Végre feltették a kérdést: létezik-e férfiirodalom?

Rengeteg izgalmas téma került elő a Létezik-e férfiirodalom? című online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a napokban tartottak meg a Ms. Columbo Live!-sorozat részeként, a Szépírók Társasága és a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum támogatásával. A beszélgetésen Bán Zsófia, Németh Zoltán és Seres Lili Hanna vett részt, a moderátor pedig Réz Anna volt. Az est visszanézhető, de mi összeszedtük a legfontosabb témákat, gondolatokat.

Forgách Kinga | 2021. február 08. |

Irodalmi szocializáció és azonosulás

Réz Anna azzal indította a beszélgetést, hogy szerinte abban ki lehet egyezni, hogy valamilyen formában létezik férfi és női irodalom, a kérdés az, hogy milyen értelemben. Arra kérte a résztvevőket, hogy mondják el, nekik mi a személyes tapasztalatuk, ha egy nő ír szöveget, azzal hogyan bánnak a szerkesztők, a kritikusok, az olvasók, miben írnak másképpen a nők, mint a férfiak.

A beszélgetés résztvevői: Bán Zsófia író, kritikus, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének oktatója; Seres Lili Hanna költő, író, a Prae.hu szerkesztője, az ELTE-BTK doktorandusza, Németh Zoltán kölő, irodalomtörténész

Seres Lili Hanna arról beszélt, hogy nemrég döbbent rá, hogy mint női olvasó mennyivel könnyebben, magától értetődőbben azonosul a férfi irodalmi hősökkel, elbeszélőkkel, szereplőkkel, szemben a férfiakkal. Erre egy férfi ismerősével beszélgetve ébredt rá, akinek szinte egzotikum volt egy női író által, női elbeszélőt alkalmazó kötettel azonosulni. „Nekem evidenssé vált azonosulni a másik nemmel, amióta tudok olvasni, mert sokkal több férfiirodalmat olvastam.”

Bán Zsófia nemrég az Élet és Irodalomba írt izgalmas esszét erről a témáról, Bovaryné megbukik - avagy a női irodalom és a Hézag címmel (ehhez kapcsolódó interjúnkat ITT találjátok), amelyben azt vizsgálta, hogy olvasóként hol nyílnak Hézagok, hogyan írnak a férfiak és hogyan látszanak a nők, amikor férfiak írnak róluk. Ő elmondta, hogy az irodalmi szocializáció nem megkerülhető kérdés, gyakran probléma. „Mi az, amiben szocializálódunk? Mi a norma, mi az, ami normálisnak tűnik és mi üt el tőle?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy amit normálisnak, természetesnek tekintünk, az nem látszódik, az átlátszó. Éppen ezért amíg az író definíció szerint férfi volt, addig fel sem merült ez kérdésként, a beszélgetés ironikus címe éppen erre akar utalni. „Az utóbbi tíz évben sok női szerző megjelent a magyar irodalmi szcénában, és ennek következtében egyre-másra szerveződtek az olyan beszélgetések, hogy létezik-e női irodalom. 

Az, hogy van-e olyan hogy férfiirodalom, fel sem merült, mert évszázadokon keresztül az irodalom férfiirodalom volt”

– mondta. Ezzel együtt azt is hangsúlyozta, hogy értékelni kell a női és férfi írók közti különbségeket, mert a különbségek adják az irodalom sava-borsát, és ezekről minden más területen szoktunk is beszélni.

Németh Zoltán elmondta, hogy ezekkel a kérdésekkel ő az egyetemi évei alatt kezdett foglalkozni, a feminista irodalomelmélet újszerű perspektívákat jelentett számára. Olvasói élményei közül Polgár Anikó Trója, te feltört dió című verseskötetét és a menstruációs verseket említette. Az elmúlt évekből pedig a metoo-irodalmat emelte ki.

Univerzalitás vs partikularitás

A beszélgetés során felmerült, hogy a női meg a férfiirodalmat gyakran az univerzalitás a partikularitás dichotómia mentén választják szét. Mintha a női írók trendszerűen jobban érdeklődnének a magánélet, a mikrotörténések, a testi tapasztalatok iránt, míg a férfiak által megjelenített tapasztalatok, értékek, érdekek univerzálisak lennének. Réz Anna feltette a kérdést, hogy vajon ez tényleg így van-e, vagy csak előítélet?

Bán Zsófia szerint ebben a kérdésben megkerülhetetlen a társadalmi kontextus és a tapasztalat. Szerinte érvényes az, hogy

a nagy számokat nézve gyakrabban jönnek elő az úgynevezett partikuláris tartalmak a női íróknál, bár az kérdéses, hogy valóban partikulárisak-e, hiszen az emberiség felének az életéről szólnak. 

Seres Lili Hanna azt mesélte, hogy neki is meg kell birkóznia ezzel a kérdéssel, mert amikor 20-as, 30-as nők problémáiról szeretne írni, nem érzi azt, hogy ez bárkit érdekelne, hogy ez valódi irodalom lenne. Pedig például, ha arról szeretne írni, hogy egy nő hogyan viszonyul a teherbe eséshez, abban nagyon sok minden benne van a társadalomról is, a részben ott van az egész. Pályakezdő női szerzőként szerinte ezeket le kell gyűrni. Az úgynevezett partikularitásban is ott van a nagy politikai lényeg.

Bán Zsófia is úgy vélte, tévedés a testtel való foglalkozást egy szűk témának tételezni. 

„A testnél kezdődik és végződik minden. Ennél univerzálisabb témát nem tudok elképzelni.”

Szerinte valami nagyon nem stimmel a kategóriáinkkal.

Németh Zoltán arról beszélt, hogy az, hogy mit tekintünk női és férfiirodalomnak, konvenciók és sztereotípiák kérdése. „Egy adott korban mi számít férfiasnak? Nem biztos, hogy néhány száz évvel ezelőtt az a viselkedésmód, nézőpont, ami ma férfiasnak tűnik, férfias volt akkoriban. A római légiósok szoknyában harcoltak. A Napkirály harisnyában van a festményeken. Az irodalomban is minden ilyen meghatározás egy sztereotípia. Azt érdemes vizsgálni, hogy most mi ez a konvenció és miért.” A férfiirodalmat illetően az aparegényeket, a sportnarratívát, valamint a trágár beszédet említette. A női vonalon pedig a metoo-narratívát.

Műfaji hierarchia

A beszélgetésen többször felmerült a műfaji hierarchia kérdése is. Bán Zsófia szerint az angol nyelvű irodalmakban a novella mint műfaj komolysága nem kérdés, míg nálunk történelmi koronként változik ez. Most egyértelműen a regény uralkodik. A kiadók is úgy érzik, a regényeket jobban el lehet adni. Éppen ezért nagyon erős nyomás nehezedik az induló szerzőkre, akik azt látják, ha be szeretnének kerülni a klubba, bizonyos tartalmú, műfajú könyvet kellene írniuk. Úgy vélte, a lírában hagyományosan sokkal könnyebben tudtak női szerzők érvényesülni, ott jobban átengedték a terepet a nők számára. Női költők sokkal gyakrabban váltak a kánon részévé, és ebben annak is lehet szerepe, hogy az irodalom sem mentes a piaci megfontolásoktól. Szerinte a 60-as évektől, a prózafordulat óta a próza átvette a stafétabotot a nagyon erős lírától, ami korábban szinte egyeduralkodó műfaj volt. És ez szabadabb utat nyitott a női szerzők számára a költészet terén.

Seres Lili Hanna ehhez kapcsolódva az idő kérdését említette meg. Verset, novellát, tárcát írni könnyebb gyereknevelés mellett, és ez befolyással lehet arra, milyen műfajban alkotnak a nők. 

Metoo, trauma, hatalmi visszaélések

A beszélgetésen azokat a kérdéseket is megvizsgálták, hogy hagyományosan milyen szövegeket vártak és várnak el a nőktől. Lehet-e például egy nő vicces vagy trágár? Feladata-e a kortárs nőíróknak, hogy a korábbi sematikus női karakterek helyett megmutassák, milyen a valódi nő? Milyen témákat lehet feldolgozni?

Seres Lili Hanna például megemlítette, hogy

Nemes Nagy Ágnes az érzelmesebb szövegeit takargatta, hogy a fősodrásban tudjon maradni.

Ezt azt jelzi, hogy kellettek bizonyos önkorlátozások, ha egy nő sikeres akart lenni az irodalomban. Neki magának 2019-ben jelent meg a verseskötete, a Várunk, és elmondása szerint meg kellett küzdenie azzal, hogy rengeteg női verse volt, sokat foglalkozott az abúzus, a traumák témájával például. 

Ezt követően előtérbe került a metoo-irodalom témája is. Réz Anna szerint a hatalmi visszaélések, a szexuális erőszak, a zaklatás, a gyerekkori abúzus nagyon erősen megjelent a nemzetközi közbeszédben, és egyfajta vallomásos jelleggel társult.

Bán Zsófia szerint ennek a történetnek nemhogy nincs vége, de eleje is alig van. Hazai példát alig lehet mondani. Születtek regények, színdarabok, publicisztikák, de nem olyan mértékben, mint amennyit a téma megérdemelne, így maradt azon a szinten a dolog, hogy a híres emberek ügyeit csócsáljuk. Ráadásul megpróbálták ezt abba a kontextusba helyezni, hogy a bohém színházi, filmes világban történnek ezek a dolgok, holott pontosan tudjuk, hogy a legkülönbözőbb munkahelyeken, illetve mindenféle helyzetben megeshetnek. Szerinte idő kell ahhoz, mire megteremtődik a nyelv, amivel majd lehet beszélni ezekről a tapasztalatokról.

Szóba került Seres Lili Hanna Intelmeink című verse is (a Literán olvasható), ami éppen ezt a témát járja körbe. Mint elmondta, ez a vers például pont a nyelvkeresésből született. Azért kezdte el körülírni ezeket a tapasztalatokat, mert megírni iszonyatosan nehéz. Szerinte most egy nyelvkeresési folyamatban van a művészet. Ebben a vallomásosságnak is van helye, de az oral speech nem szépirodalom. Meg kell találni, hogyan váltunk át egyikből a másikba.

Németh Zoltán ennek apropóján Borbély Szilárd A testhez című kötetét említette meg, amely éppen a női hangokkal kísérletezett, és amely szerinte megelőlegezte ezt a fajta irodalmat. Bán Zsófia szerint ennek gender szempontból többek közt azért is van jelentősége, mert lehetővé teszi a férfi áldozat narratívák megjelenését is.

Nagyon kevés férfi narratíva jelenik meg a “boys don’t cry”-kultúra miatt, holott férfiak is lehetnek áldozatok.

Mint mondta, azért is fontos, hogy ez a nyelv létre tudjon jönni, mert az nemcsak a női narratívákat segítené, hanem a férfi narratívákat is, amik egyébként hiányoznak.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...
Hírek

Kevesebbet keresnek a női írók, mint férfi kollégáik

...
Nagy

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Podcast

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.