összeszedtük a legfontosabb témákat, gondolatokat.

Tovább olvasok

Ian McEwan azt nyilatkozta, hogy a különbség a témaválasztásból fakadhat. A férfiakat jobban érdekli az erőszak, mint a párkapcsolat, szívesebben vesznek kézbe háborús könyveket vagy krimiket, mint párokról, családokról szóló regényeket, legalábbis a sztereotípia szerint. Szerinte ugyanakkor rengeteg férfi is ír párkapcsolatokról, szülőkről és azokról a módokról, ahogyan egy szerelem tönkre mehet. „Ez volt az angol irodalom motorja három és fél évszázadon át.” – tette hozzá. Mások, például Andrew Marr, azt emelték ki, hogy a férfiakat jellemzően nem arra nevelik, hogy beszéljenek az érzelmeikről, így valószínűleg nem is szívesen olvasnak érzelmekről. Howard Jacobson viszont arról beszélt, hogy helytelen a nők által írt irodalmat arra szűkíteni, hogy azok csak a kapcsolatokról és családról szólnak, szerinte a női szerzők esetében valamiért ezt szívesebben kiemelik, míg a férfi írók esetében – akik szintén sokat írnak a szerelemről – jobban előtérbe kerül a társadalmi, politikai kontextus.

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)
Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. De milyen női szerepmintákat láthatnak ma a lányok, ha a kötelezőkben alig találkoznak nőkkel? Milyen reményekkel, lehetőségekkel indulhat el az írói pályán később egy nő, ha azt tanulja meg az iskolában, hogy az írók alatt csak férfiakat értünk és az irodalomban az ágensek csak fiúk lehetnek? Ezekről a kérdésekről pár hete Bán Zsófiával beszélgettünk, aki éppen erről a Hézagról mesélt, illetve arról, miért káros a minta, az előkép hiánya, és miért lenne szükség rendszerszintű változtatásra. A múlt héten már készítettünk egy összeállítást általános iskolások számára, most pedig a gimnazistáknak gyűjtöttünk össze olyan könyveket, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyek szerepelhetnének a kötelezők közt (jelenleg csak Agatha Christie és Szabó Magda van benne a kerettantervben.)

Tovább olvasok

A műfajok kérdése mellett szóba került az is, hogy miként szocializálják a fiúkat ás a lányokat. A kutatások szerint az angol iskolákban például semennyi vagy legfeljebb egy olyan teljes szöveget olvasnak a diákok, amelyet nő írt, a tantervben szereplő regények főszereplői pedig 82%-ban férfiak.  

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik
Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik
Május közepén izgalmas esszét közölt az Élet és Irodalom Bán Zsófiától Bovaryné megbukik - avagy a női irodalom és a Hézag címmel, ami így kezdődött: "Mikor kislány valék, ha belenéztem a tükörbe, férfi írók, férfi festők és férfi filmrendezők kétségkívül csodálatos nőalakjai néztek vissza rám." Bán Zsófia Esti iskola című könyve tavaly Amerikában ment nagyot, a Lehet lélegezni című novelláskötete júliusban az ORF listáján megosztott első helyen állt, augusztusban még mindig a második. Az ÉS-írás sok érdekes kérdést vet fel az irodalom rendszerszintű problémáiról, amelyek mellett nem lehet elmenni, ezért emailen tettük fel kérdéseinket , hogy beszélgetni kezdjünk a témáról. Bán Zsófia írása azért is továbbgondolásra érdemes, mert a társadalom szerkezeti problémáira is rámutat: milyen lesz a társadalmunk, közéletünk, ha újabb és újabb generációk nem találkoznak a női tapasztalatokkal? 
Tovább olvasok

És akkor mutatjuk, hogy milyen női szerzők által írt könyveket választottak a férfi írók:

  • Howard Jacobson – George Eliot: Middlemarch
  • Ian McEwan – Hannah Bervoets: We Have to Remove This Post
  • Salman Rushdie – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről
10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az Orlando, A világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

Tovább olvasok

  • Richard Curtis – Elizabeth Strout: Kisvárosi életek
  • Stuart Turton – Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Arundhati Roy: A regény olyan, mint egy város, el kell tévedni benne
Arundhati Roy: A regény olyan, mint egy város, el kell tévedni benne
Tovább olvasok

  • Michael Donkor – Yaa Giasi: Hazatérés
  • Blake Morrison – Pat Barker: Felépülés
  • Andrew Marr – Ali Smith: Évszakok-kvartett

Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna
Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna

A Brexit okozta társadalmi törésvonalak, egy elfeledett, majd újra felfedezett pop-art művész alkotásai, egy haldokló öregember emlékképei és egy saját útját kereső fiatal nő szürreális mindennapjai – mindez kaleidoszkópszerűen villan fel a skót Ali Smith Ősz című regényében, amely a legjobb könyveket összesítő 50-es listánkon 2020-ban az első lett. „Elmúlás, változás, útkeresés – mindez megjelenik a regényben, amely mégsem roppan össze a saját súlya alatt, Ali Smith ugyanis a maga finom módján mindig alkalmat kerít arra is, hogy rámutasson az abszurdra és a mindennapi szürreálra, amiből pedig 2020-ban garantáltan bőven jutott mindenkinek. Az Ősz egy meghatározó sorozat első része, Ali Smith pedig az az író, aki pátosz nélkül, érzékenyen reflektál az univerzálisra és a hétköznapira, mondatai pedig sokáig rezonálnak az olvasóban” – írtuk indoklásunkban. De alapvetően miből bomlott ki az Ősz, mi köze a könyvnek a magyarul korábban megjelent regényéhez, és hogyan figyelt fel Pauline Botyra? Ali Smith írásban válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább olvasok

  • Derek Owusu – Yrsa Daley-Ward: The Terrible 
  • Simon Schama –  Daphne du Maurier: Anything
  • Sanjeev Bhaskar –  Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Harper Lee: félévszázad telt el a két regénye között, mindkettő szenzációt keltett
Harper Lee: félévszázad telt el a két regénye között, mindkettő szenzációt keltett
Tovább olvasok

  • Adam Thirlwell – Colette: Chéri
  • Rob Doyle –  Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Atwood kihalásra ítélte az emberiséget
Tovább olvasok

  • Krishnan Guru-Murthy –  Donna Tartt: Az Aranypinty
  • Lee Child –  Karin Slaughter: Az utolsó özvegy
  • Justin Webb – Iris Murdoch: The Sea, the Sea 
  • John Boyne – Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole naplója
  • Chris Power –  Gwendoline Riley: My Phantoms
  • Moses McKenzie – Maya Angelou: Singin’ Swingin’ and Gettin’ Merry Like Christmas 
Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Olyan könyveket ajánlunk, amelyeknek szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Hírek

Kevesebbet keresnek a női írók, mint férfi kollégáik

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

...
Kolozsi Orsolya

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

...
Sándor Anna

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

...
Nagy

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Az 1920-as évek Amerikája elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána jött a hurrikán.

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.