Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. De milyen női szerepmintákat láthatnak ma a lányok, ha a kötelezőkben alig találkoznak nőkkel? Milyen reményekkel, lehetőségekkel indulhat el az írói pályán később egy nő, ha azt tanulja meg az iskolában, hogy az írók alatt csak férfiakat értünk és az irodalomban az ágensek csak fiúk lehetnek? Ezekről a kérdésekről pár hete Bán Zsófiával beszélgettünk, aki éppen erről a Hézagról mesélt, illetve arról, miért káros a minta, az előkép hiánya, és miért lenne szükség rendszerszintű változtatásra. A múlt héten már készítettünk egy összeállítást általános iskolások számára, most pedig a gimnazistáknak gyűjtöttünk össze olyan könyveket, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyek szerepelhetnének a kötelezők közt (jelenleg csak Agatha Christie és Szabó Magda van benne a kerettantervben.)

Forgách Kinga | 2020. október 05. |

Anne Frank: Anne Frank naplója - 1942. június 12. - 1944. augusztus 1.

Anne Frank
Anne Frank naplója
Ford.: Bernáth István, Park, 2020, 372 oldal
Anne Frank: Anne Frank naplója

Anne Frank naplója a holokauszt és a második világháború egyik legfontosabb emlékirata, nem mellesleg pedig a Biblia után a világ második legolvasottabb könyve. Anne két évig bujkált a nácik elől egy raktár hátsó traktusában, akkor írta naplóját is, és mindössze tizenöt éves volt, amikor meghalt a bergen-belseni koncentrációs táborban. Anne Frank naplójából egy tehetséges, fiatal lányt ismerünk meg, aki tele volt álmokkal és tervekkel, és aki az üldöztetés közepette folyamatosan dokumentálta, min megy keresztül ő és családja. A naplót az elmúlt években rengetegszer és a legváltozatosabb műfajokban feldolgozták, életét sokan kutatták, sőt, kötetbe gyűjtötték az általa írt rövid történeteket is. A napló feldolgozásairól bővebben ITT írtunk.

Lousia May Alcott: Kisasszonyok

Lousia May Alcott
Kisasszonyok
Ford.: Barta Judit, Manó Könyvek, 2020, 353 oldal
Louisa May  Alcott: Kisasszonyok

Január végén mutatták be a magyar mozik a Kisasszonyok című filmet, amelynek köszönhetően itthon is reneszánszát éli Lousia May Alcott klasszikusa, amelynek eredeti megjelenése óta bő 150 év telt el. A történet népszerűsége miatt az év elején mi is újraolvastuk a regényt, arra voltunk kíváncsiak, hogy mitől működik ma, a 21. században ez a történet. Ezt írtuk: „Mai szemmel nézve a Kisasszonyok nem egy fordulatokban bővelkedő regény, holott vannak benne tragikus elemek (az önfeláldozó Beth megbetegedése), jellempróbák (a barátnők által kicicomázott Meg debütálása egy estélyen), és egymás közötti konfliktusok is (Amy tűzre dobja Jo kéziratát). Éppen a lányok közötti interakciók sora adhat magyarázatot arra, miért működik még ma is a Kisasszonyok, holott a szöveg az elején (főként, amíg képbe helyezi az olvasót) kimondottan lassú, esetenként nehézkes. A szereplők közötti dinamika viszont a mai napig eleven, a párbeszédek működnek, és a négy lány közül (akik a cselekmény idején 12, 13, 15 és 16 évesek) szinte mindenki talál olyat, akivel azonosulni tud.”

Charlotte Bronte: Jane Eyre

Charlotte BrontE
Jane Eyre
Ford.:  Ruzitska MáriaGörgey Gábor, Lazi Kiadó, 2015, 432 oldal
Charlotte Brontë: Jane Eyre

Charlotte Bronte kultikus regénye a 19. századi Angliába repít vissza, és megmutatja, milyen lehetett szegénysorsú lányként felnőni egy olyan korban, amikor a döntési helyzet a férfiak kezében volt, és az ember lehetőségeit sokszor a pénz és a rang határozta meg. A címszereplő, Jane Eyre még egészen kicsi, amikor elveszíti a szüleit, ezért először a nagybátyja, majd szívtelen nagynénje neveli őt. Utóbbi azonban nem kedveli az okos, élénk képzelőerővel megáldott lányt, ezért tízéves korában a loowodi bentlakásos iskolába küldi, ahol borzasztóan bánnak vele. Jane öntudatos felnőtté válik, akinek a legfőbb vágya a szabadság, és aki hisz abban, hogy a nőknek is meg kéne adni a lehetőséget, hogy tanulhassanak és kibontakoztathassák a tehetségüket.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen
Büszkeség és balítélet
Ford.: Loósz Vera, Menő Könyvek, 2020, 456 oldal
Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Már több mint kétszáz éve jelent meg Jane Austen kultikus regénye, a Büszkeség és balítélet, ennek ellenére ma is a legnépszerűbb könyvek egyike. Jane Austen népes családja szórakoztatására már egészen fiatalon írogatott, első regénye, az Értelem és érzelem azonban csak 1811-ben jelent meg. Ekkorra azonban már jó néhány kéziratot őrzött a fiókja, így például a First Impressions (Első benyomások) című regényét is: ezt 1796 és 1791 között vetette papírra, majd 1811 és 1812 között többször átírta. A regény később Pride and Prejudice, azaz Büszkeség és balítélet címmel jelent meg 1813-ban. Elisabeth Bennet és Marc Darcy azóta is az irodalomtörténet egyik legvonzóbb és legismertebb szerelmespárja. Történetükből elképesztő mennyiségű feldolgozás készült.

Kaffka Margit: Színek és évek

Kaffka Margit
Színek és évek
Kossuth Kiadó, 2014, 350 oldal
Kaffka Margit: Színek és évek - Hangyaboly

Kaffka Margit legismertebb regényében, a Színek és években egy ötvenéves asszony emlékezik vissza gyerekkorára és fiatalkorára, valamint a századvég vidéki Magyarországára, ahol felnőtt. A könyv rengeteg érzelemmel, nosztalgiával és sokszor keserűséggel mesél a korabeli társadalmi átalakulásról, a dzsentri világ hanyatlásáról és a nők helyzetéről. A történet főhőse Pórteleky Magda, az ő emlékein, elbeszélésén keresztül ismerjük meg a lányok, nők, asszonyok lehetőségeit a korban, amelyek elég szűkösek, és amelyeket először a család, aztán a férj határoz meg. A Színek és évek egy olyan korszakról mesél, amelyben – akárcsak ma – nagy változások zajlanak, a kérdés pedig az, vajon tudnak-e alkalmazkodni az új folyamatokhoz a régi rendszerben felnőtt emberek.

Harmos Ilona: Burokban születtem

Harmos Ilona
Burokban születtem
Fapadoskönyv Kiadó, 2011, 464 oldal
Kosztolányi Dezsőné: Burokban születtem

Kosztolányi Dezső feleségét, Harmos Ilonát életében nem tartották számon és nem ismerték el íróként, pedig fennmaradt szövegei arról tanúskodnak, hogy jó tollú, kifejezetten jó stílusérzékkel rendelkező író volt. Harmos Ilona szakmáját tekintve színésznő volt, de a 30-as években több elbeszélése is megjelent a Szép Szóban és a Nyugatban, valamint színműveket is fordított. Kosztolányi Dezső halála után megírta férje regényes életrajzát is, amelyből közelebbi képet kaphatunk a költőről, mint bármilyen más forrásból (később Karinthyról is írt hasonlót). 1948-ban pedig Tüzes cipőben címmel kiadta ostromnaplóját, melyben a fiával átélt bujkálását mutatta be. Burokban születtem című memoárját 2003-ban találta meg Borgos Anna a Kosztolányi-hagyatékban. A könyvben, amely a burok motívum köré szerveződik, Harmos Ilona a gyerekkoráról, felnövéséről, nőiségének felfedezéséről mesélt, a kötetben emellett novelláit és íróportréit is olvashatjuk.

Polcz Alaine: Asszony a fronton

Polcz Alaine
Asszony a fronton
Jelenkor, 2017, 189 oldal
Polcz Alaine: Asszony a fronton

„A háború nem könnyű. A házasság sem.” Polcz Alaine nevét sokan a hospice mozgalom révén ismerik, de az írói munkássága is nagyobb figyelmet érdemelne. A Jelenkor az utóbbi években sorra adta ki Polcz Alaine köteteit, köztük az Asszony a fronton című önéletrajzi írását, amelyben első házassága mellett a második világháború szörnyűségeit és a szovjet csapatok brutalitását beszélte el saját történetén keresztül. Polcz Alaine könyvéről a Könyves Magazinon Ott Anna így írt: „Az Asszony a fronton kamaszként közkézen forgott a barátnőim között, valamelyikünk az anyukája polcáról vette le titokban, izgalommal és félve olvastuk, mert tudtuk, hogy felnőtt könyv, hogy halál és erőszak van benne. Most újraolvasva megrendültem, leginkább a nyelvtől, amin el tudja mesélni az elmesélhetetlent. Úgy éreztem magam, mintha egy kávéra látogattam volna meg őt a Városmajor utcai lakásban és ott, abban a másfél-két órában mesélt volna a fiatalkoráról. Talán máshogy nem is lehet erről beszélni, talán máshogy nem is lehet ezt túlélni. Polcz Alaine 1944-ben ment hozzá Jánoshoz, így kezdődik a történet, majd a pesti nászúttal folytatódik, amit már a második világháború határoz meg. Az olvasás során az járt a fejemben, hogy nem is olyan egyszerű meghalni, hogy mennyi mindent kibír az ember! De honnan az erő, milyen ösztönök dolgoznak bennünk, ami akarva akaratlan életben tart minket?”

Galgóczi Erzsébet: Vidravas

Galgóczi Erzsébet
Vidravas
Babits Kiadó, 1998
Galgóczi Erzsébet: Vidravas regény - Korjellemző magyar próza 1945-1990

Galgóczi Erzsébet regénye az 50-es évekbe, a kommunizmus legsötétebb korszakába vezet vissza. A regény középpontjában egy igazságtalan koncepciós per áll, amely során egy ártatlan geológust életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, a feleségét pedig egy kis faluba telepítették ki. A Vidravas főszereplője Rév Orsolya, a fiatal képzőművész, aki politikai okokból nem járhat egyetemre, ezért a szüleivel él falun, ahol az erőszakos államosítások és a kuláklisták nehezítik meg az életet. Galgóczi Erzsébet regénye még a rendszerváltás előtt, 1984-ben jelent meg. A cenzúra persze töröltette bizonyos részeit és az utolsó fejezet sem jelenhetett meg. A Vidravas ezzel együtt is bátor könyv, amely a rendszer sok bűnére felhívta a figyelmet.

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Virginia Woolf
Mrs. Dalloway
Ford.: Tandori Dezső, Helikon, 2018, 292 oldal
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Virginia Woolf regénye a modern próza egyik legfontosabb alkotása, amely hatalmas hatással volt a regény fejlődésére a 20. században. A Mrs. Dalloway gondolatfolyamszerű elbeszéléstechnikája új távlatokat nyitott és témájában is újszerű volt. A regény a húszas években játszódik, helyszíne az első világháború utáni London, a cselekménye pedig egyetlen napot ölel fel. Clarissa, azaz Mrs. Dalloway épp egy partira készülődik, és közben felidézi múltjának döntő pillanatait. A sors fintora, hogy életének néhány korábbi szereplője aznap váratlanul fel is bukkan, köztük egykori szerelmei, Peter Walsh és Sally Saton is. A történet másik szála az első világháborúra reflektál, a frontról hazatérő katonák traumáit mutatja be.

Mary Shelley: Frankenstein

Mary Shelley
Frankenstein
Ford.: Göncz Árpád, Móra Könyvkiadó, 2019, 254 oldal
Mary Shelley: Frankenstein

Már több mint kétszáz éves Mary Shelley kultikus története, a Frankenstein vagy a modern Prométheusz, mégis a mai napig a legnagyobb hatású könyvek közé tartozik. Shelley 1816 nyarán kezdte a történetírást a Genfi-tó partján, miután Byron arra kérte ismerőseit, írjanak rémtörténeteket. A 18 éves lány kilenc hónapon keresztül két nagy jegyzetfüzetbe jegyezte le a sztorit. A mára már ikonikus történet szerint Victor Frankenstein életet lehel a holt anyagba, ám később megtagadja teremtményét – és ezért a szörny rettentő bosszút esküszik. A mű a tudomány hatalmáról, az emberek természetéről és a világban betöltött helyéről tesz fel fontos kérdéseket, miközben a bűnhődésről, a létezésről és a lelkiismeret erejéről is elgondolkodtatja olvasóit.  A Frankenstein 1818-ban jelent, ám Shelley neve sehol nem szerepelt rajta és benne, mert attól félt, elveszítheti a gyerekei felügyeleti jogát, ha kitudódik, hogy ő írta. A történet születésének legizgalmasabb részleteiről ITT írtunk.

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Harper Lee
Ne bántsátok a feketerigót!
Ford.: Pordán Ferenc, Geopen Kiadó,  2020, 431 oldal
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Harper Lee Pulitzer-díjas regénye, a Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg. A könyv azóta sokat hivatkozott klasszikus lett és angolszász területeken számos iskolában tananyag (a regényből megjelenése után két évvel Robert Mulligan készített Oscar-díjas filmet). A történet a 30-as évek Amerikájában, az alabamai Maycomb nevű kisvárosban játszódik. Itt él Jean Louise Finch (Scout) bátyjával, Jemmel és édesapjával, Atticus-szal. Harper Lee, aki egészen egyedi történetmesélési képességekkel rendelkezett, a kislány, Scout szemszögén át mutatja be a kisvárost. Az ártatlan, naiv gyermeki nézőpont azonban idővel megtörik, a felnőtté válás pedig hamarabb jön el, mint kellene. A regény egyik fő témája a rasszizmus, a gyerekek ügyvéd édesapja, Atticus Finch elvállalja egy színesbőrű férfi védelmét a bíróságon, akit egy fehér nő megerőszakolásával vádolnak, emiatt az egész családot támadások érik.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Margaret Atwood
A Szolgálólány meséje
Ford.: Mohácsi Enikő, Jelenko Kiadó, 2019, 487 oldal
Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje - puha kötés

Margaret Atwood disztópiája, A Szolgálólány meséje 1986-ban jelent meg, a virágkorát azonban egyértelműen a 2010-es években élte, amikor elkészült és elképesztően népszerű lett az adaptációja. A könyvről ezt írtuk kritikánkban: „Atwood könyve a jövőben játszódik, a Bibliát politikai és ideológiai célokra használó Gileád Köztársaságban, ami látszólag Kanadával határos, ám a valóságban „nem ismer határokat”: ahogy Lydia néni, a Szolgálólányokat kitermelő átnevelőtábor egyik mozgatórugója fogalmazott, „Gileád benned van”. Hétköznapi szexizmusunkat add meg nekünk ma, és segíts, hogy megszabadulhassunk mindenkitől, aki nem tagozódik be önként a szép új világba. Abba a világba, amely igen sajátos eszközökkel küzd a túlélésért, amit a terméketlenséget generáló vírusok, a levegőbe és a vízbe kerülő vegyi anyagok, és az egyre erősebb sugárzás hátráltat, vagyis Atwood egyik kedvenc kortárs témája, az utolsó óra-probléma.” A történet folytatásáról, a Testamentumokról ITT írtunk.

Simone de Beauvoir: Minden ember halandó

Simon de Beauvoir
Minden ember halandó
Ford.: Görög Lívia, Bíbor Kiadó, 2003,  360 oldal
Simone de Beauvoir: Minden ember halandó

Simone de Beauvoir a 20. század második felének egyik legnagyobb francia gondolkodója, akinek számos olyan gyönyörű és elgondolkodtató műve van, amelyről tanulhatnánk az iskolában. A Minden ember halandó az életről, a halálról és az emberségről szól, a halhatatlanság gondolatával játszik el, és ezáltal beszél a végességről. A történet egyik főszereplője Régine, a fiatal színésznő, aki egy vidéki útján különös idegennel találkozik a hotelben. Hamarosan aztán megtudja, hogy a Fosca nevű férfi halhatatlan, és ettől nagyon fellelkesül, hiszen ő is épp erre vágyik, mert így szeretne örök hírnevet szerezni. Fosca azonban elmeséli neki az életét, hogy 1279-ben született Itáliában és egy elixír miatt már nyolc évszázada nem tud meghalni. Ahogy elbeszéli a történetét, egyre világosabbá válik, hogy a halhatatlanság nem egyenlő a boldogsággal, sőt.

Elena Ferrante: Briliáns barátnőm - Nápolyi regények 1.

Elena Ferrante
Briliáns barátnőm
Ford.: Matolcsi Balázs, Park Kiadó, 2020, 338 oldal
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm

A négyrészes Nápolyi regények első kötete bevezetés egy hatvan évig tartó barátságba az örökké bizonytalan Elena Greco és a lobbanékony Lila Cerullo között Nápoly nyers és kegyetlen díszletei előtt.  „Életterük olyan, mint egy agresszív szappanopera, amelyben a hatalmi ranglétra különböző fokain álló családok vetélkednek egymással, apák hajítják ki az ablakon lányaikat vagy bocsájtják áruba őket a család boldogulása érdekében. Csak a Greco család egyezik bele, hogy lányuk továbbtanuljon, az első regény Lila számára a női princípiumokban teljesedik ki, tizenhat éves korában férjhez megy. Bár a környezetük eltagadhatatlan hatással van a személyiségük alakulására, Elena és Lila életét, legyenek bármilyen távol is egymástól, a barátságukat működtető, egyszerre konstruktív és destruktív erő mozgatja.” - írtuk a Briliáns barátnőmről Ferrante-portrénkban. Ferrante minden könyvében az egyetemes női tapasztalatról mesél, a női test, lélek és psziché legmélyére fúr és „olyan érzéseket hoz a felszínre, amelyekről a társadalom szemében illetlenség beszélni. Hősei nem színlelnek, nem félnek feláldozni az identitásukat, és nem hajlandóak azonosulni a szerepekkel, amelyeket a társadalom rájuk kényszerít”. A Nápolyi regényekről ITT írtunk. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Nagy

Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra

Gimnazista koromban nagy hatással volt rám, hogy az irodalomórán gyakran olvastunk a kötelezőkhöz kapcsolódó kortárs szövegeket, parafrázisokat. A módszert követve ebben az összeállításban tíz olyan mai könyvet ajánlok, ami felkeltheti az érdeklődést a kötelezők iránt, vagy csak egyszerűen jó kiegészítő olvasmány. 

...
Nagy

10+1 kötelező olvasmány, amit otthonról ingyen le tudsz tölteni

Online elérhető klasszikus könyveket ajánlunk a karantén idejére, nem csak iskolásoknak. 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.

...

PODCAST: Mácsai Pál a Margó Extrában

...

PODCAST: Selyem Zsuzsa a Margón

...

PODCAST: Margó Extra Orvos-Tóth Noémivel

...

PODCAST: Péntek Orsolya a Margón

Olvass!
...
Beleolvasó

A tárgyalóteremben az igazság néha különösen rossz védelem

Graham Moore egy olyan „ki tette?” típusú krimit alkotott, ami mindamellett, hogy fontos témákat boncolgat a törvény, igazságosság, lelkiismeret és rasszizmus tengelyén, veszettül szórakoztató is - írtuk kritikánkban a Bűnösökről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Végre itt a lehetőség, hogy megmentsük Nemecsek Ernőt!

Interaktív könyv készültt Molnár Ferenc kultikus regénye nyomán. A Pál utcai küldetésben az olvasónak minden fordulópontnál lehetősége van dönteni arról, hogy miként folytatódjon a történet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Woody Allen: Mindig utáltam a valóságot, de máshol nem lehet jó csirkeszárnyat kapni

Októberben magyarul is megjelenik Woody Allen életrajza, amelyben a rendező családról, forgatásokról, filmekről, barátokról és filmes barátokról mesél. Amerikában a könyv megjelenését kisebb botrány övezte, ti viszont már bele is olvashattok - mutatunk egy részt az Apropó nélkülből!

...
Beleolvasó

Hogyan őrizzük meg humorunkat és ép eszünket vesztegzár idején?

Mihez kezd egy nagymama, ha karanténba kerül? Pataki Éva sok humorral átszőtt regényéből ez is kiderül. Mutatunk egy részt belőle.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.